Amazóniai aranyláz: kiút az adósságválságból, pusztulás az őserdőben

A titok nyitját az amazóniai esőerdő mélyén lelhetjük meg. 2023 közepe óta Bolívia jegybankja elkezdett helyileg bányászott aranyat vásárolni, amit aztán kemény devizára cserélnek el.

A program alig egy év alatt több mint 3 milliárd dollárt hozott,

segítve a kormányt a kamatfizetések teljesítésében és a létfontosságú üzemanyag importjában. A módszer működőképességéhez az is hozzájárult, hogy az elmúlt pár évben egy jelentős rali hajtotta egyre feljebb az arany árát.

Az egykor válságos szinten kereskedett adósságok visszapattantak, a leglikvidebb kötvények árfolyama a dollárral szemben a 2025 eleji 61 centről 78 cent körüli értékre erősödött.

Bolívia helyzete egészen egyedi, és teljesen szembemegy a trenddel. Az arany árfolyamának elszállása mögötti egyik fő hajtóerő az volt, hogy a jegybankok egyre többet vásároltak belőle. Közben a dollár kitettségüket igyekeztek mérsékelni – különösen az Egyesült Államokkal nem éppen baráti viszonyt ápoló államok központi bankjai. Ezzel szemben a dél-amerikai ország a felpörgetett aranyeladásból próbál betárazni a zöldhasúból.

De az arany mentőöv súlyos hátulütőkkel jár. A bolíviai nemesfém nagy részét olyan szövetkezetek bányásszák ki, amelyek a gyakorlatban nagyon kevés felügyelet mellett működnek, és egészségére ártalmas higanyt használnak a munkálatokhoz, valamint olyan nehézgépeket, amik megrongálják a folyópartokat, egész városokat elárasztva és megmérgezve a helyi halállományt.

Így történhetett meg, hogy Cangalli és Tipuani lakói elárasztott otthonokban és szennyezett víz mellett élnek, miközben a kínaiak által támogatott bányavállalatok és a nem hivatalos kereskedők szép hasznot húznak az aranylázból.

Azt ugyanis még a jegybank tisztviselői is elismerik, hogy a központi bank a hivatalos árfolyam felett fizet, hogy az eladók ne másokkal üzleteljenek. Ez is olyan gyakorlat, ami a kritikusok szerint szintén széles rétegeknek árt: a prémiumot szerintük a központi bank pénznyomtatással finanszírozza, súlyosbítva az amúgy is elszálló inflációt.

Ahogy Bolívia nem hivatalos devizaárfolyamai megugrottak, a bányászok egyre inkább előnyben részesítik a feketepiaci vásárlókat, akik 100%-ban dollárban tudnak fizetni a szállítmányokért. Emellett 2026-ban és 2027-ben az adósságszolgálat az idei 54 millió dollárról több mint 300 millió dollárra fog kilőni – így kérdéses, hogy mennyi ideig lehet még a helyi arany segítségével elkerülni az államcsődöt.

A hivatalnokok ragaszkodnak hozzá, hogy az arany kibányászása törvényesen és felelősségteljesen történik az országban. A lakosok és a kutatók azonban egy teljesen más történetet mesélnek – egy sztorit társadalmi igazságtalanságról, nehezen helyrehozható környezeti károkról és egy súlyosan alulszabályozott szektorról. Jelenleg a jegybank az aranytömbökkel éppen a víz felett tartja az országot – néhány, szerencsétlen településtől eltekintve –, hosszú távon azonban azt kockáztatják, hogy Bolívia még mélyebbre süllyed az adósságokban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images