Nyilatkoztak a profik: ekkor vághat kamatot az EKB

Augusztusban is elvégezte széleskörű felmérését a Reuters az eurózóna monetáris politikájának jövőjével kapcsolatban. Az európai-amerikai kereskedelmi megállapodásnak köszönhetően az elmúlt hetekben stabilizálódtak az öreg kontinens országainak gazdasági kilátásai, így az elemzők ebből kiindulva tudták megfogalmazni hosszú távú várakozásaikat.

A múlt hónapban létrejött kereskedelmi egyezség a várakozások tartóssága mellett az Európai Központi Bank (EKB) jövőbeli stratégiáját is számottevően módosíthatta - derül ki megkérdezett közgazdászok nyilatkozataiból. A megkérdezett elemzők júliusban még úgy érezték, hogy az EKB szeptemberi kamatdöntő ülésén jöhet a jelenlegi ciklus utolsó kamatvágása, azóta azonban későbbre tolták erre vonatkozó várakozásaikat.

A megkérdezett közgazdászok közel kétharmada szerint az euróövezet jelenlegi 2 százalékos irányadó rátája nem fog változni a szeptemberi kamatdöntő ülésen,

a következő csökkentés időpontjáról pedig igencsak megoszlik a szakértők véleménye. A legvalószínűbb forgatókönyvnek egyelőre a decemberi kamatvágás tűnik, de egyre népszerűbbek a 2026 eleji alternatívák is. Hasonló eredményre jutott a Bloomberg felmérése is nemrég, az általuk megkérdezett szakértők szintén egy további - feltehetően decemberben vagy jövő év elején érkező - kamatvágást várnak, mely után akár több hónapig is változatlan maradhat az irányadó ráta mértéke.

A kitolódó várakozásokat számos érv táplálhatja, melyek közül a legfontosabb a

• a semleges kamatszint elérése,
• a jegybanki döntéshozók kommunikációja és
• az USA-val kötött vámalku hatásának bizonytalansága, melyről a szeptemberi ülés előtt még nem fog elegendő adat rendelkezésre állni.

Idén májusra az eurózóna éves inflációs rátája 1,9 százalékra süllyedt, mely után az EKB árstabilitását jelző 2 százalékos szinten állandósult. Ezzel párhuzamosan az eurózóna jegybankja fokozatosan 2 százalékra csökkentette az irányadó rátát, elérve ezzel a semleges kamatszintet (ilyenkor a kamat nem ösztönzi, de nem is fűti a gazdaságot).

Ezzel olyan helyzet állt elő, amikor a kamatok semlegesek, a növekedés a trendeknek megfelelő, az infláció pedig stabil, így nem meglepő, hogy az EKB monetáris tanácsának több tagja is úgy nyilatkozott, hogy az eurózóna gazdasága jelenleg nem szorul monetáris beavatkozásra

- jelentette ki George Buckley, a Nomura vezető közgazdásza.

A trendekkel összhangban lévő adatok, az optimális kamatkörnyezet elérése és a megvalósult árstabilitás tehát egyaránt a kivárásra építő stratégiára való váltást sugallja.

A közvélekedés szerint bár a vámháború negatívan érinti az euróövezet országainak (különösen Németország) gazdasági kilátásait, illetve a kereslet csökkenésén keresztül lefelé nyomja az árakat, a bizonytalanság csökkenése és a német fiskális ösztönzőprogram várhatóan ellensúlyozni fogja majd a hatást. Ráadásul az európai-amerikai vámmegállapodás lényegében megfelelt az elemzők várakozásaival, ezért

az eurózóna növekedésére és inflációjára adott becslések érdemben nem változtak.

Előbbi idén 1,1, jövőre 1,2, 2027-ben pedig 1,4 százalék lehet, míg az infláció várhatóan 2027-ig a 2 százalékos szint körül fog mozogni.

Címlapkép forrása: Shutterstock