Eddig nyeltek a gazdasági szereplők, most robbannak be az árak

A Barclays friss kutatása szerint májusban az amerikai importőrök átlagosan 9 százalékos vámtételt fizettek.

Jóval kevesebbet a hivatalosan meghirdetett 12 százaléknál.

Az eltérés oka, hogy az importok több mint fele vámmentes volt, illetve sok vállalat elfordult a magas vámokkal sújtott országoktól, mindenekelőtt Kínától. Emiatt a tényleges inflációs nyomás még sokkal enyhébb, mint amitől a piacok kezdetben tartottak.

A rövid távú kedvező kép mögött azonban erős feszültségek formálódnak. Trump további drasztikus intézkedéseket lengetett be – például 250 százalékos vámot a gyógyszerekre és 100 százalékot a félvezetőkre –, miközben az eddigi kivételek is szűkülnek.

Az úgynevezett de minimis szabály eltörlése például jelentősen megdrágíthatja a kisebb importszállítmányokat is.

A vállalatok egyelőre próbálták elnyelni a költségeket, de a készletek kimerülésével egyre többen kényszerülnek áremelésre a következő hetekben, hónapokban.

Az autóimportőrök például már a forgalom drámai visszaeséséről számolnak be, és ahogy a raktárkészletek apadnak, úgy válik elkerülhetetlenné a drágulás.

A Barclays elemzői szerint a súlyozott átlagos vámtétel 15 százalékig is felkúszhat, ami érezhetően nagyobb teher lesz a gazdaság számára.

A végső inflációs hatás így késleltetve, de jó eséllyel meg fog jelenni. Több amerikai cég – a textilipartól az elektronikai importőrökig – már bejelentette, hogy szeptembertől 6–25 százalékos áremeléseket vezet be. A piac tehát egyelőre kitartott, de a következő hónapokban kiderül, hogy a „lágy” vámhatás átcsap-e valódi inflációs hullámba.

Címlapkép forrása: Shutterstock