Ez vethet véget a dollár egyeduralmának

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Mivel a digitális technológiák egyre inkább a pénz mozgásának sínjeiként szolgálnak – a stablecoinok, a tokenizált eszközök és a jegybanki digitális valuták révén –, a valutahálózatok rugalmassága és hitelessége egyre inkább nemcsak a makrogazdasági alapokon, hanem a kapcsolódó infrastruktúra technológiai erején és biztonságán is múlik.

Természetesen a makrogazdasági alapok továbbra is számítanak, és a digitális valuták kapcsán felmerül néhány hagyományos makrogazdasági kihívás. Különösen a stablecoinok esetében, amelyek csökkenthetik az országok költségvetési bevételeit azáltal, hogy privatizálják a szeniorázst (a jegybankok bankjegykibocsátásból származó jövedelmét – a szerk.), és megkönnyítik az adóelkerülést.

Továbbá, ha egy stablecoin árfolyama nagyban eltér az egy adott valutához rögzített értékétől (breaks its peg) – például azért, mert a likviditási pufferei elégtelennek bizonyulnak –, hitelessége összeomolhat, ami pánikot válthat ki. Ha a stablecoin más eszközökkel való összekapcsolódása kellően sűrű, ennek rendszerszintű következményei lehetnek. A dollárhoz kötött stablecoinok – magánkiadású digitális tokenek, amelyeket jelentős mértékben amerikai állampapírokkal fedeznek, és elméletileg egy az egyben dollárra válthatók – terén kialakuló pánik különösen káros következményekkel járhat. A riportálás és az auditálás átláthatatlansága, valamint egyes joghatóságok elégtelen szabályozása súlyosbítja a kockázatokat.

Az ilyen "klasszikus" hitelességi problémák azonban csak a kezdetet jelentik a kihívások terén.

A világot egy újfajta kiber pánik is fenyegetheti, amelyet a digitális eszközöket alátámasztó technológiai infrastruktúra problémái válthatnak ki.

E kockázat mérséklése nem lesz egyszerű: ahogy arra az amerikai kereskedelmi minisztérium szabványügyi és technológiai intézete 2016-ban figyelmeztetett, a kvantumszámítógépek hamarosan képesek lehetnek feltörni a jelenleg használatban lévő nyilvános kulcsú kriptorendszerek nagy részét. Más szóval, a ma még erősnek tűnő infrastruktúra holnap már gyengének bizonyulhat.

Ennek a globális monetáris rendre gyakorolt következményei messzemenőek. A domináns nemzetközi valuta kibocsátójaként az Egyesült Államok már régóta "túlzott kiváltságokat" élvez, amelyek közé az is tartozik, hogy még gazdasági válság idején is alacsony kamatszinten vehet fel hitelt, és tartósan nagy kereskedelmi deficitet tarthat fenn. Donald Trump elnök kormányzata a jelek szerint arra alapoz, hogy az USA képes lesz megtartani ezt a kiváltságot, mivel a dollár meglévő globális státusza az amerikai dollárhoz kötött stablecoinok, és ezáltal az amerikai állampapírok iránti keresletet eredményez, ami csökkenti az amerikai államkincstár finanszírozási költségeit.

Végső soron Amerika túlzott kiváltsága az intézményeibe, a jogi keretrendszereibe és fiskális kapacitásába vetett bizalmon alapul. Egy olyan világban azonban, ahol a pénz programozható platformokon mozog, a kód hitelessége és integritása, a kriptográfiai szabványok minősége és a rendszerek hackerekkel szembeni ellenálló képessége ugyanolyan fontos, mint bármelyik fent felsorolt tényező. Ez alapvetően megváltoztatja a monetáris verseny logikáját:

ha a technológiai különbség elég nagy, akkor a kiberfenyegetésekkel szemben legjobban védett valuta lesz a legvonzóbb, amely nem feltétlenül az, amelyik mögött a legerősebb gazdaság vagy a leghitelesebb jegybank áll.

Mivel a stablecoinokat egyre nagyobb arányban használják a határokon átnyúló fizetésekben, valamint a spekulatív kriptobefektetések ki- és beszállójaként, biztonságuk és irányításuk terén még sok az ismeretlen tényező. A szabályozóknak és a polgároknak ezért az alábbi kérdéseket kell feltenniük.

• Ki felel a főkönyv irányításáért?
• Milyen mértékben védett a rendszer a rosszindulatú szereplőkkel szemben?
• Mi történik, ha egy adott valuta kriptográfiai vázát a kvantum-számítástechnika fejlődése veszélyezteti?

E kérdések kielégítő megválaszolása a nemzeti és nemzetközi monetáris stabilitás kérdése. Ha a politikai döntéshozók nem cselekszenek ennek megfelelően, akkor olyan változékony és széttöredezett monetáris rendszerrel találhatjuk magunkat szemben, mint amilyen a XIX. században volt jellemző, amikor a magánpénz korlátlan kibocsátása utat nyitott a pénzintézeteket érintő pániknak, a manipulációnak és az összeomlásnak.

Mindenesetre lehet, hogy egy többpólusú monetáris rendszer felé tartunk, amelyben egyes valuták – és a hozzájuk kapcsolódó digitális ökoszisztémák – "integritási prémiumot" élveznek, ami azon alapul, hogy képesek minimalizálni a "támadási felületüket" és maximalizálni az adatok ellenőrizhetőségét. A legsikeresebb valuták nagyon robusztus pénzügyi architektúrát kínálnak majd, amely minden lépést lefed, a tranzakciók validálásától kezdve a felhasználók és a tranzakciós előzmények védelméig. Tehát egy olyan valuta, amely mögött gyenge kibervédelemmel vagy átláthatatlan technológiai szabványokkal rendelkező kormányzat áll, háttérbe szorulhat, és egy technológiailag kifinomult, magas integritási szabványokkal rendelkező valutaövezet pedig a vártnál nagyobb szerepet tölthet be.

Ez az új technológiai környezet jelentős geopolitikai következményekkel járhat. Ahogyan a tengeren kialakított fölény egykor kereskedelmi dominanciát jelentett egy hatalom számára,

a fizetési infrastruktúra feletti ellenőrzés egyre inkább meghatározhatja a gazdasági szuverenitást.

A fizetési adatok stratégiai értéke – nemcsak a monetáris politika, hanem a felügyelet, a végrehajtás és a szankciók szempontjából is – azt jelenti, hogy a digitális valuták nem semleges technológiák, hanem versengő hatalmi terek.

A jövő nemzetközi rendszerét azok a valuták fogják dominálni, amelyek digitális ökoszisztémája a legnagyobb bizalmat kelti mind intézményeik, mind kódjaik iránt.

A nemzetközi monetáris stabilitás megőrzése egy ilyen környezetben nem csupán technológiai innovációt igényel. A tokenizáció, a kriptográfiai interoperabilitás, az adatvédelem és a kvantum korszakhoz szükséges ellenálló képesség szabványainak globális koordinációja elengedhetetlen lesz. Az alternatíva – az egymásnak ellentmondó szabályok által szabályozott és a rendszerszintű sokkoknak kitett, egymással rivalizáló, széttöredezett hálózatok elterjedése – az instabilitás receptje.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Hélène Rey
A London Business School közgazdászprofesszora. Kutatásai főként a nemzetközi monetáris rendszerrel és a pénzügyi válságokkal kapcsolatosak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images