Hiába ünneplik a láncfűrészes elnököt, a hátsó ajtón már újra kopogtat a válság

Javier Milei elnök fegyelmezett gazdaságpolitikája és piaci alapú reformjai stabilitást hoztak az argentin gazdaságba. A második legnagyobb dél-amerikai ország kilábalni látszik a több éve tartó inflációs válságból, az elnök pedig közben a devizapiaci korlátok feloldását és az Nemzetközi Valutaalap általi finanszírozás biztosítását is meg tudta valósítani. Az idei tavasszal ráadásul a makrogazdaság stabilizálódását dinamikus növekedés is kísérte, amely főként a mezőgazdaság teljesítményének, valamint a pénzügyi környezet és a befektetői bizalom javulásának köszönhető.

Bár a gazdaságpolitikai reformot a nemzetközi befektetők, pénzintézetek és gazdasági szervezetek, valamint a kereskedelmi partnerek egyaránt üdvözölték, a nagyvállalatok számára nagyon sok kihívást hozott az új környezet. A jelek pedig arra utalnak, hogy a mikro szintű problémák már a reformkísérletet egészét veszélyeztetik.

A Moody's Local Argentina elemzése szerint idén már 8 komoly nagyvállalati csőd következett be, amely többnyire az elnök devizapiaci reformjai és az általánosan rossz pénzügyi helyzet miatt történt.

A szakértők szerint a gyakoribb csődök fő oka az, hogy a vállalatok éveken át sikeresen működő finanszírozási stratégiája a peso szabadon mozgó árfolyama mellett már nem működik.

Korábban a vállalatok többsége a kormány által meghatározott fix dollár-peso átváltási arányt kihasználva dollárhoz indexált kötvényekkel finanszírozta működését, mely rendkívül olcsó, sokszor gyakorlatilag ingyenes finanszírozást biztosított számukra.

Ezen kötvények paraméterei (névérték, tőke- és kamattörlesztés) jellemzően dollárban voltak megadva, a tényleges tranzakciók azonban pesoban történtek, ami lehetőséget adott a vállalatoknak, hogy sokszor gyakorlatilag negatív kamatokkal szerezzenek finanszírozást maguknak. Kibocsátáskor a vállalat pesot kapott, a törlesztések pedig az akkori árfolyamnak megfelelő peso-összegben történtek. Mivel a pénzügyi elszámolásokban használt hivatalos és a reálgazdasági tranzakciók során használt feketepiaci devizaárfolyam az elmúlt években drasztikusan eltért egymástól, a cégek többsége sokkal nagyobb mértékben volt képes növelni bevételeit, mint ahogy a hivatalos árfolyammal összefüggésben kamatkiadásai nőttek volna. A módszernek köszönhetően a vállalatok finanszírozási költsége a peso mesterséges leértékelésének ütemében nőttek, miközben a bevételek a tartósan magas inflációnak köszönhetően rekord sebességgel nőttek, egyre csökkentve a kötvénytörlesztések arányát az összes kiadásokon belül. A hozamokat a kötvények iránti megnövekedett kereslet szintén lefelé nyomta, a vagyonának biztonságos helyet kereső hazai és nemzetközi befektetők ugyanis kifejezetten keresték a nyitott dollárpozíciókat (amit ezek az értékpapírok biztosítottak is).

A libertariánus elnök idei reformjai azonban felforgatták Argentína pénzügyi piacait, tönkretéve a korábban sikeresen alkalmazott finanszírozási stratégiákat. A legnagyobb hatású reform az intézményileg kontrollált devizaárfolyam (csúszó leértékelés, crawling peg) megszüntetése volt, amelynek köszönhetően lényegében megszűnt a hivatalos és nem hivatalos árfolyam közti különbség. A gazdaság stabilizálódása csökkentette a dollárhoz indexált kötvények iránti keresletet, az árfolyam korábbinál nagyobb gyengülése pedig régen nem látott mértékben megemelte a vállalatok kamatkiadásait.

Az árfolyamreform gyökeresen átalakította a kötvénypiacot: a dollárhoz indexált kötvények kibocsátása szinte teljesen megszűnt (összértéke júniusra 2 millió dollárra esett vissza a tavalyi 165 millió dollárhoz képest), miközben

az átlagos kamatszint 5,5 százalékról 11 százalék fölé emelkedett.

Ezzel szemben a klasszikus dollárban denominált (azaz abban kibocsátott és törlesztett) értékpapírok kibocsátási mennyisége megduplázódott 2024-hez képest. A finanszírozási körülmények romlása legjobban a mezőgazdasági, feldolgozóipari és energiaszektorbeli vállalatokat érintette.

Jelenleg a legnagyobb csődhullámot tapasztaljuk a pandémia óta. A dollár-alapú kötvények piaca lényegében megszűnt

- jelentette ki José Antonio Molino, a Moody’s Local Argentina egyik igazgatója.

A gondokat tetézi, hogy bár hivatalos adatok híján a Moody’s Local Argentina csak becslésekre hagyatkozhatott, legfrissebb felmérése szerint

a kis- és középvállalatok még a korábban említett nagy cégeknél is rosszabb helyzetben vannak.

Molino szerint a kisvállalatok korlátozott hitelfelvételi lehetőségei miatt a finanszírozási kockázat a következő 1-1,5 évben magas marad, így könnyen elképzelhető, hogy további vállalati csődök rázzák majd meg az argentin gazdaságot.

Az eddig is egyenlőtlen vállalati versenyt a forrásszerzési gondok csak tovább tetézik, ugyanis

míg a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal rendelkező vállalatok képesek jó feltételek mellett pénzhez jutni, addig a versenytársak szenvednek az alacsony nemzetközi befektetői bizalom és a túlértékelt peso miatt

(a dollárhoz indexált kötvények piaca lényegében emiatt omlott össze).

Bár a gyakoribbá váló csődök veszélyeire egyre több szakértő hívta fel a figyelmet, vannak, akik szerint mindez csak a gazdasági reform szükséges velejárója. Ezequiel Fernandez, a Balanz Capital vezető elemzője szerint

ha Argentína valóban komolyan gondolja a makrogazdasági átalakulást, akkor el kell fogadnia, hogy ez a vállalati szektor átrendeződését okozza, a reformoknak pedig ugyanúgy lesznek vesztesei, ahogy nyertesei is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images