Mint a süllyedő hajóról, úgy mentik Kínából a pénzüket a befektetők

Kína tőkekiáramlása júliusban rekordmagasságba emelkedett, amit a szárazföldi befektetők agresszív hongkongi eszközvásárlásai hajtottak, miután új liberalizációs intézkedéseket vezettek be.

A devizahivatal (SAFE) pénteki adatai szerint a hazai bankok múlt hónapban 58,3 milliárd dollárnyi nettó tőkét utaltak külföldre ügyfeleik értékpapír-befektetéseihez. Ez 2010 óta a legmagasabb havi kiáramlás.

A tőkekiáramlás részben annak tudható be, hogy a kínai befektetők idén jelentős hongkongi részvényvásárlásokba kezdtek,

valamint júliusban kiterjesztették a Southbound Bond Connect programot, amely szélesebb körben engedélyezi a külföldi adósságinstrumentumokba való befektetést. Eközben a külföldi alapok tovább csökkentették kínai kötvénykitettségüket, részben azért, mert azok vonzereje mérséklődött a kockázatosabb eszközökkel szemben.

A várakozások szerint Peking idén tolerálni fog bizonyos mértékű tőkekiáramlást, kihasználva a gyenge dollár környezetét, hogy fokozatosan liberalizálja a tőkemérleget. Ez a jüan hosszú távú nemzetköziesítését is szolgálja. Júniusban a szabályozók több mint egy év után először emelték a jóváhagyott befektetők külföldi eszközökre fordítható kvótáit.

Júliusban a szárazföldi befektetők 12,6 milliárd jüan (1,8 milliárd dollár) értékben vásároltak külföldi adósságpapírokat a Southbound Bond Connecten keresztül – ez az idei legmagasabb havi érték. A növekedést az is segítette, hogy a hongkongi monetáris hatóság a hónap elején kiterjesztette a programhoz való hozzáférést nem banki pénzügyi intézményekre, például brókercégekre, alapkezelőkre, biztosítókra és vagyonkezelőkre.

Az ING vezető kínai közgazdásza, Lynn Song szerint

az idei évben a kiáramlások tovább nőhetnek, mivel a belföldi befektetők portfólióikat átgondolják a kockázati étvágy erősödése mellett.

Bár a kiáramlás első látásra a jüanra nehezedő nyomást jelenthet, a tényleges kockázatok szerinte mérsékeltek a várt amerikai kamatcsökkentések és a szűkülő amerikai–kínai hozamkülönbözet miatt.

Eközben a külföldi intézményi befektetők közel 300 milliárd jüannyi kínai kötvénytől váltak meg júliusban, ami a 2024 januárja óta legalacsonyabb szintre vitte az állományt – derül ki a jegybank adataiból. A visszaesést az USA–Kína kereskedelmi feszültségek enyhülése és a pekingi deflációellenes lépések is befolyásolták.

A kínai bankközi piacon egykor népszerűnek számító, külföldi alapokat vonzó letéti jegyek (NCD-k) iránti kereslet szintén meredeken csökkent. A külföldi állomány júliusban 167 milliárd jüannal, mintegy 15%-kal esett vissza – ez már a harmadik egymást követő hónap, amikor a csökkenés üteme gyorsult.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images