Trump átvert mindenkit a vámokkal, most mi lesz?

Sokan abban bíznak, hogy közel a béke Ukrajnában, miután az amerikai elnök múlt pénteken vörös szőnyeggel fogadta Vlagyimir Putyint. Ugyanakkor Donald Trump néhány héttel ezelőtt bejelentett kereskedelmi megállapodásai már most figyelmeztető példaként szolgálnak.

Kiderült ugyanis, hogy ezek

a vámalkuk nem voltak teljes körű megállapodások, és véglegesítésük jóval nehezebbnek bizonyul, mint ahogy azt a Fehér Ház győzelmi kommunikációja sugallta.

A Bloomberg beszámolója szerint az amerikai kereskedelmi partnerek egyre frusztráltabbak a késlekedés miatt, mivel a paktumok valójában csak előzetes szándéknyilatkozatok voltak.

Trump eddig nem írta alá azt a végrehajtási rendeletet sem, amely a kisebb vámemelést rögzítené, így az USA továbbra is a maximális tarifákat alkalmazza. Ez különösen az autóipart érinti: az EU-ból, Japánból és Dél-Koreából érkező autókat még mindig 25%-os vámmal sújtják, holott Trump korábban 15%-ra csökkentette volna a terhet. Ez az alacsonyabb ráta is hatszorosa a néhány hónappal ezelőtti szintnek, a következmények pedig súlyosak: a Toyota például 9,5 milliárd dolláros veszteséggel számol a vámok miatt.

A britek szintén hiába várnak a Trump által több mint három hónapja megígért acélvám-eltörlésre.

Az EU-val tervezett digitális kereskedelmi nyilatkozatot pedig az európai technológiai szabályozás körüli viták akadályozzák. Azaz a Trump által győzelemként hirdetett megállapodások máris elakadtak.

Trump gazdasági tanácsadója, Stephen Miran a kritikákat „vám-őrületnek” („tariff derangement syndrome”) nevezte. A Fehér Ház azonban egy augusztus 11-i bírósági beadványban maga is elismerte a kockázatokat: D. John Sauer főügyész-helyettes arra figyelmeztetett, hogy „pusztító következményekkel” járna, ha a bíróság törvénytelennek minősítené a vámokat, és azokat nem hagyná érvényben a Legfelsőbb Bíróság döntéséig.

Sauer szerint „nincs helyettesítője a Trump által kötött vámoknak és megállapodásoknak”. Úgy érvelt, hogy a visszafizetési kötelezettség és a „trillió dolláros ígéretek” felbomlása akár egy 1929-es összeomláshoz hasonló válságot idézne elő.

A történelmi párhuzam nem véletlen: Trump vámjai az USA importvámjainak legnagyobb emelését jelentették az 1930-as Smoot–Hawley-tarifák óta, amelyek közrejátszottak a nagy gazdasági világválság elhúzódásában. A közgazdászok régóta figyelmeztetnek, hogy a vámok árnövekedést és lassabb növekedést hoznak –

a stagfláció veszélye pedig egyre inkább a befektetők fejében jár.

Miközben a bíróságok idővel döntenek a vámokról, Trump alkui már most akadoznak. Ez pedig rossz hír mindazoknak, akik az ukrajnai béke mellett a kereskedelmi bizonytalanságok végére is reménykednek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images