Ez lenne a kanyarban előzés? Élőben nézhetjük, ahogy elhúz mellettünk a régió

Nagyon beragadhat a magyar gazdaság

Mindössze 0,5%-kal növekedhet a magyar gazdaság 2025-ben, ezzel a régióban a leggyengébb évet produkálhatja – derül ki az Erste Bank friss előrejelzéséből. A pénzintézet szakemberei szerint hozzánk hasonló csak a szlovák gazdaság 0,7%-os bővülése lehet a régióban, a többi vizsgált országban bőven 1 százalék feletti ütemet várnak. A nyolc kelet-közép-európai gazdaság átlagos bővülése 2,2% lehet, amitől messze elmaradhat a magyar aktivitás.

Az elemzők a magyar gazdaság idei teljesítménye kapcsán azt emelik ki, hogy ugyan a technikai recessziót sikerült elkerülni a második negyedéves bővüléssel, de továbbra is azt gondolják, hogy gyenge lesz az idei év. Ezzel indokolják, hogy a korábbi 0,8%-ról 0,5%-ra módosították GDP-előrejelzésüket. Ráadásul ezt is úgy fogalmazták meg, hogy

a gazdaság teljesítménye stagnálhat, közel lehet a nulla százalékhoz.

A régióban a cseh gazdaság esetében inkább felfelé mutató kockázatokat látnak a 2%-os előrejelzésben, mivel az első félév jól sikerült. Lengyelország jó úton jár, hogy a régió növekedési bajnoka legyen idén, sőt a 3,2%-os prognózisban szintén pozitív irányú kockázatok vannak. Románia és Szlovákia esetében is rontott eddigi előrejelzésén az Erste, míg Szerbia esetében azt hangsúlyozták, hogy az év első fele kellemetlen meglepetést okozott.

Az elmúlt hetekben a 2026-os növekedési kilátások is tisztultak, ezért a bank elemzői a jövő évi előrejelzéseket is frissítették. Kiemelik, hogy korábban az optimista forgatókönyv esetén 10%-os, míg a pesszimista esetén 20%-os amerikai vámteherrel számoltak a régiós országok esetében, végül a kettő között, 15%-ban állapodtak meg a felek. Ennek hatására

átlagosan 0,5 százalékponttal vágták vissza a 2026-os növekedési kilátásokat.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

Milyen hatásokkal járhat a vámháború? Hogyan tudnak védekezni az országok és a vállalatok a terhek ellen? Látjuk már a konfliktus végét vagy jöhetnek újabb kanyarok? A hazai és nemzetközi gazdasági kilátásokat elemezzük magyar és nemzetközi vendégeinkkel október 7-én a Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján.

Információ és jelentkezés

A 2026-os magyar növekedési előrejelzés már jobban néz ki, hiszen 2,3%-ra gyorsulhat a gazdaság, azonban még ez sem éri el az elemzők szerint a régió 2,6%-os átlagát. Ezt elsősorban a szerb és a lengyel gazdaság húzhatja fel, a csehek, a románok és a szlovének nagyjából hozzánk hasonló ütemben növekedhetnek, míg Szlovákia esetében folytatódhat a lemaradás.

Komoly gondok vannak a magyar költségvetéssel

A növekedési prognózis mellett a gazdaság más területeire is frissítette előrejelzését az Erste Bank, Magyarország pedig több mutatóban is lemaradhat a régiótól. Az infláció kapcsán kiemelik, hogy Romániában egyszeri hatás, a villamosenergia szabályozott árának megszüntetése lökte meg a drágulási ütemet, majd augusztusban további adóemelések miatt tovább nő majd az infláció.

2025-ben a régió szinte minden országában a tavalyinál magasabb lehet az átlagos infláció, csak 2026-ban várható enyhülés. A 4,7 százalékos átlagos magyar áremelkedési ütem a román mögött a második legmagasabb lehet idén, míg jövőre átlagosan 4,1%-os áremelkedést várnak az elemzők, ami szintén Románia után a második legmagasabb lehet.

Részben az átmenetileg magasan ragadó infláció miatt 2025-ben csak Lengyelországban látnak teret érdemben az irányadó kamat csökkentésére az Erste szakértői. Kiemelik, hogy a lengyel kamat a jelenlegi 5,25%-ról az év végére 4,5%-ra jöhet le. Az MNB esetében számolnak egy 25 bázispontos lazítással a mostani 6,5%-ról, de az is bizonytalan az év végére. Jövőre aztán folytatódhat a kamatvágás a régióban, az MNB 5,5%-ig vághatja az alapkamatot, ami még mindig a legmagasabb lehet a vizsgált országok közül.

Ez egyben azt is jelentheti, hogy fennmaradhat a forint legerősebb támasza, jelenleg ugyanis a kamatkülönbözetből profitáló carry trade ügyletek tartják erősen a magyar devizát.

A költségvetés helyzete azonban nem túl rózsás magyar szempontból, az Erste szerint idén a kormány 4,1%-os tervével szemben a GDP 4,7%-a lehet a hiány, majd 2026-ban is csak 4,5%-ra sikerülhet lefaragni. Ez önmagában ugyan nem lenne kiemelkedő, azonban azt jelenteném, hogy

2024-2026 között három év alatt gyakorlatilag stagnálna a magyar deficit.

A lengyel és a román büdzsé látszólag ennél is rosszabb helyzetben van, azonban mindkét országban látszik érdemi törekvés a hiány leszorítására, míg Magyarországon legfeljebb jelképes javulásra van mód.

A magasan ragadó hiány miatt 2025-ben veszélybe kerülhet a GDP-arányos államadósság csökkentése, a bank elemzői szerint a tavalyi 73,5% után az év végén 74,4% lehet a ráta, majd onnan jövőre 73,9%-ra csökkenhet. Ez nem csak azt jelenti, hogy továbbra is a magyar eladósodottság lenne a legmagasabb, hanem azt is, hogy a tavalyi növekedés után tartósan megtörne a csökkenő tendencia.

Az Erste Bank friss elemzése éppen azokra a kockázatokra, illetve gyengeségekre hívja fel a figyelmet a magyar gazdaság kapcsán, melyekre a hitelminősítők és a befektetők leggyakrabban fel szokták hívni a figyelmet. Korábban a nagy hitelminősítők értékelésében is a beragadó gazdasági növekedés, a költségvetési fegyelem hiánya és az adósságráta emelkedése jelent meg kockázatként. Éppen ezért nem lenne meglepő, ha a közelgő őszi felülvizsgálatokon is visszaköszönnének ezek az értékelésekben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images