Trump bedobta a törülközőt, Európa azonnal hatalmas pénzt nyert az amerikai hibán

Trump „Unleash American Energy” rendelete felszabadította az olaj-, szén- és gázbefektetéseket, miközben betiltotta az olyan kifejezések használatát, mint ESG vagy klímavédelem. Azonnal leállítottak 300 milliárd dollárnyi megújulóenergia-hitelprogramot, és az amerikai nagybankok kiléptek a nemzetközi fenntarthatósági szövetségekből. Bár ez a szektor összeomlásával fenyegetett, Európában a piac sokkal ellenállóbbnak bizonyult, és a zöld kötvények egyre inkább az euróhoz kötődnek.

A Bloomberg adatai szerint a feltörekvő piacokon idén 30 százalékkal kevesebb tőke áramlott a fenntartható befektetésekbe, míg Európában a kibocsátott zöldkötvények közel 40 százaléka euróban történt. A befektetők Ázsiából és más régiókból is visszatérnek az európai piacra, ami hosszú távon erősítheti az euró globális szerepét.

A szakértők szerint az amerikai visszalépés így stratégiai előnyt jelenthet az európai pénzügyi központok számára.

Mindeközben az Egyesült Államokban nem tűnt el a zöld finanszírozás, csak csendesebb lett. A „greenhushing” jelenség miatt a vállalatok kevésbé hangoztatják klímapolitikájukat, de a háttérben továbbra is beruháznak napenergia-, geotermikus és szén-dioxid-leválasztó projektekbe. Apple, Meta és más technológiai óriások tovább finanszíroznak megújuló energiát, csökkentve adatközpontjaik ökológiai lábnyomát.

Európában eközben a fenntarthatósági piac egyre kiforrottabbá válik.

A német lap szerint a korábbi merev szabályozásokat fokozatosan rugalmasabb keretek váltják fel, így a vállalatok számára kezelhetőbbé válnak a jelentési és megfelelési követelmények. A szakértők szerint a piac így pragmatikusabb irányt vehet: a zöld szempontok mellett a gazdasági megtérülés is előtérbe kerül, ami hosszabb távon fenntarthatóbb fejlődést alapozhat meg Európában.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images