Minél előbb fel kell számolni a nők kedvezményes nyugdíját? Javaslatok nyugdíjreformra

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Farkas András cikkében a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetéről szólva kiemeli,

• hogy a 2012-ben eredetileg 27%-os mértékben bevezetett szociális hozzájárulási adó (szocho) 2022-től már csak 13%-os mértékű;
• az általános nyugdíjkorhatár megmerevítése és gyors emelése (2013 és 2022 között 62-ről 65 évre) nagyon nagy szubjektív és objektív terhet ró azokra, akik nem nők, 65 év előtt nem szerzik meg a 40 éves jogosultsági időt, de már nyugdíjba vonulnának.

Egyben bírálja az induló nyugdíjak valorizálásának hazai módszerét, és szembesíti az elszálló induló nyugdíjakat az inflációkövető, már megállapított nyugdíjak folyamatos lecsúszásával. Továbbá összesíti a következő költségvetési terheket: a 13. havi nyugdíj februári kifizetését, a választás előtti év végi és év eleji korrekciót. Végül megállapítja, hogy a szigorítások miatt a nyugdíjkiadások GDP-aránya nemzetközi összehasonlításban alacsony, 8% alatti.

Farkas András nem elégszik meg a helyzet leírásával, sokoldalú reformjavaslatokkal áll elő, amelyek az alábbiakat tartalmazzák:

• a munkáltatói nyugdíjrendszer bevezetése, a szocho-kulcs részleges visszaemelése;
• a munkáltatóktól származó háromféle önkéntes nyugdíjbefizetés költségvetési támogatása;
• az induló tb-nyugdíjak valorizálásának megváltoztatása,
• a már megállapított nyugdíjak degresszív emelése (a kisebb nyugdíjakat százalékosan jobban emelné, mint a nagyobbakat);
• a 13. havi nyugdíjak közti különbségek jelentős csökkentése;
• rugalmas korhatár visszaállítása, a Nők40 megszigorítása.

Helyzetértékelés

Saját helyzetértékelésem sokban megegyezik vagy hasonló a Farkas András által leírtakkal. Úgy vélem, a szocho-kulcs radikális csökkentése hatalmas rést ütött a nyugdíj és az egészségügyi alap költségvetésén.

Továbbá véleményem szerint

hiba volt megmerevíteni a nyugdíjkorhatárt és a Nők40-et bevezetni.

Az utóbbi intézkedésnél különösen az tévedés, hogy az bármiféle indexálás nélkül történik – például 2022-ben már Nők43-ra lett volna szükség, ha egyáltalán.

Számomra azonban nem világos, hogy Farkas András mit kifogásol a hazai valorizálásban, de Dedák Istvánnal és Oblath Gáborral hangsúlyoznám, a KSH nagymértékben fölülbecsüli az átlagos nettó béreket, s emiatt az induló nyugdíjak elszálltak, és a már megállapított nyugdíjak lemaradása a nettó keresetekhez képes kisebb, mint amit a hivatalos statisztika állít.

A 13. havi nyugdíj 2022-től kezdve valóban 8,3%-kal emelte a nyugdíjkiadásokat, de egyúttal csökkentette a Farkas András által joggal bírált leszakadást. A korrekciókat nem tartom valódi kiadásoknak, ez csak a kormány és a vállalatok inflációs többletbevételeinek a semlegesítése. A viszonylag valóban alacsony nyugdíjkiadások hamarosan növekedésnek indulnak, és csak győzze az ország a kiadások fedezését.

Reformjavaslatok

Végezetül bemutatnám saját reformjavaslataimat, amelyek szerint

• a szocho-kulcsot valóban érdemes lenne több százalékkal emelni, de inkább a költségvetési hiányt kellene ezzel csökkenteni.
• Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság mértéke valóban szerény, de elsősorban a kisebb keresetűek részvételét kellene elősegíteni. (Miért kellene például évi 280 ezer forinttal támogatni bárkit, aki évi 1,4 millió forintot nyugdíjazásáig félre tud tenni?)
• Önmagában semmi bajt sem látok a valorizálásban, de a túlbecsült nettóbér-index valóban meglódította az induló nyugdíjakat. Hiába javítanánk a nettóbér-indexet, nagyon nehéz lenne visszamenőlegesen korrigálni a hibát.
• Mivel a már megállapított nyugdíjak értéktartása az alaptörvényben szerepel, a kisebb nyugdíjakat csak egy egyszeri extra emeléssel kellene felzárkóztatni. Ezt kiegészíthetné az alacsonyabb nyugdíjak átmeneti reálfelzárkóztatása.
• Ha nagyon sokat gondolkodunk a 13. havi nyugdíjak korlátok közé szorításán, akkor könnyen két szék közül a pad alá eshetünk: sokakat sértünk, keveseknek segítünk. Mivel csak az éves nyugdíj 1/13-ad részéről van szó, nyugodtan elfogadhatjuk az egységesítését.
• A rugalmas korhatár visszaállítása és a Nők40 szigorítása mind méltányossági, mind költségvetési okokból csak fokozatosan képzelhető el. Lehet, hogy mire 2032-ben a folyamat végére érünk, és bevezetjük a 62 éves minimális korhatárt és a Nők43-at, már 2035-re törvénybe kell iktatnunk a további szigorításokat, például a 62,5 éves minimumot. De mindentől függetlenül,

a jelenlegi rendszer értelmetlenül biztosít járulékmentességet a Nők40-eseknek, ezt minél előbb fel kell számolni.

Összességében Farkas András cikke kapcsán elmondható: jó, hogy a nyugdíjguru fáradhatatlanul tájékoztat bennünket a magyar nyugdíjrendszerről, és harcol annak értelmes megreformálásért. Kár, hogy kevesen követjük. Remélem, hogy konstruktív bírálatom segíti gondolataink térhódítását.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images