Sikersztori a szomszédból: mit keres egy közép-európai ország a világ legnagyobbjai között?

Két héttel ezelőtt számoltunk be róla, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb becslései szerint Lengyelország idén a világ 20 legnagyobb gazdasága közé kerül.

Az IMF szakértői szerint a lengyel gazdaság idei éves bruttó hazai összterméke (GDP) folyó áron számítva az 1 000 milliárd dolláros szint közelében alakulhat, amely magasabb, mint a világ egyik legfejlettebb országának számító Svájcé, a chipnagyhatalom Tajvané, vagy a technológiai multicégeknek telephelyet szolgáltató és így óriási jövedelmet kimutató Írországé.

Az idei várható áttörés jól illusztrálja a lengyel gazdaság elmúlt két évtizedben bemutatott dinamikus gazdasági növekedését, amely főként tudatos gazdaságpolitikai intézkedésnek és a kedvezően alakuló nemzetközi környezetnek köszönhető. Ettől függetlenül azért a tény, hogy egy közép-kelet-európai ország a világ 20 legnagyobb gazdasága közé kerül, első hallásra kifejezetten meglepőnek tűnik, így a strukturális tényezők mellett a mérési-módszertani sajátosságokat és egyedi hatásokat is megvizsgáljuk.

Hogy lehet Lengyelország a világ 20. legnagyobb gazdasága?

A nemzetgazdasági témájú elemzések jellemzően két megközelítést, a gazdaság méretét és/vagy fejlettségét alkalmaznak. A két szempontot fontos megkülönböztetni egymástól, mivel egyrészt eltérően mérik őket, másrészt pedig teljesen más szempontból írják le a vizsgált gazdaságot.

A méret főként piaci lehetőségeket (kapacitások, áru-, pénz- és tőkepiaci forgalom), valamint az állam gazdasági-politikai erejét hivatott tükrözni (költségvetés, védelmi kiadások, nemzetközi diplomáciai befolyás). Ennek megfelelően a méretet a statisztikusok jellemzően a nominális, azaz folyó áron számított teljes GDP-vel szokták mérni, amelyet a nemzetközi összehasonlításhoz (mert ugye egymáshoz viszonyítva érdekes az adat) jellemzően amerikai dollárra váltanak át.

A mérés módszertana is rámutat arra, hogy az országok gazdasági méretét két tényező, az átlagos fejlettség (egy főre jutó GDP) és a lakosságszám határozza meg.

Mivel az egyes országok népességében sokkal nagyobb különbségek vannak, mint az egy főre jutó GDP-jükben, ezért a lengyel gazdasági méret felfutásának legfontosabb fundamentális alapja a közel 40 milliós lakosságszám. Az persze igaz, hogy eddig ekkora népességgel sem volt ekkora a gazdaság, szóval a dinamikához nagyban hozzájárul a gazdasági fejlődés, amelyet viszont az eddigitől eltérő, lakossági hatástól megtisztított módon lehet objektíven mérni.

A gazdasági fejlettség a kapacitások helyett inkább a társadalom jólétéről, stabilitásáról, életszínvonaláról, valamint a gazdaság minőségéről (hatékonyság és termelékenység) ad releváns információkat. Mivel ezen szempontokat főként egyénre vetített adatok tudják összehasonlításra alkalmas módon leírni, a gazdasági fejlettség fő mutatói az egy főre vetített (akár vásárlóerő-paritáson mért) GDP és rendelkezésre álló jövedelem.

Az egyedi GDP-adatok dollárra történő átváltása azt jelenti, hogy a 2025-re vonatkozó hivatalos statisztika nemcsak az éves kibocsátáson, hanem az év végi devizaárfolyamon is múlik.

Emiatt az IMF előzetes becslése egyelőre még fenntartásokkal kezelendő. A lengyel zloty 2025. január 1-jéhez képest nagyjából 13 százalékot erősödött az amerikai dollárral szemben, ami nagyjából ugyanekkora mértékben értékelné fel a kelet-európai ország GDP-jét az Egyesült Államokéhoz képest. Mivel a világ többi kulcsvalutája (euró, svájci frank, angol font), de még a feltörekvő devizák többsége is erősödött a dollárhoz képest, a többi országhoz képest nem ugrik akkorát idén a lengyel GDP, de a gyengébb devizával rendelkező országokhoz képest biztosan sokat fog növekedni.

USD/PLN árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Az IMF rangsor alapjául szolgáló nominális GDP-t (kibocsátást, bruttó hazai össztermék) ráadásul szintén két tényező, a relatív gazdasági fejlettség (egy főre vetített mutatókban nérve) és a népesség határoz meg.

A világ legnagyobb gazdaságai tehát vagy rendkívül népesek (Kína, India), vagy rendkívül fejlettek (Svájc, Dél-Korea), vagy mindkettő (Amerikai Egyesült Államok, Németország). A 2024-es adatok szerint Lengyelország lakossága 37,49 millió fő, miközben Svájcé 9,05 millió. Az, hogy a két ország jelenleg a világgazdasági rangsor 20. és 21. helyét foglalja el, azt jelenti, hogy az alpesi ország négyszeres fejlettségét kiegyenlíti a négyszer nagyobb lengyel lakosság. Mindebből látszik, hogy a népesség milyen meghatározó a gazdasági méret szempontjából.

2022-ben ráadásul közel +1 millió fő volt Lengyelország nettó migrációs egyenlege, amely komoly hatást gyakorolt a lakosságszámra és így a gazdasági aktivitásra is. A bevándorlók jelentős része ugyanis a háború elől menekülő ukrán munkás volt, akiknek fele mindmáig az országban maradt, hozzájárulva a gazdasági aktivitás növekedéséhez.

A fentiekből látszik, hogy az amerikai dollárban kifejezett folyó áron mért GDP módszertana egyértelműen közelebb vihet minket annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy miért épp most törhetett be a lengyel gazdaság a világ 20 legnagyobbja közé.

Az elmúlt 3 évben ugyanis Lengyelország két olyan pozitív gazdasági sokkot is elszenvedett, ami egyértelműen megmutatkozhatott a gazdaság méretében.

Ezek a 2022-ben bekövetkező egyszeri, közel 3 százalékos népességnövekedés, valamint a zloty idei 13 százalékos erősödése voltak. A lengyel gazdaság rendszerének és növekedési trendjének bővebb vizsgálata előtt tehát mindenképp ki kell jelenteni, hogy

az IMF által előrejelzett idei áttörés nagyban köszönhető az egyszeri, ciklikus hatásoknak.

Kelet-Európa gazdasági sikersztorija: a lengyel felzárkózás

A fentebb bemutatott egyedi hatások ellenére a lengyel gazdaság által mutatott dinamikus gazdasági növekedés nem lett volna lehetséges stabil intézményi és gazdaságpolitikai alapok nélkül. Az OECD idei országjelentése szerint a lengyel gazdaság az elmúlt 5 évben egyértelműen a felülteljesítők közlé tartozott, növekedése pedig messze meghaladta az OECD-országok átlagát (2,6 százalék vs. 1,7 százalék).

A közép-kelet-európai viszonylatban páratlannak számító felzárkózást támasztja alá a hosszú távon meghatározó reál GDP-növekedés idősora is, amely bizonyítja, hogy az Európai Uniós csatlakozás óta a lengyel gazdaság bővülése sokkal nagyobb volt, mint a közös vámterület országainak, valamint a régiós versenytársaknak.

A lengyel gazdaság jó teljesítményét több különálló tényező támogatja, amelyek az európai gazdaságba való erősebb integrációnak, a gazdaságpolitika célzott intézkedéseinek és a már említett külső sokkoknak köszönhető.

A konvergencia, azaz a Nyugat-Európához történő gazdasági felzárkózás motorja az európai integráció volt.

Az Unióhoz való csatlakozás ugyanis jelentős piacokat nyitott meg a lengyel vállalatok előtt, akik így be tudtak kapcsolódni a globális ellátási láncokba. Az olcsó és szakképzett munkaerő rendkívül vonzó volt a külföldi nagyvállalatok számára, akik az elmúlt két évtizedben nagy mennyiségű tőkét fektettek be az országban gazdasági kapacitások kiépítésére.

A beáramló külföldi működőtőke nemzetközi szinten is versenyképessé tette a hagyományos iparágakat Lengyelországban, az autó-, az elektronika-, a textil- és a gépipar pedig napjainkra a gazdaság húzóágazataivá vált. A gazdasági kapacitások és a modern infrastruktúra kiépítését az Európai Uniós források is nagyban segítették, a kohéziós és helyreállítási alap gyorsított idei kifizetései ráadásul még a korábbinál is nagyobb mértékben pörgették az állami és privát szektor beruházásait.

A megnövekedett tőkebeáramlással ráadásul a munkaerő kínálata is lépést tudott tartani - nagyban köszönhetően a 2022-es ukrán bevándorlási hullámnak. A keletről érkező menekültek munkaerőpiaci integrációja kifejezetten gyorsan lezajlott, a kedvező hatások pedig már a tavalyi GDP-növekedésben meglátszódtak. Egy lengyel kutatás szerint a piacon frissen megjelenő munkaerő termelte a GDP 2,7 százalékát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) népességi becsléséről viszont jól látszik, hogy a következő évtizedekben komoly kihívást okoz majd a lengyel kormánynak a demográfia, 2050-ig ugyanis mintegy 5 millió fős népességvesztést jósol a WHO.

A munkaerő-intenzív iparágak térnyerése ellenére Lengyelország nem ragadt meg a közepes jövedelem csapdájában és egy átfogó közoktatási reformnak köszönhetően képes volt nagy mértékben erősíteni a humán tőke versenyképességét.

A nagy mennyiségű szakképzett munkaerőnek köszönhetően a lengyel gazdaságban elindult a szerkezetváltás és ma már egyre nagyobb a szolgáltatószektor hozzájárulása a GDP-hez. Ebben is kiemelkednek a digitális szolgáltatások, amelyek főként a pénzügyi piacokon, a szállítás és logisztika, valamint az informatika terén kínálnak modern megoldásokat.

A gazdasági növekedés húzóágazata historikusan a belső fogyasztás,

ami a relatíve stabil demográfiai kilátások és a helyreálló árstabilitás miatt várhatóan a jövőben is fennmarad. A lakosság elmúlt évekbeli növekedése a hazai fogyasztók nagyobb számában is megmutatkozott, a stabilizálódó áremelkedés pedig a fogyasztói bizalom erősítésén keresztül növelte az aggregált keresletet.

Közép-Kelet-Európa többi államához hasonlóan Lengyelország is megszenvedte a 3 évvel ezelőtti inflációs válságot, mostanra viszont a jegybank monetáris szigorításának (azaz a kamatszint emelésének és a gazdaság hűtésének) köszönhetően helyreállni látszik az árstabilitás. Ez megteremtheti a lehetőséget a kamatszint csökkentésére, amely ösztönzőleg hatna a gazdasági növekedésre.

A hosszú távú célok mellett elkötelezett gazdaságpolitika azonban önmagában kevés lett volna a régió legnagyobb gazdasági növekedéséhez.

Ezt az Európai Uniós források tették lehetővé.

Az Uniótól érkező források nagysága 2004 és 2023 között a lengyel GDP 2-3,5 százalékát tették ki, amely jelentős mértékben ösztönözte a beruházásokat. Bár erről megoszlik a szakértők véleménye, egyes közgazdászok szerint éppen az uniós pénzek okozta beruházásnövekedés mentette meg a 2008-2009-es pénzügyi válság idején a lengyel gazdaságot, amely a régióból egyedüliként nem került recesszióba. A felzárkóztatási program reál GDP-növelő hatása a Joint Research Centre tanulmánya szerint évente 0,4-0,7 százalékpont volt az elmúlt évtizedet tekintve. 2025-ben és 2026-ban ráadásul Lengyelország a korábbinál jóval nagyobb összegű unós forrásban részesül a helyreállítási és kohéziós alapból. A főként infrastrukturális, energetikai és humán tőke fejlesztését célzó támogatások a becslések szerint 0,6-0,8 százalékponttal emelheti a reál GDP-növekedést, amely az Európai Bizottság elemzői szerint idén 3,3, míg jövőre 3 százalék lehet.

Végezetül pedig meg kell említeni az állami beruházásokat, amely az elmúlt években szintén komoly keresletet generált a lengyel gazdaságban.

A szakértők szerint a kormányzati megrendelések várhatóan a közeljövőben sem csökkennek majd, amit a védelmi kiadások növelésére tett ígéretre alapoznak. Júniusban a NATO tagországai megállapodtak, hogy 2035-re védelmi kiadásaikat GDP-jük 5 százalékára emelik, amely a gyakorlatban a korábbinál nagyobb állami költekezést (elsősorban beruházásokat) jelent majd. Bár a jelentősebb állami szerepvállalásra tett ígéret középtávon veszélyezteti a lengyel költségvetés fenntarthatóságát (2023-ban 5,3, míg tavaly 6,6 százalék volt a lengyel deficit, a következő évekre tervezett konszolidációt pedig akadályozhatják a katonai kiadások), a becslések szerint rövid távon szintén számottevő ösztönzést jelent majd a hazai gazdaság számára.

A védelmi kiadások aránya már tavaly a lengyel GDP 4,1 százaléka volt, idén pedig 4,7 százalék körül alakulhat, tehát az egységes NATO-cél nem jelent óriási többletkiadást a kormány számára. A növekvő katonai potenciál és a kedvező növekedési kilátások ráadásul komoly politikai előnyökkel is kecsegtetnek,

Lengyelország ugyanis akár a világ 20 legbefolyásosabb államát tömörítő G20-szövetségbe is bekerülhet ennek köszönhetően.

Tenné mindezt első közép-kelet-európai államként. Bár a csatlakozásra és az ezzel járó nagyhatalmi státusz elnyerésére nincs garancia (főleg azt nézve, hogy a lengyelnél nagyobb GDP-vel rendelkező Hollandia nem G20-tag), a NATO védelmi kiadásokra vonatkozó tervének teljesítése, valamint a dinamikus gazdasági növekedés fennmaradása esetén 5-10 éves időtávon reálisan akár meg is valósulhat.

A világ legnagyobb gazdaságaira vonatkozó IMF-ragsort és Lengyelország kiemelkedően jó helyét elnézve látszik, hogy bár

az egyedi, nem strukturális tényezők hatása is jelentős, az elmúlt 20 éves felzárkózási folyamat alapján ma már teljes joggal tekintenek régiós versenytársunkra a világ egyik vezető gazdasági hatalmaként.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images