Megjött az IMF bizonyítványa Magyarországról, de nincs benne sok köszönet

Hogy lesz ebből növekedés és csökkenő hiány?

Az IMF rendszeresen, jellemzően egy-másfél évente készít részletes elemzést minden tagállam gazdaságáról, erre a szervezet alapokmányának negyedik cikke hatalmazza fel. Ezeket a felülvizsgálatokat általában hónapokon keresztül készítik a helyi hatóságokkal egyeztetve. A szervezet honlapján péntek este jelent meg a Magyarországra vonatkozó legfrissebb ilyen negyedik cikk szerinti felülvizsgálat.

A közlemény elején kiemelik, hogy a magyar gazdaság kihívásokkal teli időszakot él, a kibocsátás gyakorlatilag három éve stagnál. Hozzáteszik, hogy mérsékelt élénkülésre van kilátás, de

azt komoly lefelé mutató kockázatok övezik elsősorban a költségvetési kiigazítás elmaradása és a geopolitikai feszültségek miatt.

Az IMF szerint a makrogazdasági ellenállóképesség erősítéséhez és a növekedés újraindításához nélkülözhetetlen lenne a fiskális pufferek visszaépítése, a szigorú monetáris politika fenntartása 2026-ban is, strukturális reformok végrehajtása, melyek a versenyképességet, az energiabiztonságot és a termelékenységet szolgálnák.

A Valutaalap stábjának friss becslése szerint a magyar GDP idén mindössze 0,7%-kal növekedhet, majd ez 2026-ban 2%-ra gyorsulhat ugyan, de még 2029-ben is csak 2,5% lehet. Vagyis arra számítanak, hogy igazán nagy lökést nem kap a gazdaság a következő években sem, a kormány által áhított 3-6%-os növekedés csak álom marad.

A szabályozói intézkedések, mint az árrésstopok, a kamatstopok, a szektorális adók és a támogatott hitellehetőségek torz üzenetet közvetítenek a piac felé és növelik a kiszámíthatatlanságot

- szögezi le az elemzés.

Az előrejelzés szerint az infláció még az idei negyedik negyedévben is 4,5% lehet, majd fokozatosan csökkenhet a jegybank 3 százalékos céljára 2027-ig, bár a jövő év végére várt 3,1%-os érték már nagyon közel lehet hozzá.

Változatlan gazdaságpolitikát feltételezve a költségvetési hiány középtávon is a GDP 4,5%-a körül maradhat, aminek következtében a GDP-arányos államadósság 2030-ra 79% környékére emelkedhet

- olvasható talán a legfájdalmasabb megállapításban.

A részletes táblázatból kiderül, hogy a Valutaalap az idei 4,7%-os deficit után még 2029-ben is 4,4%-os hiányra számít, vagyis

valóban nem látnak érdemi hiánycsökkentést.

Kiemelik, hogy az előrejelzésekben a lefelé mutató kockázatok dominálnak. A geopolitikai töredezettség további erősödése és a vámháború további durvulása ilyen kockázat a magyar gazdaság szempontjából, emellett a költségvetési kiigazítás további elmaradása és az uniós források elvesztése is negatívan érintheti az országot.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

Mit gondolnak a magyar gazdaság irányítói és az elemzők, közgazdászok az IMF javaslatairól? Erről is kérdezzük majd őket október 7-én az év gazdasági csúcskonferenciáján, ahol neves nemzetközi és hazai előadókkal elemezzük a helyzetet.

Információ és jelentkezés

Jó, de akkor mit kellene tenni?

A közlemény második részében az IMF konkrét javaslatokat fogalmaz meg a magyar hatóságok számára azzal kapcsolatban, hogyan lehetne kezelni a jelenlegi helyzetet, csökkenteni a kockázatokat:

• Erős reformcsomagot tartanak szükségesnek, mely a makrogazdasági stabilitást szolgálná, újraépítené a költségvetési puffereket, illetve javítaná a termelékenységet.
• A költségvetési kiigazítás az adósságpálya fenntarthatósága szempontjából is kulcsfontosságú lenne. Üdvözlik, hogy a magyar kormány középtávon elsődleges költségvetési többletet szeretne elérni, ehhez azonban további kiigazítást tartanak szükségesnek.
• Szorgalmazza az IMF az adófizetői réteg kiszélesítését a kivételek szűkítésével.
• A kiadások racionalizálása is kulcsfontosságú lenne, különösen az energiaárak támogatása területén.
• Hosszútávú nyugdíj- és egészségügyi reformra lenne szükség.
• Szorosabban kellene nyomon követni a költségvetési kiadások kockázatait, különösen az állami vállalatoknál.  
• Szükség lenne a jelenleginél komolyabb veszélyhelyzeti tervekre, többek között a védelmi kiadások megemelésére vonatkozóan.
• A monetáris politikának szigorúnak kell maradnia, hogy az inflációt a jegybanki célra szorítsa vissza. Támogatják az MNB adatvezérelt döntéshozatalát a nagy bizonytalanság miatt, emellett jelentős devizatartalékot tartanak szükségesnek a külső sokkok kezelésére.
• Az IMF szerint ki kellene vezetni a mesterséges állami árszabályozásokat, hogy elkerülje Magyarország a piaci torzulásokat és erősítse a monetáris politika hatékonyságát.
• A pénzügyi szektor ellenálló, de tovább kellene erősíteni ezt a képességét. A bankok jól tőkésítettek, likvidek és nyereségesek, de vannak még sérülékenységek a rendszerben, például a vállalati hitelek oldalán jelentkező kockázatok, a növekvő kötvény- és devizakitettség és az ingatlanárak emelkedése.
• Az IMF azt javasolja, hogy a kormány vezesse ki a lakáshoz jutással kapcsolatos ösztönzőket, hogy kordában tartsa az árak emelkedését. Később célzott programok indítását akkor javasolják, ha a költségvetési stabilitás helyreáll.
• Fontos lenne az energiabiztonság erősítése és a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése, hogy a gazdaság ellenállóképessége javuljon.
• A gazdasági reformoknak kiszámíthatóbb üzleti környezetet kellene teremteniük.
• Fontos lenne az uniós források felszabadítása.

Összességében első ránézésre túl sok hízelgő dolog nincs az IMF rövid közleményében, különösen fájdalmas a költségvetési előrejelzés és ebből fakadóan az adósságpálya további emelkedését feltételező megállapítás. A Valutaalap a közleményhez részletes, közel 80 oldalas elemzést publikált, melyből az egyes szakterületekkel és megállapításokkal a Portfolio a jövő héten részletesen foglalkozik majd.

Címlapkép forrása: Shutterstock