Az óriási vámok ellenére sem következik be, amitől mindenki retteg

Antoine Martin, a Svájci Nemzeti Bank (Schweizerische Nationalbank, SNB) alelnöke szerint a vámháború által keltett gazdasági bizonytalanság ellenére is

elkerüli a svájci gazdaság a deflációt.

Mint arról korábban már beszámoltunk, a tavasszal 0 százalékra (egyszer pedig az alá) mérséklődött a fogyasztói árak emelkedése az alpesi országban, a lassuló növekedési kilátások és az idén sokat erősödő svájci frank miatt pedig reálissá vált a defláció kockázata.

Svájc az elmúlt évtizedben már többször élt át deflációs időszakot, amelyet általánosságban tartósan csökkenő árszínvonal, ezáltal pedig elhalasztott privát szektorbeli aktivitás (fogyasztás, beruházás) jellemez. Az ilyen állapot elkerülése kulcskérdés minden ország számára, ugyanis elegendő belső kereslet híján gyengül a fogyasztás és beruházás, amivel szinte biztosan recesszióba csúszik a gazdaság.

Éppen ezért fontos kérdés, hogy hogy vélekednek a svájci fogyasztói árak alakulásáról a szakértők, illetve a monetáris politika által beavatkozni tudó jegybank döntéshozói.

Jelenleg nem látjuk a deflációs kockázatok erősödését, az előrejelzéseink pedig azt mutatják, hogy a következő negyedévekben gyorsulni fog majd az infláció

- jelentette ki Antoine Martin a L’Agefinek adott interjújában.

Az alpesi országot jelenleg a Donald Trump által kivetett 39 százalékos vámok és ennek csökkentésére irányuló kereskedelmi tárgyalások tartják lázban, amelyek szintén jelentős recessziós kockázatot hordoznak. A napokban számos olyan hír látott napvilágot, hogy az alpesi ország nagyvállalatai termelőkapacitásaik Európai Unióba telepítését tervezik, mivel ezáltal a jelenleginél jóval kedvezőbb körülmények között tudnának az Egyesült Államokba exportálni.

A UBS és a CFA Society Switzerland felmérése megerősítik a vállalati szektor növekvő aggodalmát. A két szervezet közös gazdasági hangulatindexe augusztusban 2022 novembere óta nem látott szintre zuhant, miközben a megkérdezett elemzők 90 százaléka a svájci export csökkenésére számít a következő 6 hónapban. A pénzügyi és üzleti kondíciókat megragadó hangulatindexek szintén jelentős mértékben estek a júliusi értékekhez képest.

Az elemzők szerint a magas vámok hatása romló export-versenyképesség, csökkenő megrendelések és lassuló gazdasági aktivitás, amely idővel az árdinamikában is meg fog mutatkozni. Az exportkereslet csökkenése ugyanis várhatóan a raktárak megtöltéséhez és relatíve nagyobb hazai termékkínálathoz vezet. Mindez stabil keresletet feltételezve is ármérséklő hatású, ráadásul a belengetett elbocsátások miatt várhatóan a keresleti oldal még zsugorodni is fog a következő hónapokban. A hatást tovább erősítheti a svájci frank idei erősödése, amely az olcsóbbá váló importon keresztül szintén lefelé nyomja az árakat.

Külkereskedelmi szempontból tehát az üzenet egyértelmű: a magas vámok romló exportteljesítményhez, a gazdaság hűléséhez, ezáltal pedig csökkenő árakhoz vezetnek.

Ezek után jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mégis miben tud bízni a svájci gazdaság? A jegybank alelnöke szerint a vámháború limitált gazdasági hatásában. A gyógyszeripari termékek vámmentessége egyelőre nagy mértékben korlátozza Trump intézkedésének hatását, amely a szakértők szerint idén és jövőre is csak 0,1 százalékponttal mérsékli majd a GDP növekedését.

Az Államszövetség és az Egyesült Államok között jelenleg is zajlanak az egyeztetések, így még akár egy Svájc számára kedvezőbb feltételeket tartalmazó kereskedelmi megállapodás sem zárható ki, a közgazdászok azonban ettől függetlenül is csak alacsony negatív hatást várnak a vámoktól.

A svájci árakat ráadásul számos strukturális tényező is a deflációs tartomány felett tartja,

melyek közül a legfontosabbak a különféle adminisztratív módon megállapított költségek. A lakbérek például, ha jelentős késéssel is, de a jelzáloghitelek kamatát követi, így a 2-3 évvel ezelőtti kamatemelések még hosszú ideig éreztethetik árfelhajtó hatásukat. Az államilag szabályozott árak (mint például a villamos energia ára), díjak (közösségi közlekedés, energia-hálózati, valamint egészségbiztosítási díjak) és adók (példaként tekinthetjük a 2024. január 1-jével életbe lépő áfa-módosítást) jogalkotó általi emelése szintén felfelé korrigálják az inflációs rátát.

Az árszínvonalnak az erős belső kereslet is jelentős támaszt ad, az elmúlt években ugyanis egy jelentősebb bevándorlási hullám miatt számottevően nőtt az alpesi ország népessége. Mindez kiegészülve az alacsony munkanélküliséggel magasan tartotta a szolgáltatások iránti keresletet, ami az árakban is megmutatkozott.

Végezetül pedig a kedvező külgazdasági környezetet is meg kell említeni az árszínvonal támaszaként, Svájc kereskedelmi partnerei közül ugyanis senki nem küzd deflációs kockázatokkal. A messze legfontosabb partnernek számító eurózónában például 2-2,5 százalék körül alakulhat a fogyasztói árak éves növekedési üteme, ami az importált inflációban is megmutatkozik. A problémát eddig az okozta, hogy a termékdrágulás hatását ellensúlyozta a svájci frank erősödése, amely végeredményben alacsonyabb belföldi fogyasztói árakat eredményezett.

EUR/CHF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

A közeljövő árdinamikája szempontjából tehát meghatározó kérdés lesz az árfolyamhatás, a svájci kormánynak és jegybanknak így elemi érdeke lenne a frank leértékelése.

Elméletileg a svájci jegybanknak szintén van lehetősége a kereslet bővítésére és az közvetetten a fogyasztói árak felhajtására, eszközei azonban jelenleg kifogyni látszanak. Ahogy azt korábban láthattuk, a svájci frank mesterséges leértékelése kínálná a legkézenfekvőbb megoldást az export versenyképességének erősítésére és az importált infláció növelésére, a nyílt piaci beavatkozásért azonban legutóbb a jegybank éles kritikát kapott Trumptól (aki mindezt árfolyam-manipulációnak bélyegezte), egy újabb próbálkozás pedig akár végérvényesen ellehetetlenítené a 39 százalékos vámok mindenki által vágyott csökkentését.

A másik lehetőséget a monetáris lazítás jelentené, amely praktikusan kamatcsökkentés vagy likviditásbővítés formájában tudna megvalósulni. Az SNB azonban júniusban 0 százalékra csökkentette az irányadó ráta mértékét, így

egy esetleges újabb kamatvágás már a negatív tartományba lökné az alapkamatot, aktiválva ezzel a nominális alsó korlát problémáját.

A 0 százalék körüli kamatkörnyezet a monetáris politika egy speciális helyzetét teremti meg (zero-lower bound vagy nominális alsó korlát). Az extrém alacsony, vagy akár negatív betéti kamatok ugyanis készpénztartásra ösztönzik a gazdaság szereplőit. Ez a likviditási csapdahelyzet azt jelenti, hogy a jegybanki kamatcsökkentések élékítési hatása jelentősen korlátozódik, hiszen a magas készpénztartás miatt a gazdaság szereplői lényegében érzéketlenné válnak a kamatszint változására. A gyakorlatban a helyzet nem ennyire fekete-fehér, a befektetők viselkedése sajátosságai és a betétek biztonságos őrzése, mint szolgáltatás miatt a befektetők jellemzően még negatív kamatok mellett is hajlandóak betéteiket pénzintézetekben/államkötvényekben tartani.

A negatív kamatkörnyezet problémáival a jegybank döntéshozói is tisztában vannak. Antoine Martin nyilatkozata szerint bár a jegybank nem tartja elképzelhetetlennek a negatív kamatok újbóli bevezetését, ezt csak rendkívül indokolt esetben fogják megtenni.

A pozitív tartományban egyértelműen nagyobb lenne a kamatvágás esélye, mint a jelenlegi helyzetben. Bár a múltban bebizonyosodott, hogy a negatív kamatok működnek, ez olyan kihívások elé állítja a bankokat, a befektetőket és a háztartásokat, akik csak jelentős kockázatvállalás árán tudják ezeket leküzdeni. Ezt pedig a hosszú távú negatív hatások miatt jelenleg nem akarjuk

- jelentette ki az alelnök.

A két opció közül ezért a likviditásbővítés tűnik a jobban megvalósíthatónak, amely a kereskedelmi bankoknak nyújtott direkt forrásokon keresztül igyekszik ösztönözni a hitelezést, ezáltal pedig a fogyasztást és a beruházást.

A svájci jegybank legközelebb szeptember 25-én tart kamatdöntő ülést, ahol az elemzők egyelőre az alapkamat változatlanul tartását látják a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Addig azonban számos fontos kérdés eldől az alpesi ország gazdaságával kapcsolatban, gondolhatunk például az USA-val folytatott kereskedelmi tárgyalásokra és az új vámkörnyezethez való vállalati alkalmazkodásra.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images