Ukrajnában az áldozatok döntő többségét már a drónok okozzák – Elérkezett a robotizált hadviselés kora

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja teljes körű technológiai konfliktussá vált, ahol az áldozatok 70-80%-át (a halottak mellett beleértve a sebesülteket is) már pilóta nélküli drónok okozzák. Három és fél évvel a harcok megkezdése után a háború egy szüntelen macska-egér játékká vált, ahol minden új fegyverrendszer bevezetése csak rövid, két-három hónapos előnyt biztosít az egyik félnek, mielőtt a másik ellenintézkedéseket dolgoz ki.

Ez azt jelenti, hogy elérkezett a robotizált hadviselés kora.

Ennek első szakaszának vagyunk tanúi Ukrajna egén, a földön és a tengeren. A világ leggyorsabb haditechnikai fejlesztése az ukrán garázsokban, pincékben és gyárakban zajlik, ahol kis csapatok százai építenek új típusú drónokat és elfogórakétákat.

Sokan 2022 februárja óta megállás nélkül dolgoznak, hétvégék és szabadság nélkül. Amint egy új termék elkészül, azonnal bevetik a frontvonalban. A katonák másnap tesztelik, és 24 órán belül a harcokban tapasztaltak tanulságairól tájékoztatják a fejlesztőket, és ezzel egy új ciklus kezdődik. Egyes védelmi-technológiai csapatok maguk viszik a harci zónákba a termékeiket, és közvetlenül a katonákkal dolgoznak együtt az integráción és az iteráción.

De Oroszország hadigépezete is teljes gőzzel működik, számos gyár éjjel-nappal üzemel. Az egyértelmű jelét annak, hogy Oroszország milyen gyorsan képes hatékony fegyverrendszereket sorozatban bevetni, július 9-én láthattuk, amikor egyetlen nap alatt 728 Shahed drónt indított. Július végére több mint 6200 Shahedet vetettek be – 14-szer többet, mint 2024 júliusában, és 16%-kal többet, mint júniusban. A fenyegetésre válaszul legalább két ukrán védelmi vállalat fejlesztett ki mesterséges intelligenciával működő elfogó drónokat, amelyek gépi tanulást használnak a Shahedek azonosítására és megsemmisítésére. A legsikeresebb éjszakákon 60-70%-os találati mutatót értek el.

De a harcmodor gyorsan fejlődik. A Shahedek is egyre okosabbak. Amikor Ukrajna gépfegyvereket vetett be légvédelmi célokra, a Shahedek válaszul három kilométer felett, jóval a hatótávolságon kívül repültek. Július végén aztán Oroszország egy sugárhajtású Shahedet indított, amely akár 700 kilométer/órás sebességgel is képes repülni, gyorsabban, mint a legtöbb ismert elfogórakéta. Sőt, egyes Shahedek már hőkamerás képalkotással, fejlett processzorokkal és akár autonóm rajkoordinációval is fel vannak szerelve. Érzékelik, ha üldözik őket, és kitérnek, hogy elmeneküljenek üldözőik elől.

Ilyen a legelső robotok közti háború természete. A konfliktust két autonóm rendszer vívja, amelyek valós időben próbálnak túljárni a másik eszén. Hasonló áttörések történnek a földön is. Az FPV (first-person view) drónok (amelyek egy fedélzeti kamera segítségével élő adást tudnak közvetíteni a drónt kezelő személyzet számára – a szerk.) optikai kábelkapcsolattal (vagyis a jelüket nem lehet zavarni) ma már a a frontvonaltól akár 30 kilométerre is képesek célpontokat támadni – ami rendkívül veszélyessé tesz minden mozgást ebben a zónában. Mindkét fél elkezdett "alvó drónokat" használni, amelyek órákig képesek várakozni a földön, amíg egy célpont megjelenik.

Ennek eredményeképpen a pilóta nélküli földi járműveket mostanában nagy léptékben vetik be – főként logisztikai, utánpótlási, evakuálási, bányászati és akár támadási célokra. Egyelőre úgy tűnik, hogy ezen a területen Ukrajna jár az élen. Júliusban a 3. rohamdandárja történelmi jelentőségű, teljesen autonóm műveletet hajtott végre, FPV drónok és földi robotok kombinálásával kényszerítette megadásra az orosz csapatokat Harkiv megyében anélkül, hogy ukrán katonák közvetlenül részt vettek volna a támadásban.

Ukrajna egyik legnagyobb sikere a tengeri drónok alkalmazása volt az orosz hajók kiszorítására a Fekete-tengerről.

Ezeket az egységeket is korszerűsítették az idők során. 2024. december 31-én egy ukrán Magura V5 tengeri drón föld-levegő rakétával felfegyverkezve megsemmisített egy orosz Mi-8-as helikoptert a Fekete-tenger felett. Soha korábban pilóta nélküli felszíni jármű nem lőtt még le ember vezette repülőgépet. Most pedig egyes tengeri drónokat indítási platformként vagy kommunikációs átjátszóként vetnek be kisebb drónok számára, ami mind a hatótávolságot, mind a képességeket bővíti.

Ezek nem egyedi esetek. Megerősítik, hogy

a hadviselés új korszakába léptünk, amelyben az autonóm rendszerek központi szerepet játszanak a harctéri sikerekben.

Ukrajna legjobb drónos egységei úgy működnek, mint a top technológiai startupok, mindegyikük saját toborzással, kiképzéssel, finanszírozással és csapatkultúrával. Az egyik fejlett dandárban több mint 70 adatépítész (data architect) dolgozik, akik éjjel-nappal élő hírszerzési adatokat elemeznek. Ezek az egységek gyors tanulási ciklusokat építenek ki, és gyorsabban alkalmazkodnak a harctéri változásokhoz, mint a hagyományos katonai egységek.

Az ukrajnai konfliktus legsikeresebb új szereplője a Google korábbi vezérigazgatója, Eric Schmidt védelmi cége, a Swift Beat, amely idén több százezer drónt tervez leszállítani. A cég kifejlesztette az egyik leghatékonyabb Shahed-elfogó drónt, valamint cirkáló- és ballisztikus rakéták elfogására alkalmas rendszereket fejleszt. Figyelemre méltó azonban, hogy az új technológiák közül sokat nem nagy védelmi vállalatok, hanem önkéntesek ezrei és a civil társadalom fejleszt ki.

Az ilyen jellegű innovációk segítenek megmagyarázni, hogy Ukrajnának hogyan sikerül ilyen hosszú ideje feltartóztatni egy katonai szuperhatalmat.

A NATO-nak és szövetségeseinek sürgősen elemezniük kell az Ukrajnának nyújtott támogatásukat, és meg is kell azt erősíteniük. A robotizált hadviselés kora elérkezett, és Ukrajna írja ahhoz a kézikönyvet.

Szerzői jog: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Ragnar Sass
Észt technológiai vállalkozó és angyalbefektető, az ügyfélkapcsolat-kezelő szoftvereket fejlesztő Pipedrive társalapítója. Egyben a Darkstar Coalition alapítója, amely elindította az első páneurópai védelmi alapot teljes egészében a harcban bevált katonai termékekre összpontosítva.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images