Itt a GDP-adat, így kerülte el a recessziót Magyarország

Az idei első negyedév kijózanító visszaesést hozott a magyar gazdaságban. Újraíródtak az idei egész éves növekedési várakozások, elszálltak a repülőrajthoz kötődő remények, és felmerült, hogy a három éve tartó gazdasági pangás újból technikai recessziót hoz. Ehhez két egymást követő negyedévben kellett volna visszaesni a GDP-nek, ez azonban szerencsére nem következett be, hiszen az április-júniusi időszak 0,4%-os növekedést hozott negyedéves alapon. Az egy évvel korábbihoz képest (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 0,2 százalékos volt a növekedés.

Így termeltünk

A Központi Statisztikai Hivatal ma közzétette a részletes GDP-jelentését is, aminek a mélyére nézve kiderül, hogy milyen tényezők mentették meg a gazdaságot a recessziótól. A második negyedévben a leglátványosabban az építőipar javított a teljesítményén, az év első három hónapjához képest 6%-kal bővült. Bár az ágazatnak kis súlya van a teljes gazdaságban, ez a jelentős megugrás mégis sokat nyom a latban: enélkül tulajdonképpen éves alapon még most is visszaesést mutatott volna a GDP.

A másik tényező, ami a javulást hozta, kicsit furcsa: az ipar negyedéves alapon az év első negyedévében jelentőset esett, ennek töredékét tudta ledolgozni a másodikban. De azzal, hogy nem lefelé húzta a GDP-t, mégis hozzájárult a recesszió elkerüléséhez.

A szolgáltató szektor az év elején kellemetlen meglepetést hozott azzal, hogy visszaesett, hiszen az egyetlen működő növekedési motornak számító lakossági fogyasztás a termelési oldalon elsősorban itt kellene, hogy megjelenjen. Akkor úgy tűnt, hogy a vállalatok igénybe vett szolgáltatásai nyomták rá a bélyegüket a szektorra. A második negyedévben helyreállt a rend: a szolgáltató szektor 0,6 százalékkal bővülni tudott. Ebben a főszerepet az információ, kommunikáció ágazat vitte.

Ha éves alapon vizsgáljuk a termelési oldalról a gazdasági teljesítményt, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a stagnálás közeli GDP-t a mezőgazdaság és az ipar lehúzta, az építőipar kicsit javított rajta, az igazi húzóerőt pedig továbbra is a szolgátlató szektor jelenti a 0,9 százalékpontos hozzájárulásával. Megjegyezzük, ez sem jelent egy óriási húzóerőt, vagyis nyugodtan mondhatjuk, hogy

a pangás a gazdaság széles területére kiterjed.

A keresleti nagy kép

Érdemes áttekinteni a felhasználási ("keresleti") oldalra is, mert ha így rakjuk össze a GDP-t, jobban érthetjük a gazdasági pangás okait. Ahogy jeleztük, a lakossági fogyasztás jelenti az igazi húzóerőt, ehhez most becsatlakozott a közösségi fogyasztás is. Szomorú, de nem meglepő fejlemény, hogy kitart a beruházások szabadesése. Kissé meglepő viszont, hogy az export-import egyenleg mennyire nagy lehúzó erőt jelent. Ennek oka az áruimport meglódulása, amit részben láthattunk a havi külkereskedelmi statisztikában, de a mértéke így is érdekes.

A fentiekből kirajzolódó kép alapján elmondhatjuk, hogy a gazdaság fő trendjei nem sokat változtak:

• az ipari export a gyenge külső kereslet és néhány strukturális kihívás miatt szenved,
• a beruházások történelmi léptékű zuhanása kitart, és a vállalati óvatosság a cégek fogyasztási célú kiadásait is megfogja
• a reáljövedelemek emelkedése által hajtott belső kereslet a lakossági fogyasztást pörgeti, ami elsősorban a szolgáltatások (és az import) növekedést hozza.

Ezért - bár a második negyedévben tudott növekedni a GDP - továbbra is egy stagnálás közeli helyzet jellemzi a magyar gazdaságot. Az utóbbi három évben csak öt olyan negyedév volt, amikor a gazdaság nőtt, hétben visszaesést mért a KSH.

Mi jön most?

Az év első fele tehát nem hozott élénkülést, és ez rányomja a bélyegét a 2025-ös év egészének kilátásaira. A jegybank 0,8 százalékos, a kormány 1%-os GDP-bővülést vár 2025-re, ami alig jobb, mint a tavalyi 0,6%-os eredmény. Számításaink szerint az 1%-os GDP-bővülés eléréséhez arra van szükség, hogy a következő két negyedévben 1-1 százalékkal növekedjen a gazdaság (az előző negyedévhez képest), és már ez is érdemi dinamizálódást feltételez, hiszen az elmúlt 3 évben egyetlen olyan negyedévet láttunk, amikor ezt sikerült produkálni, a többiben a közelében sem jártunk ekkora dinamikának. A második negyedéves növekedés abban azonban segített, hogy visszaesést az idei év már szinte biztosan nem hoz, még akkor sem, ha a következő két negyedévben nem lenne növekedés.

A második fél évet összességében azért a stagnálásánál jobb kilátások övezik. Korábban azt gondoltuk, hogy az export és a beruházások térnek magukhoz, főként a nagy gyárak (BYD, CATL, BMW) termelésbe állásával. Az ezzel kapcsolatos várakozások sokat szelídültek, hiszen az erőtlen külső konjunktúra miatt a tömegtermelés beindulására már csak jövőre lehet számítani. A reményt inkább a vámháború körüli bizonytalanság elmúlása jelentheti, ezzel megszűnhet a cégek kiváró magatartása. Az igazi húzóerőt viszont továbbra is inkább a lakossági fogyasztás pörgése fogja jelenteni. A kormány a választásra készülve már megindította a költekezését, többféle transzfer is érkezik a lakosságnak (pl. gyerekkedvezmény növekedése az szja-ban, egyszeri juttatás a nyugdíjasoknak), valamint tovább pöröghet az amúgy is erős hitelezés az Otthon Start Programmal.

Ezért összességében továbbra is 0,5-1 százalék közötti éves átlagos GDP-növekedés tűnik reálisnak 2025-re.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images