Súlyos csapást mér az EU az orosz gázzal kereskedőkre egy jogászi trükkel

Történelmi fordulóponthoz ért az Európai Unió, hiszen nem is olyan rég, június 17-én bemutatott rendelettervezete alapján azt tervezi, hogy három éven belül teljesen megszünteti az orosz földgáz és kőolaj importját. A terv kötelező intézkedéseket és feszes menetrendet ír elő minden tagállamnak a leválásra. Noha Magyarország sajátos helyzete miatt részleges haladékot kapott, a végső határidő alól azonban nem mentesül: 2027. december 31-én mindenkinek véget ér az orosz energia időszaka.

Azonban már a bejelentés után elkezdődött a találgatás, hogy hogyan is lehet mindezt betartatni. A gáz eredetének visszakövetése technikailag rendkívül nehéz. A szállítás során a különböző forrásokból származó molekulák rendszerint összekeverednek, és a fogyasztóhoz érve gyakran már nem állapítható meg pontosan, mi is a gáz igazi forrása.

Ezért az EU célja az, hogy az importőrre hárítsa a bizonyítási kötelezettséget. Ez a jogászi szakmában gyakran alkalmazott alapszabály, ami szerint az bizonyít, aki állít. Ezt pedig úgy oldják meg, hogy a dán ajánlás értelmében minden olyan gázmennyiség, amely az EU és Oroszország vagy Belarusz határán, illetve a Bulgáriát és Törökországot összekötő Strandzsa- Malkoclar interkonnektoron keresztül érkezik,

automatikusan orosz eredetűnek minősülne, hacsak az importőr „egyértelmű bizonyítékot” nem szolgáltat az ellenkezőjére

- írta meg a Bloomberg.

Jól látszik tehát, hogy a tervezet különösen - a Magyarországot is ellátó - Török Áramlat vezetéken keresztül érkező szállításokra fókuszál, amely kulcsfontosságú útvonal a délkelet-európai ellátásban, ugyanakkor az egyik legnagyobb kockázatot is hordozza az orosz gáz visszaszivárgása szempontjából.

Ami nagyon fontos, hogy ez a gyakorlatban a fizikai swap-ügyletek végét jelentené. A földgázpiacon ezek az ügyletek egy olyan csere-megállapodást jelentenek, amikor a felek között lényegében nem történik tényszerű leszállítás az eredeti forrásból a célországba, hanem papíron „elcserélik” a mennyiséget. A példa kedvéért egyszerűen: egy európai vállalat szerződésben áll egy orosz gázszállítóval, de a tényleges molekulákat nem hozzák be az EU-ba. Ehelyett Törökországban „kicserélik” a szerződésben szereplő orosz gázmennyiséget mondjuk azeri eredetűre. Az európai cég papíron így már azeri gázt hoz be a határon, amivel teljesíti az EU tiltási előírásait is.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Kivételesen jó alkalmat biztosít a téma megismerésére és átbeszélésére a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forum.

Információ és jelentkezés

Ez a konstrukció lehetővé teszi, hogy formálisan elkerüljék az orosz gáz behozatalát, miközben a háttérben az orosz gáz mégis megtalálja a piacát. Az importált mennyiségnél pedig a fentebb kifejtett okok miatt lehetetlen azt megállapítani, hogy valóban milyen gázról is van szó. Törökország amúgy remek példája ennek a folyamatnak, hiszen földgázrendszerében akár 5-6 féle (vagy akár még több is), különböző országokból származó gáz is megtalálható.

Az EU célja, hogy októberig politikai megállapodás szülessen a tagállamok között, majd még az év végéig megkezdődhessenek a tárgyalások az Európai Parlamenttel.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images