Váratlan fordulat az inflációnál: az EKB jóslata látszik beigazolódni

Az eurót használó 20 országban az infláció a júliusi 2,0%-ról 2,1%-ra emelkedett az elmúlt hónapban. Ez kissé meghaladta a Reuters felmérésében várt 2,0%-ot. A növekedést a feldolgozatlan élelmiszerárak emelkedése és az alacsonyabb energiaköltségek kisebb mértékű visszahúzó hatása okozta - derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.

A szorosabban figyelt maginfláció, amely nem tartalmazza a volatilis élelmiszer- és üzemanyagárakat, 2,3%-on maradt, meghaladva a várt 2,2%-os csökkenést.

Az adatok megerősítik az EKB saját előrejelzését, miszerint az infláció az év végéig a célérték körül fog ingadozni.

Ennek oka, hogy a visszafogott termékinfláció és a mérséklődő energiaárak ellensúlyozzák az élelmiszerek és szolgáltatások árának továbbra is erőteljes növekedését.

Az árnövekedés viszonylagos nyugalma miatt a piacok az év hátralévő részében változatlan kamatlábakra számítanak, még akkor is, ha a döntéshozók valószínűleg továbbra is vitatkozni fognak arról, hogy szükség van-e további lazításra a 2024 közepe óta végrehajtott két százalékpontos kamatcsökkentésen túl.

Ez a vita 2026 elején felgyorsulhat, mivel az árnövekedés várhatóan átmenetileg a célérték alá csökken, ami aggodalmakat vet fel, hogy a túl alacsony infláció beágyazódhat, hasonlóan a világjárvány előtti évtizedhez.

Isabel Schnabel, az EKB igazgatósági tagja kedden azzal érvelt, hogy az inflációs kockázatok valójában a magasabb értékek felé tolódnak el, és nem lát kockázatot arra, hogy az árnövekedés a célérték alatt ragadna, mivel a gazdasági növekedés egészséges, és a kereskedelmi zavarok felfelé irányuló nyomást gyakorolnak a költségekre.

"Fontos elismerni, hogy egy sokkokra hajlamos világban nem tudjuk úgy finomhangolni az inflációt, hogy az mindig 2% legyen" – mondta Schnabel a Reutersnek. "Tolerálhatjuk az infláció mérsékelt eltéréseit a célértéktől bármely irányban” – tette hozzá.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images