Putyin az ukrajnai energiaszállítások leállítására szólította fel Szlovákiát

Robert Fico a pekingi második világháborús megemlékezések alkalmával találkozott az orosz elnökkel, ahol szorosabb együttműködésről is tárgyaltak. A beszámolók szerint ezen a megbeszélésen Putyin nyilvánosan felszólította Szlovákiát, hogy állítsa le energiaszállításait Ukrajnába. Putyin méltatta a szlovák kormány "független" politikai álláspontját, és

hangsúlyozta a szorosabb együttműködés fontosságát azon közép-európai országok között, amelyek ellenzik Brüsszel intézkedéseit.

Ezzel lényegében hazánkra is utalhatott, ugyanis a nyár folyamán Szlovákia mellett Magyarország is hivatalosan kérvényezte az Európai Bizottságot, hogy ítélje el az orosz infrastruktúra elleni ismétlődő ukrán támadásokat. A folyamatosan fokozódó olaj- és gázinfrastruktúrát érintő csapásokkal Ukrajna az orosz gazdaság legérzékenyebb pontját célozza.

Legutóbb nagy port kavart a Barátság II. olajvezetéket ért többszöri támadás, amely az olajvezeték-hálózat működésében létfontosságú Unyecsa olajszivattyú-állomást vették célba. Az orosz földön található, a fehéroroszországi és ukrajnai határhoz közeli állomáson halad át Oroszország balti tengeri kikötőjébe (Uszt-Luga) szállított, az orosz árnyékflottának szánt nyersolaj, valamint erre a vezetékszakaszra van rácsatlakozva Fehéroroszország két jelentős olajfinomítója is, ami az orosz piacot is ellátja üzemanyaggal - de kihatással van a magyar és szlovák ellátásra is:

Ebben a kontextusban

Putyin regionális szintű megtorló intézkedést javasolt,

felszólítva Ukrajna szomszédos országait, hogy keleti szomszédjuk korábbi lépéséhez hasonlóan állítsák le az exportjukat - kiemelve, hogy Kijev továbbra is jelentős energiamennyiséget kap szomszédaitól.

Állítsák le a gázexportot, blokkoljak az villamosenergia-szállításokat

- jelentette ki az orosz elnök a tudósítások szerint.

Egy ilyen lépés azonban nagy hullámokat vetne az Európai Unióba, és valószínűleg komoly uniós következményei lennének Szlovákiára - és bármely más hasonló lépést fontolgató EU-s országra nézve.

De mi a helyzet Magyarországgal?

A harmadik támadást követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ahogy azt már fentebb említettük levélben szólította fel az Európai Bizottságot - Szlovákiával egyetemben -, hogy lépjen fel a hasonló légicsapások ellen. Emellett Szijjártó azt is hozzátette:

végül egy emlékeztető az ukrán döntéshozók számára: a Magyarországról érkező áram kulcsszerepet játszik Ukrajna energiaellátásában…

A miniszter ezzel arra utalt, hogy Ukrajna az energiainfrastruktúráját érintő célzott orosz támadások miatt jelentős áram- és gázimportra szorul rá. Keleti szomszédunk villamosenergia-importja az elmúlt időszakban, a fentebb említett okok miatt drámaian megnőtt: 2024-ben összesen 4,4 TWh-t  hozott be külföldről, ami több mint ötszöröse a 2023-as mennyiségnek. Ennek nagyjából egyharmada Magyarországról érkezett, így hazánk vált Kijev egyik legfontosabb energetikai partnerévé.

Ukrajna ráadásul tartósan gázimportra is szorul az idei, 2025/2026-os fűtési szezonban az alacsony gázkészletek miatt. Februárban írtunk arról, hogy az ország várhatóan 1-2 milliárd köbméter földgázt fog vásárolni külföldről az ország legnagyobb magánenergetikai vállalatának, a DTEK-nek a becslése alapján. Azóta ez még nagyobb mennyiség is lehet, hiszen azóta még több támadás érte Ukrajna gázinfrastruktúráját. Az ukrajnai gáztárolók 22%-on állnak ebben a pillanatban, ami nagyon alacsonynak tűnhet, azonban hozzá kell tenni, hogy Ukrajna rendelkezik Európa legnagyobb tárolási kapacitásával.

Magyarország jelenleg is hatalmas mennyiséget exportál Ukrajnába, óránként közel 400 ezer köbmétert, ami napi szinten 9,5 millió köbmétert jelent.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Vlagyimir Szmirnov