Drasztikus lépést követelnek a bajba jutott ázsiai vállalatok

Súlyos a gazdasági bizonytalanság Indiában a Donadl Trump amerikai elnök által kivetett 50 százalékos vámok életbe lépését követően. Az Egyesült Államokba exportáló vállalatok jelentős piacvesztésről számoltak be az elmúlt napokban és azonnali segítséget kértek a kormánytól a csőd elkerülése érdekében.

Az ehhez kapcsolódóan tett ígéreteit elkezdi megvalósítani India kormánya, amely legfrissebb intézkedésével

több, mint 50 százalékkal csökkentette a megújuló energiatermelő-eszközök forgalmi adóját.

A kormány célja ezzel a hazai fogyasztás fellendítése és a vállalatok versenyképességének erősítése. A szél-, biogáz- és naperőművek forgalmi adója a döntés következtében a korábbi 12 százalékról 5 százalékra csökken. Az új adókulcsok szeptember 22-től lesznek érvényesek.

Bár az adócsökkentés elsődleges célja az USA-be exportáló indiai vállalatok megsegítése, az ázsiai ország 2030-as fenntarthatósági céljait is nagyban segíti. India ugyanis az évtized végéig duplájára, azaz 500 gigawattra emelné megújuló energiatermelési kapacitásait, miközben 2070-re nettó zéró szén-dioxid-kibocsátó országgá válna.

A kormányzati intézkedés bár némileg segíti az exportőrök működését, teljes körű megoldást nem kínál az 50 százalékos vámok által okozott problémákra, így a vállalatok további, drasztikus intézkedésekért lobbiznak a kormánynál. Ennek a legújabb fejezetét az indiai fizetőeszköz, azaz a rúpia mesterséges leértékelése jelentené, amely jelentősen növelné a külföldön értékesítők versenyképességét.

Az exportcégek szövetsége ma azzal a nyílt kéréssel fordult az indiai jegybankhoz, hogy a jelenlegi 88-as árfolyam helyett egy technikai, 103-as "külön árfolyamon" válthassák át a termékeikért cserébe kapott dollárt.

A kedvezményes árfolyam mintegy 15 százalékkal lenne magasabb a most aktuális piacinál. Pankaj Chadha, az Indiai Műszaki Exportösztönző Tanács elnöke egy Bloomberg News-nak adott telefonos interjúban elmondta, hogy az USA-ba szállító cégek 30 százalékos forgalomvesztéssel szembesülnek a magas vámok miatt, a veszteségek legalább felét pedig a kormányzatnak kellene viselnie. Chadha szerint a kedvezményes árfolyam jó eszközt kínál erre, átmenetileg (azaz a már lefixált megrendelések veszteségének enyhítésére) biztosan.

A hazai fizetőeszköz leértékelése bevett módszer az export élénkítésére, ez ugyanis a külföldi országokban alacsonyabb árakat, ezáltal pedig várhatóan nagyobb keresletet eredményez. Az intézkedés árát azonban az importon és az infláción keresztül a gazdasági stabilitás fizeti meg, ugyanis ilyen helyzetben jelentősen drágulhatnak a külföldről behozott termékek és szolgáltatások árai, amely nagy mértékben gyorsíthatja az inflációt.

A rúpia hétfőn történelmi mélypont közelében, 88,33 körül járt, és idén mintegy 2,8%-ot gyengült a dollárral szemben.

Egyes elemzők szerint a jegybank már most szándékosan hagyja lassan gyengülni a rúpiát, hogy ezzel is enyhítse a vámsokkot.

A kért „külön árfolyam” ugyanakkor kockázatos lehet a monetáris politika számára, mivel ronthatná az indiai deviza iránti bizalmat, nagyobb piaci intervencióra kényszeríthetné a jegybankot és gyorsíthatná a devizatartalékok apadását. Több elemző is úgy véli, hogy a fiskális segítség (kamat- és hiteltámogatás, törlesztési moratórium, bér- vagy adókedvezmény) sokkal kockázatmentesebb és hatékonyabb lenne.

A jegybanki korábbi tisztviselői szintén óvatosságra intettek az árfolyampolitikával kapcsolatban. Szerintük a rúpia tudatos gyengítése nem a megfelelő eszköz, mert ártana az importőröknek és a külföldi befektetői bizalomnak. R. Gandhi, a szervezet korábbi alelnöke szerint

a jegybank sosem alkalmazza a tudatos árfolyamgyengítés politikáját és a jelenlegi helyzetben sem ez a megfelelő megoldás. A kamattámogatások, az exporthitelekre és váltókra adott hosszabb futamidő, illetve kormányzati támogatások jelenthetnek célravezetőbb megoldást.

Az indiai exportőrök a kedvezményes árfolyam mellett további pénzügyi segítséget is kértek a kormánytól az amerikai vámok hatásainak enyhítésére. A közelmúltbeli egyeztetéseken törlesztési moratóriumot, alacsonyabb hitelkamatokat, fedezet nélküli forgóeszközhiteleket, bérjellegű támogatást és a kötelező járulékterhek csökkentését sürgették. A kormány már korábban jelezte, hogy mindenképp igyekszik kellő likviditást biztosítani az érintett exportőröknek, de a konkrét javaslatokat hivatalosan még nem véleményezte.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images