Ötven éve nem látott rém kopogtat az ajtón – Elkerülhető a stagfláció?

Kísértetiesen hasonlít a jelenlegi gazdasági helyzet a hetvenes évekre, amikor stagfláció névre keresztelték az addig nem ismert gazdasági jelenséget, mely alacsony növekedés és tartósan magas infláció kombinációja volt – hangzott el a Közgazdász Vándorgyűlés csütörtök délutáni panelbeszélgetésében.

Ötven évvel ezelőtt a gazdaságpolitika árkorlátozásokkal próbálta kezelni a helyzetet, amit a közgazdászok jelentős része is üdvözölt. Ugyanakkor ezek az állami beavatkozások felerősítették a stagflációs veszélyeket és hozzájárultak ahhoz, hogy az inflációs várakozások magasan maradjanak – mondta a beszélgetés elején Balatoni András. Az MNB igazgatója szerint fontos különbség, hogy a hetvenes években még nem volt meg a jegybankok hitelessége azzal kapcsolatban, hogy képesek az inflációs célra leszorítani az áremelkedési ütemet.

A példaként felhozott stagflációs időszak velejárója volt a munkanélküliség emelkedése, most viszont azt látjuk, hogy a növekedési problémák ellenére sem emelkedik a munkanélküliség – tette hozzá Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője.

Most azt látjuk, hogy a gazdaság többé-kevésbé kiheverte a koronavírus-járványt, azonban 2022-ben az ukrajnai háború kitörésével újabb költségsokk érte – emelte ki Suppan Gergely. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint az USA-ban vannak stagflációra utaló jelek, de legalább a gazdaság tud növekedni, ezzel szemben Európában az inflációs helyzet kedvezőbbnek tűnik, cserébe nincs növekedés.

Suppan szerint a stagflációs helyzet leküzdésének egyetlen módja jelenleg a termelékenység növelése, a mesterséges intelligencia korában nincs is más kiút. Kérdés, hogy ennek az energiaigénye hogyan fedezhető.

Általánosságban a gazdaságban vannak alacsonyabb és magasabb inflációjú rezsimek, mindig vannak sokkok – mondta Balatoni András. Szerinte a kérdés, hogy a jelenleg elszórtan jelentkező kockázatok mikor válnak általános inflációs hatássá, mikor kezd el a gazdaság egy magasabb általános árdinamikára átállni. Az MNB szakembere szerint a probléma jelenleg az, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján a globalizáció és a világkereskedelem erősödése csökkenteni tudja az inflációt, ezzel szemben a jelenlegi bezárkózás és vámháború csak ráerősít ezekre a folyamatokra.

Jelenleg azt látjuk, hogy a világ egy stagfláció közeli helyzettel szembesül, ezt már az amerikai jegybank is kezdi belátni. Megjelentek a vámháború költségsokkjai, miközben növekedés nem nagyon van – mondta Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

A következő időszak legnagyobb kérdése az lehet, mennyire lesznek tartósak a most kibontakozni látszó folyamatok

- emelte ki.

Jelenleg az államadósságok magas szintje jelenti a különbséget a hetvenes évekhez képest, emiatt a világgazdaságban fiskális dominancia van. Ha most is a jegybankokra bízzuk a helyzet megoldását, akkor előbb-utóbb ezek az adósságterhek tovább fognak emelkedni, és esetleg fenntarthatatlanná válnak – hangsúlyozta Madár. Szerinte nagy kérdés, hogy a mostani stagflációs helyzetből lesz-e financial repression, egy olyan pénzügyi elnyomás, amivel kezelhető a tartósan magas inflációs helyzet. A világban szerinte vannak ebbe az irányba mutató jelek, kérdés, hogy ezzel az eszközzel kezelhető-e a jelenlegi helyzet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images