Távolabb került a veszélyzónától az európai ország

Az elmúlt évek stabil árnövekedése után idén tavasszal újra beköszöntött a deflációs veszély Svájcban. A fogyasztói árak éves növekedési üteme áprilisban 0 százalékra, májusban pedig az alá csökkent (-0,1 százalék), amely megkongatta a vészharangokat az alpesi országban.

A lassuló árnövekedésre a svájci jegybank is reagált és júniusi kamatdöntő ülésén 0 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot. A jegybank azonban eddigi kommunikációjában valamelyest elzárkózott a negatív kamatkörnyezet újbóli bevezetésétől (arra csak utolsó lehetőségként tekint), mivel a múltban ez túl nagy kihívás elé állította az ország pénzügyi rendszerét. Ez viszont azt jelenti, hogy a jegybanknak nincs érdemi mozgástere a további lazításra, így leginkább abban reménykedhet, hogy a hazai és nemzetközi reálgazdasági folyamatok fenntartják az áremelkedést.

Bár a Donald Trump amerikai elnök által kivetett 39 százalékos vámok terhét egyre jobban nyögi az alpesi ország, a jegybanki, kormányzati és piaci szakértők egyaránt úgy vélik, hogy mindez sem a gazdasági növekedést, sem pedig az enyhe, gazdasági szempontból előnyös áremelkedést nem fenyegeti számottevően.

Az elmúlt hónapok árdinamikája úgy tűnik, hogy a szakértőknek igaza lesz, a júniusi ijesztő adat után ugyanis már sorozatban harmadik alkalommal van pozitív tartományban az infláció.

Augusztusban a termékek és szolgáltatások éves drágulási üteme 0,2 százalék volt, amely nem jelentett változást júliushoz képest.

Az Európai Unióban használt harmonizált statisztika alapján az éves árnövekedés üteme 0 százalék volt.

A deflációs veszély csökkenését mutató adatok a jegybank döntéshozóit is megnyugtathatják, hiszen a jelenlegi helyzetben egyre kevesebb jel mutat a kamatcsökkentés felé. Sőt, a friss adatok alapján még arra is van esély, hogy a harmadik negyedévben a jegybank által becsült 0,1 százalékos árnövekedési ütemnél magasabbat látunk majd. Ezt a várakozást erősíti a friss maginflációs adat is, a tartós árváltozást megragadó index ugyanis júliushoz képest 0,1 százalékponttal, 0,8 százalékra gyorsult.

A következő hónapokban az infláció enyhe emelkedését várjuk, amely az őszi hónapokban 0,5 százalék körül mozoghat majd. Az erős svájci frank árcsökkentő hatása és a vártnál magasabb amerikai vámok miatt erősödő recessziós kockázatok azonban jelentős kihívást jelenthetnek a svájci jegybank számára. Éppen ezért várakozásaink szerint a negatív kamatkörnyezet bevezetése nem lesz elkerülhető az év utolsó hónapjában

- véli Jean Dalbard, a Bloomberg közgazdásza. A piaci szereplők másképp vélekednek, várakozásaik szerint a jelenlegi 0 százalékos kamatszint akár a jövő év közepéig is fenntartható.

A svájci jegybank monetáris tanácsa legközelebb szeptember 25-én tart kamatdöntő ülést, amin a gazdasági növekedés és a fogyasztói árnövekedés kilátásai mellett azt is mérlegelnie kell, hogy vajon a frank közelmúltbeli gyengülése és az emiatt növekvő importárak kellően ellensúlyozzák-e a vámok gazdasági aktivitásra gyakorolt fékező hatását. Bár egyelőre a közgazdászok többsége szerint úgy tűnik, hogy a kamatok további csökkentése elkerülhető, a svájci gazdaság várhatóan romló teljesítménye nehéz helyzetbe hozhatja a jegybankot a következő, decemberben esedékes kamatdöntés előtt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images