Varga Mihály: csak a 2009-es világválságban történt olyan, mint most Magyarországon

Az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy a vállalati hitelezés élénkítése kiemelten fontos, mert tartós beruházások nélkül nem lehetséges fenntartható gazdasági növekedés. Ennek érdekében szeptember 1-jén elindították az úgynevezett minősített vállalati hitelprogramot, amely egyszerűbbé, gyorsabbá és kevesebb adminisztrációval teszi elérhetővé a beruházási hiteleket. Célja, hogy olyan projektek szülessenek, amelyek tartósan hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.

Kitért az ingatlanhitelezés területére is, megemlítve, hogy a jegybank felülvizsgálta az otthonteremtési programok és a piaci kockázatok alakulását. Ennek alapján döntéseket hoztak az ellenőrzési folyamatokról, és bár nem akarnak visszalépni a szigorú, stabilitásra törekvő politikában, figyelembe kell venniük, hogy az ingatlanpiac jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt hónapokban.

Ezért a jegybank rendszeresen monitorozza a piacot, és szükség esetén új lépéseket tesz a stabilabb finanszírozási környezet megteremtése érdekében.

Összegzésként kiemelte, hogy az elmúlt hónapok döntései mind ebbe a stratégiába illeszkednek, és a cél a pénzügyi stabilitás erősítése, valamint a gazdaság hosszú távú növekedésének támogatása.

Varga Mihály jegybankelnök három fontos területet emelt ki a jegybank idei intézkedései közül. Először megköszönte a bankszövetség és Jelasity Radován elnök együttműködését, és elmondta, hogy áprilisban sikerült elfogadniuk egy csomagot, amely a lakossági pénzforgalmi költségek csökkentését célozza. Ennek része volt többek között az ingyenes alapszámla és az online ügyintézési lehetőségek bővítése. Hangsúlyozta, hogy ez csak az első lépés volt, a folyamatot a jövőben folytatni kívánják, hogy a magyar lakosság költségei régiós összehasonlításban is mérséklődjenek.

Második kiemelt területként a kibercsalások és digitális visszaélések problémáját említette. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2024-ben 42 milliárd forintnyi kárt okoztak a különböző csalások, köztük kártyás és átutalásos visszaélések. A jegybank célja, hogy ezek a károk jelentősen csökkenjenek. Ehhez nemcsak a jegybank, hanem a kereskedelmi bankok is aktív szerepet vállalnak, például ügyfél-tájékoztató és edukációs programokkal.

Bejelentette, hogy elindították a központi visszaélés-figyelő rendszert, amely minden átutalást megvizsgál, és segít kiszűrni a gyanús tranzakciókat. Elmondta, hogy a rendszer működése során eddig már 600 esetben sikerült megakadályozni csalást és megvédeni az ügyfelek pénzét. Hozzátette, hogy a munka folytatódik, és rövid időn belül újabb lépéseket terveznek a digitális visszaélések visszaszorítása érdekében.

A devizaárfolyamról szólva kiemelte, hogy le kell számolni azzal a régi elképzeléssel, miszerint a gyengébb forint tartósan kedvező az export számára és így a gazdaság egészének. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma már az árfolyam változásai sokkal gyorsabban és erőteljesebben gyűrűznek be a gazdaságba, mint korábban.

Mivel az import a GDP mintegy 70 százalékát teszi ki, a forint árfolyamának stabilitása kulcsfontosságú.

Varga szerint a cél az, hogy a turbulens piaci környezetben is fenntartsák a stabilitást. Felidézte, hogy 2024 őszén a forint árfolyama még eltért a régiós trendektől, de azóta ez a különbség megszűnt, és a magyar valuta ismét összhangba került a környező országok devizáinak mozgásával, ami pozitív fejlemény.

Hangsúlyozta, hogy mindezt azért teszik, hogy az árfolyam stabilitása a fogyasztói árakban is megjelenjen. Rámutatott, hogy 2025 eleje óta az importált termékek árindexe és az ipari termelői árak növekedése lassul, ami lehetővé teszi, hogy ezek a hatások fokozatosan beépüljenek a fogyasztói árakba és támogassák az árstabilitás elérését.

A jegybankelnök elmondta, hogy a forint árfolyamváltozásának inflációba való átgyűrűzése felerősödött és felgyorsult. Varga prezentációjából kiderült, hogy 1 százalékos árfolyamváltozás a a korábbi 0,15 százalékpont helyett 0,3 százalékponttal módosítja az inflációt.

Az állampapírpiacról szólva elmondta, hogy Magyarországnak jelentős hazai állampapírpiaci ereje van, és a forintalapú eszközök továbbra is fontos szerepet játszanak a megtakarításokban. Ezt követően az infláció kérdésére tért át, hangsúlyozva, hogy a magas infláció a legkárosabb gazdasági jelenségek egyike.

Kifejtette, hogy az infláció negatívan érinti mind az egyéneket, mind a gazdaság egészét: visszafogja a beruházásokat, lassítja a gazdasági növekedést, és hátráltatja Magyarország felzárkózását. Ezért a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás megőrzése, nemcsak a jogszabályok által előírt mandátum miatt, hanem gazdasági megfontolásokból is.

Varga elmondta, hogy márciusi kinevezése óta a jegybank kommunikációját a stabilitásorientált szemlélet jellemzi, ami a piaci reakciók alapján hatékonynak bizonyult. Ennek köszönhetően sikerült nyugalmat teremteni a pénzpiacokon és az árfolyam területén is. Hangsúlyozta, hogy

a küzdelem az infláció ellen nem ért véget, a jegybank továbbra is szigorú és óvatos monetáris politikával dolgozik azon, hogy az inflációs cél fenntartható módon teljesüljön.

Varga Mihály a vállalati hitelpiacról szólva elmondta, hogy az elmúlt öt év adatai alapján a vállalati hitelállomány növekedése jelentősen lelassult. 2025 második negyedévében a bővülés mindössze két százalék volt, ami jócskán elmarad a visegrádi országok hét százalék körüli átlagától.

A beruházások visszaesésének okai között elsőként a bizonytalan gazdasági környezetet említette, amelyet a háborús helyzet és a gyengülő kilátások erősítenek. Emiatt a cégek sok esetben elhalasztják fejlesztési terveiket. Másik tényezőként kiemelte, hogy a magyar vállalatok tőkehelyzete összességében kedvező: a GDP arányában a vállalati megtakarítások meghaladják a 30 százalékot, így sok cég képes saját forrásból beruházni, hitel nélkül is.

Varga szerint a jegybank hitelezési felmérése alapján 2025 második felében a vállalati hitelkereslet várhatóan a jelenlegi alacsony szinten marad. Ezért a hitelezés bővítése kulcsfontosságú lenne a gazdasági élénkítés szempontjából.

Előadásában érintette a megtakarítások és befektetések alakulását is. Arra biztatta a hallgatóságot, gondolják végig, milyen eszközökben tartották pénzüket az elmúlt évben. Kiemelte, hogy a forintalapú megtakarításokkal rendelkezők jobban jártak, mint más befektetők. Az elmúlt egy évben a hazai részvények 26 százalékos hozamot értek el, miközben az állampapírpiac is erős teljesítményt mutatott. Ez szerinte azt jelzi, hogy a forintalapú befektetések vonzóbbá váltak, és fontos szerepet játszanak a pénzügyi stabilitás fenntartásában.

Beszélt a lakáshitelezés alakulásáról is, megjegyezve, hogy 2025 második negyedévében a lakáshitel-állomány 13 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az országos lakásárak 15,9 százalékkal emelkedtek, Budapesten pedig 24,3 százalékos volt a növekedés. Előretekintve hangsúlyozta, hogy a piac jövőjét leginkább az Otthon Start program fejlődése határozza meg, amely várhatóan erős keresletnövekedést hoz. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha az új fejlesztések kínálata nem bővül kellő ütemben, akkor a kereslet megugrása árnyomást gyakorolhat a piacra. A jegybank ezért kiemelt figyelemmel kíséri ezt a folyamatot.

A jegybankelnök két kedvező gazdasági fejleményt emelt ki. Elmondta, hogy javult a folyó fizetési mérleg, ami fontos eredmény a magyar gazdaság külső egyensúlya szempontjából. Példaként Romániát hozta fel, ahol évek óta magas külső hiány tapasztalható, ami szerinte jól mutatja, mennyire lényeges a külső egyensúly megőrzése.

Hozzátette, hogy a jövőben a külső kereslet várható növekedése további javulást hozhat ezen a területen.

Másik pozitívumként a költségvetési helyzetet említette, kiemelve, hogy a gazdasági egyensúly fenntartása fegyelmezett költségvetési politikát igényel. Rámutatott, hogy 2021 és 2024 között a hazai elsődleges egyenleg 4,9 százalékponttal javult, ami jelentős előrelépést jelent.

Varga Mihály jegybankelnök előadásában ezután arról beszélt, hogy a magyar munkaerőpiac eddig ellenállónak bizonyult, mind a hazai munkanélküliségi ráta, mind a foglalkoztatottság tekintetében kedvező számok láthatók, a munkanélküliség 4,3–4,6 százalék körül alakul. Ugyanakkor a gyenge gazdasági konjunktúra jelei egyre inkább megmutatkoznak a vállalatok működésében.

Kiemelte, hogy a cégek kétféleképpen tudnak alkalmazkodni a kedvezőtlenebb környezethez: egyrészt létszámleépítéssel, másrészt a termelési ütem lassításával. Elmondta, hogy a foglalkoztatottak száma éves összevetésben mintegy 49 ezer fővel, körülbelül 1 százalékkal csökkent. Bár a nyári szezon átmenetileg mérsékelte ezt a visszaesést, szerinte nem átmeneti jelenségről, hanem a vállalati alkalmazkodás első jeleiről van szó.

Az elmúlt 12 negyedévből 7 alkalommal csökkent a magyar GDP. Ilyen csak a 2009-es válságkor történt a rendszerváltás utáni Magyarországon

– mondta el Varga Mihály.

A második negyedéves, mérsékelt növekedés részleteibe belemenve elmondta, hogy a GDP-növekedés esetében a V3-as országok és az EU átlaga alatt teljesített Magyarország.

„Az exportban tartjuk a versenyt, ami a magyar gazdaságot húzza, az egyértelműen a fogyasztás, de ami a kritikus helyzetet mutatja: a beruházások állapota. Az itteni csoportban jelentősen elmarad a hazai teljesítmény, az állóeszköz-felhalmozás visszaesése az állami és a magán szektorban is megfigyelhető” – jelentette ki.

A jegybankelnök itt visszautalt arra, hogy a beruházási rátát a magasabb inflációs várakozások fogják vissza.

Jól látható, hogy 2019-ben és 2020-ban még a célszint közelében mozgott az infláció, majd a csúcson 2022-ben már közel 20 százalék volt. Mostanra ez 4,3 százalékig jött le – mondta el a jegybank elnöke az inflációs helyzetről.

Hozzátette, hogy az ipari szereplőknél még azt látják, hogy még áremelési hajlandóság van náluk.

A közelgő bértárgyalások, minimálbéremelések kapcsán óva intett, hogy bár fontos célok, de az inflációs hatásokat nem szabad szem elől veszíteni.

Az árstabilitás elérését az nehezíti, hogy a 2023-asnál magasabban ragadtak be az inflációs várakozások. Kulcsfontosságú lenne ezek horgonyzása. A várakozások most a 2022 eleji szinten vannak, a lakossági inflációs várakozás most 8 százalék – emelte ki Varga Mihály.

Varga Mihály rávilágított, hogy az elmúlt időszakok válságai miatt a legnagyobb gazdaságok államadósságszintje átlagosan már a GDP 120 százalékát éri el. Ennek főbb hatását abban látja, hogy a állampapírhozamok is emelkednek. A német és az amerikai hosszúhozamok alapján arról számított, hogy a mostani hozamkörnyezet kedvezőtlen lesz azoknak, akiknél magas az államadósság.

Varga Mihály ezt követően arról beszélt, hogy a nagy gazdasági blokkok közül csak az Egyesült Állam tartja a növekedési ütemet, ami a járvány előtt is jellemezte, míg Európa és Kína is lassult. Az unió gazdaságáról elmondta, hogy az olcsó orosz energiáról való leválás, a versenyképességi problémák nagyon visszafogják a kontinenst.

Várni kell még arra is, hogy a német kormány fiskális lazítása éreztesse a hatását. A bürokrácia miatt még ezek egy jó ideig és csak fokozatosan érvényesülnek majd – tette hozzá.

Az elmúlt egy év során a világgazdaság kilátásai érdemben megváltoztak. A legjobban ez azzal írható le, hogy Jackson Hole-ban tavaly még a legfontosabb mondat az volt, hogy soft landing: visszaesés nélkül lehet újra pályára állítani a világot. Most senki nem beszélt erről – mondta el a jegybank elnöke.

Ma a világgazdasági környezet szempontjából a legfontosabb szó úgy hangzik: kiszámíthatatlanság

– jelentette ki Varga Mihály.

A járvány utáni inflációs hullámot rekordnak nevezte, és ennek hatásai most is látszódnak. Az OECD 21 országában még most is a célérték felett van a pénzromlás üteme. Vagyis szerinte az infláció nem tér vissza a járvány előtti szintre, hanem ragadós maradt.

Neumanné Virág Ildikó, az MKT Veszprém Megyei Szervezetének elnöke beszédében kiemelte, hogy Veszprém kulturális sokszínűsége, történelmi öröksége és pezsgő közösségi élete tette lehetővé, hogy 2023-ban méltán viselje az Európa Kulturális Fővárosa címet. Hangsúlyozta, hogy a város sportélete és közösségi összefogása példát mutat kitartásból és együttműködésből.

Elmondta, nagy megtiszteltetés, hogy a Magyar Közgazdász Társaság éves vándorgyűlését Veszprémben rendezhetik meg a Pannon Egyetem, a megyei kamara és az önkormányzat együttműködésével. Hozzátette, büszke arra, hogy az egyetem a régió meghatározó tudományos és innovációs központja, amely hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez és a jövő szakembereinek képzéséhez.

Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány elnöke és a Magyar Innovációs Szövetség társelnöke beszédében felidézte, hogy 2020–2021-ben, amikor még a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal elnöke volt, Palkovics László miniszter mellett dolgozott azon, hogyan alakítsák át a magyar felsőoktatás rendszerét. Elmondta, hogy az állam célja az volt, hogy hosszú távon versenyképesebbé tegye a magyar felsőoktatást nemzetközi szinten is, és ehhez jelentős, két és félszeres forrásnövekedést biztosított azoknak az intézményeknek, amelyek vállalták a modellváltást. A Pannon Egyetem esetében ez 2022-ben közel háromszoros támogatást jelentett az előző évhez képest.

Beszámolt róla, hogy a kuratórium és az egyetemi menedzsment közösen határozta meg a stratégiai irányokat, amelyekből öt fő célt jelöltek ki: a Pannon Egyetem nemzetközi láthatóságának és méretének növelését, a gazdálkodás modernizálását és önállóságát, a digitális átállást, valamint az intézmény világos, következetes nemzetközi jelenlétének megteremtését.

Elmondta, hogy a célok megvalósítása kézzelfogható eredményeket hozott. Az elmúlt négy évben 80 százalékkal nőtt a felvételizők száma, miközben az országos átlag mindössze 40 százalék volt. A Pannon Egyetem piaci részesedése 2,5 százalékról 4,5 százalékra emelkedett, és idén a legnagyobb növekedést produkálta a hazai felsőoktatási intézmények közül. Mindezt többek között új szakok indításával érték el, köztük mesterséges intelligencia, pszichológia és a bőrgyógyászathoz kapcsolódó képzések elindításával, amelyek korábban nem voltak jelen a magyar piacon.

Kiemelte, hogy a nemzetközi láthatóság érdekében átalakították a kutatási portfóliót, ami 70 százalékos növekedést hozott a Q1-es és D1-es, vagyis a legmagasabb szintű nemzetközi publikációk számában. Ennek köszönhetően a Pannon Egyetem a világ 25 ezer egyeteme közül már a legjobb 5 százalék közé került, a rangsorban a 900–1500. hely között mozogva. Birkner hangsúlyozta, hogy ma már egyértelműen láthatóvá váltak a nemzetközi térképen, és szeretnék ezen az úton folytatni a munkát.

Beszélt az egyetem gazdasági függetlenségéről is, kiemelve, hogy a modellváltás után az intézmény saját gazdálkodása látványosan fejlődött. Felidézte, hogy négy évvel ezelőtt az egyetem épületei még „ószocialista hangulatot” árasztottak, ma viszont több tízmilliárd forintnyi beruházás eredményeként a legfontosabb épületrészek megújultak. A céljuk, hogy 2030-ra minden épületük modern, energiatakarékos és európai színvonalú legyen. Az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően az energiafogyasztás már most 20 százalékra csökkent, és ezzel a Pannon Egyetem a legzöldebb magyar felsőoktatási intézménnyé vált.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetés a város számára, hogy a vándorgyűlés résztvevőit fogadhatják. Elmondta, hogy Veszprém ezen a héten mozgalmas programoknak ad otthont: a gazdasági szakemberek találkozója után egy kiemelkedő egyházi esemény következik, amelyre mintegy tízezer zarándokot várnak.

A polgármester felidézte, hogy Veszprém sikereit az itt élők mentalitásának köszönheti, akik mindig mertek nagyot álmodni, de sosem veszítették el a realitásérzéküket. Példaként említette, hogy az első világháború idején, amikor a férfiak a fronton harcoltak és a város súlyos nélkülözést szenvedett, az itthon maradók közadakozásból zeneiskolát alapítottak. Hangsúlyozta, hogy ennek az elhatározásnak köszönhető, hogy Veszprém ma az UNESCO zenevárosa címet viselheti, és büszke lehet a zeneiskola által nevelt tehetségekre.

Megragadta az alkalmat, hogy megköszönje Varga Mihálynak, akkori pénzügyminiszternek – azóta a Magyar Nemzeti Bank elnöke –, hogy előteremtette a forrásokat, hogy Veszprém Európa kulturális fővárosa lehessen.

Ritkán tudunk Közgazdász-vándorgyűlést szervezni a Dunántúlon, Veszprémben már egyszer volt egy, a hatodik alkalommal 1968-ban, amikor a második ötéves terv értékeléséről volt szó – mondta el beszédében Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, aki azt is elmondta, hogy együttműködésre lépnek a Pannon Egyetemmel a gazdasági képzések erősítésére.

gyűlés fő témája az 1968. január elsején bevezetett új gazdaságpolitika volt. Veszprém mostani rendezvénye így lehetőséget adott arra, hogy visszatekintsenek az akkori reformokra és azok tanulságaira. Pleschinger szerint a résztvevők arról beszéltek, hogyan lehet a mai, fiatal piacgazdaságot érintő szabályokat úgy kombinálni, hogy azok világosabbak, hatékonyabbak legyenek, és jobban illeszkedjenek a jelenlegi körülményekhez.

Hozzátette, hogy a viták során előkerültek olyan aktuális gazdaságpolitikai eszközök, mint az árstop, a kamatstop, az állami szabályozások és a különleges adóintézkedések. A résztvevők azt vizsgálták, miként lehet ezeket rendszerszinten kezelni, illetve milyen feltételek mellett illeszthetők a piacgazdaság logikájába. Pleschinger úgy fogalmazott, hogy a beszélgetések jól mutatták: bár a helyzet folyamatosan változik, valójában nincs teljesen új a nap alatt, hiszen sok kérdés már évtizedekkel ezelőtt is napirenden volt.

Felidézte, hogy az 1968-as gyűlésen elhangzottak közül több gondolat ma is aktuális. Akkor a résztvevők arról beszéltek, hogy a piac szerepét erősíteni kell, a gazdasági verseny kibontakoztatása és a mechanizmusok jobb működése érdekében. Fontosnak tartották a vállalatok önállóságát, a döntéshozatali szabadságot és a felelős gazdálkodást, valamint azt, hogy ezek egyensúlyt teremtsenek a társadalmi jövedelem és a fogyasztás között.

Pleschinger megemlítette, hogy az akkori gyűlés egyik résztvevője, aki az ötvenes években újjáélesztette a Közgazdasági Társaságok Együttműködési Társaságát, később úgy emlékezett vissza, hogy az 1968-as találkozón elsősorban a vállalati önállóság és a verseny szerepét, valamint a gazdálkodási és értékesítési szabadság határait elemezték. A vitákban hangsúlyt kaptak azok a tényezők is, amelyek a vállalati és társadalmi struktúrák megerősítéséhez járultak hozzá.

Idén Veszprémben tartják a 63. Közgazdász-vándorgyűlést 2 plenáris üléssel és 16 helyszíni szekcióval szeptember 4-5-én Veszprémben, a Pannon Egyetemen. A konferencia plenáris üléseinek előadói között az első napon ott lesz Varga Mihály jegybankelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke és a hazai gazdasági élet több jeles szereplője.

Az eseményről élőben tudósítunk.

Címlapkép forrása: Portfolio