Beindult a magyar innováció, már csak át kellene ültetni a gazdasági gyakorlatba

Bizonytalan, nehezen kiszámítható környezet van a világban, ami nehezíti a vállalatok működését is – hangsúlyozta a 63. Közgazdász-vándorgyűlés KKV-versenyképességre és innovációra fókuszáló szekcióülésén tartott előadásában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Meglátása szerint a nagy átmenet jelenleg öt területen zajlik: a technológia, a geopolitika, az adósságok, a klímaváltozás és a demográfia terén is évszázadok óta nem látott változásokkal szembesülnek az érintettek.

Az alacsonyabb gazdasági növekedést Európa különösen megszenvedi: a második világháború óta nem szembesültünk a 2020-as éveket jellemző növekedési problémával.

A demográfiai probléma az Egyesült Államokban is megjelenik, idén először csökkenhet az amerikai népesség, Virág Barnabás szerint most átbillenési ponton vagyunk, világszerte egy új jelenség a történelemben, hogy csökkenő népesség mellett kell működtetni a gazdaságot. Magyarországon a Ratkó-gyermekek nagy létszámú generációja elkezdett nyugdíjba menni, ezt némileg ellensúlyozza a foglalkoztatottság növekedése, de azzal kell számolni, hogy évente 40 ezer fővel csökken a munkaképes korú lakosság. A kis- és középvállalkozásoknak egyre nehezebb pótolniuk a munkaerőt, különösen nehéz képzett munkaerőt találni, hiszen a multik nagyobb bért képesek fizetni, ezzel elszívják a munkaerőt.

A GDP-arányos államadósság az 1970-es évek óta világszerte növekszik, sok országban már 3-4% a GDP-arányos kamatteher, ez nagyon komoly probléma, és szűkíti a költségvetések mozgásterét.

A beruházások Magyarországon rendkívül nagyot estek, ezt most már meg kell fordítani, ez nemzetgazdasági érdek – szögezte le Virág Barnabás.

Az IT-szektor termelékenységnövekedése Európában lényegesen elmaradt az Amerikában látott sebességtől, miközben a technológiai forradalom hatalmas sebességgel zajlik, borzasztó gyorsan terjednek el a világon az új technológiák.

A magyar KKV-munkatermelékenység sokáig az uniós átlag felett növekedett, de a 2020-as években megtorpant ez a növekedés. Hátrányt jelent, hogy elaprózott a magyar vállalati struktúra, rendkívül nagy a mikrovállalkozások aránya a gazdaságban. Digitalizációban, innovációban Magyarország ugyancsak elmarad az uniós átlagtól.

Az MNB szerint ugyanakkor a magyar gazdaság látható sikereket is elért, 1100 olyan cég található, amelyek kifejezetten innovációvezéreltek, ők a magyar export több mint tizedét hozták, a GDP-növekedéshez való hozzájárulásuk pedig 22%, őket a jegybank kutatói HIDE-nak (hungarian innovation driven enterprises) nevezték el.

A nyitó előadást követő panelbeszélgetést Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója, az MKT Versenyképességi Szakosztályának elnöke moderálta.

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója elmondta, méréseik szerint a 10 főnél nagyobb KKV-k egyharmada tekinthető innováló vállalkozásnak. Ez a tényező a vállalatok eredményeiben is meglátszik: 58%-kal hatékonyabban működnek, 31%-kal magasabb bért fizetnek, 90%-kal többet exportálnak és 150%-kal több főt foglalkoztatnak. Szerinte "nem kell feltalálnunk a spanyol viaszt", legalább annyira fontos lenne a meglévő technológiák alkalmazása, beépítése.

Pozitívumként értékelte, hogy a magyar szabadalmak tavaly igen jelentősen szaporodtak, mintegy 180 fő jelentett be közel 600 szabadalmat, ez az egyetemi kutatásoknak is köszönhető, de nagy kérdés, hogy ezekből a szabadalmakból mennyit lehet átkonvertálni a gazdasági termelésbe. A mesterséges intelligencia kapcsán kiemelte, hogy az ilyen irányú tudást a kormány tervei szerint kísérleti programok keretein belül egészen fiatal kortól kezdve át lehet majd adni a gyerekeknek.

A finanszírozás kapcsán kiemelte, pályázatok is rendre elérhetők, sok KKV pályázik az új technológiák felhasználását célzó projektekre, itt vissza nem térítendő támogatásoknak is lehet helyük. Másrészt a kockázati tőkepiacot is fejleszteni kell, ma Európában teljesen más a megközelítés, mint Amerikában, ahol természetes, hogy 20 projektből 15 be fog bukni, lesz néhány közepes teljesítmény, de ha van 2-3 nagy siker, az már megtérülővé teszi az egész befektetést.

Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója szerint fontos tevékenység az "alap" kutatás, de a felfedezésnek mielőbb végig kell mennie az értékláncon. Ehhez meg kell érteni az adott tudományos felfedezés lehetséges felhasználási módjait, és ösztönzőrendszer is kell arra, hogy ezeket piacra vigyék. A releváns ösztönzők létrejöttére szerinte minden lehetőség meglesz az állammal kötendő, 25 éves keretmegállapodásuknak köszönhetően.

A fő cél, hogy aki szeretne innoválni, legyen meg ehhez az eszközrendszere – húzta alá.

Fontosnak tartja, hogy rendszerszinten, magas kormányzati program keretein belül támogassák a mesterséges intelligencia adaptációját, felhasználását. Szerinte a megújult magyar szabályozás ebben egyaránt segíti a vállalatokat és a közszférát. Ha nem keressük meg az utat, és keretezzük stratégiába az MI-felhasználását, akkor mindenképpen veszítünk.

Kerékgyártó Gábor, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főközgazdásza rámutatott: nagyon heterogén a magyar KKV-szektor, ezért mindig az egyes alcsoportokat érdemes elemezni. A balatoni turizmusra, vendéglátásra épülő vállalkozásoknak, például egy cukrászdának a számok alapján jelenleg jól megy, míg az ipari beszállítók, különösen a belső égésű autóiparnak szállítók ökoszisztémája pánikhelyzetben van a sokasodó kihívások eredményképpen.

Meglátása szerint a magyar KKV-szektor nagyon találékony, életképes, ez erősség, de gondot jelent a vállalkozók elöregedése, illetve az utódlás, generációváltás kérdése, hiszen a fiataloknak nem feltétlenül vonzó a nagyszüleik által létrehozott vállalkozás. A szabadalmak kapcsán azt tanácsolja, addig a pontig érdemes az innovációt elvinni, ahol felvásárolják a céget, és nem tovább, ugyanis egy perben akár egy kínai óriáscéggel állhat szemben egy kis magyar vállalkozás, ami eleve hátrányos helyzet.

Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség társelnöke szerint az utóbbi időszakban elindult egy kultúraváltás a pályázati forrásoknak is köszönhetően, megjelent a kedv arra, hogy a feltalált megoldás legyen szabadalomként bejegyezve, ennek évtizedes távon meglehet az a hatása, hogy gazdasági haszonnal járó találmányok jönnek létre Magyarországon.

Felhívta a figyelmet, hogy léteznek tervek, sok száz milliárd forintos keretösszeggel, melyből országszerte több tucatnyi egyetemi kutatóközpont jöhetne létre, számos helyi kutatóval, kubatúrával, ezek a fejlesztések az eredeti elképzelés szerinti megvalósulásuk esetén 2030 körül már a GDP-ben látható eredménnyel járhattak volna – reméli, hogy idővel beérkezik ez a forrás, és elkezdődhetnek a kutatások.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images