Egy egész kontinens halad a súlyos válság felé

Afrika legszegényebb országainak egyre nagyobb nehézséget okoz a hitelek törlesztése, amelynek egyértelműen a lakosság látja kárát.

Az államok többsége képtelen forrást bevonni a mezőgazdasági fejlesztésekre, illetve az is gyakran előfordul, hogy a kormányoknak a korábban felvett adósságok törlesztése és a lakosság élelmezése között kell választania.

Alvaro Lario, a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (International Fund of Agricultural Development, IFAD) elnöke szerint a fő nehézség nem a finanszírozás elérhetősége, hanem a szükséges pénzügyi-jogi keretrendszer hiánya. Az elnök véleménye szerint a külföldi támogatások és kedvezményes (azaz a jelenlegi piaci kamatszint alatti) hitelek jelenthetnék a kiutat a mostani helyzetből.

A probléma fő okát a fejlett országok egyre inkább elszálló kötvényhozamai, a túlzott állami költekezés és a növekvő befektetői kockázatkerülés jelentik. Ez ugyanis - még változatlan országkockázati prémium esetén is - jelentősen drágítja a fejlődő országok államadósságának finanszírozását, és egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre.

Lario szerint az afrikai országok fiskális lehetőségei nagyon limitáltak, a kamatkiadások ugyanis nem ritkán a költségvetés 10-25 százalékát is kiteszik,

drasztikusan csökkentve ezzel az kulcsfontosságú mezőgazdasági beruházásokat. Az ENSZ statisztikái alapján az afrikai kontinens ad otthon a világ 44 legelmaradottabb országából 32-nek, a legtöbb helyen pedig a szűkülő költségvetési mozgástér és az elmaradó beruházások tényleg élet-halál kérdést jelentenek.

Afrika egyre jobban küszködik a gyorsan növekvő népesség élelmezésével. A mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások képtelenek lépést tartani a lakosságszám bővülésével, ami súlyos megélhetési és egészségügyi válságot vetít előre. Az országoknak éppen ezért alapjaiban kell újragondolniuk a privát tőke mobilizálását, a nemzetközi finanszírozási csatornákhoz való hozzáférést és a mezőgazdasági beruházások végrehajtását.

Afrika továbbra is a nemzetközi piacoktól fog függeni, a jövő kulcskérdése pedig az, hogy ki lesz képes új befektetőket és hitelfelvételi módokat találni

- jelentette ki Claver Gatete, az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságának ügyvezető titkára.

Gatete szerint célzott adóreformok és ösztönzők segíthetnek a források fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerek felé történő irányításában.

A hazai forrásoknak és a magántőkének kell az élen járniuk

– mondta a vezető.

Afrikának legalább 45 százalékkal kell növelnie a helyi élelmiszertermelést, illetve 2035-ig felére kell csökkentenie a betakarítás utáni veszteségeket, hogy kielégíthesse a növekvő keresletet és megfékezhesse az importköltségek emelkedését - áll az átfogó afrikai mezőgazdasági fejlesztési program stratégiájával és cselekvési tervével együtt idén májusban elfogadott kampalai nyilatkozatban.

A célok elérése érdekében számos kormány már konkrét intézkedést is tett. Szenegál például igyekszik növelni a magántulajdonban gondozott termőföldeket, mivel ezek banki hietelek fedezeteként szolgálhatnak. Bassirou Diomaye Faye, Szenegál elnöke szerint márpedig a bankok nem szeretnek kockázatot vállalni, így a finanszírozási feltételek javításában az államnak kell élen járnia.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images