Hétfőn bukhat a francia kormány, csúnya eladósodás felé robog az ország

A konszolidációra égető szükség lenne: ha a politikusok továbbra is képtelenek megegyezni a kiigazító lépésekről, akkor Franciaország GDP-arányos államadóssága 2030-ra tíz százalékponttal, 125 százalékra nőhet a Bloomberg Economics becslése szerint.

Ahogy fentebb is látható, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ennél is pesszimistább, ők 128 százalékos rátára számítanak 2030-ra.

Ezzel Franciaország államadóssága arányosan már magasabb lenne, mint Görögországé.

Annak ellenére, hogy a mediterrán államról sokaknak a pénzügyi válság utáni súlyos gazdasági helyzetük jut eszébe, a kötvényhozamaik már egy ideje alacsonyabbak, mint a franciáké. Az újdonság inkább az, hogy Párizsnak az utóbbi időkben az olaszokhoz hasonló hozamokat kell kínálnia az adóssága finanszírozásához. Közben a németekkel való hozamkülönbözet elérte a 80 bázispontot – ha új választásokra lenne szükség, akkor a spread 90 bázispontra nőne a Bloomberg véleményszerzője, Lionel Laurent szerint.

A Francia Államkincstár 2025-ös becslései alapján a közép- és hosszútávú kötvények hozamának 1 százalékos emelkedése 2030-ig körülbelül 30 milliárd euró kamatfizetési többletet jelentene. Ez már az idei (nyugdíjfizetéseket nem tartalmazó) 50,5 milliárdos honvédelmi kiadásokhoz hasonló nagyságrend – miközben Európának hatalmas összegekre lenne szüksége a hadserege fejlesztéséhez és a zöld átmenethez.

Jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Bayrou elbukja a bizalmatlansági szavazást és Emmanuel Macron megpróbál egy új kormányt és többséget felállítani anélkül, hogy időközi választásokat tartanának.

A hétfői szavazás elvesztése azért is tűnik valószínűnek, mert ha a szocialisták és a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés a kabinet ellen foglalnak állást, az már elég ahhoz, hogy új kormányt kelljen felállítani.

A szocialisták kijelentették, hogy a mostani vezető pártszövetség leváltására fognak szavazni – sőt, már a saját költségvetési tervüket is bemutatták, amit majd a koalíciós tárgyalások alapjaként szeretnének használni. A miniszterelnök szélsőjobboldallal történő egyeztetése kedden futott zátonyra.

Bayrou egyébként azért hirdette meg váratlanul a bizalmatlansági szavazást, mert legitimitást szeretett volna szerezni a 44 milliárd eurós megtakarítást célzó kiadáscsökkentési és adóemelési terveihez. Egyben fel szerette volna hívni a figyelmet a pénzügyek súlyos állapotára. "Hogy a francia emberek lássák a helyzet komolyságát, azt mondtam, hogy a kormány jövőjét teszem az asztalra" – nyilatkozta csütörtök este egy interjúban a France 2 tévécsatornának.

A kormány bukása nem vetne jó fényt Franciaországra, és több elemző szerint annak a kockázatát is növelné, hogy újabb hitelminősítő dönt az állam leminősítése mellett.

Ha a kormány megbukik egy bizalmatlansági szavazáson, ami a költségvetési szigorításról szól, az arra utalna, hogy nem sok választói vagy politikusi hajlandóság van a fiskális szigorra

– fejtegette a Citi bank európai kamatstratégája, Aman Bansal a Reutersnek.

A hírügynökség gyűjtése alapján a Fitch szeptember 12-én, a Moody's október 24-én, míg az S&P november 28-án vizsgálja felül Párizs adósbesorolását. A Moody's legutóbb tavaly decemberben módosította értékelését Aa3-ról az eggyel alacsonyabb Aa2-re, éppen a hosszabb távú kiigazítás várható hiánya miatt. Ha a Fitch is leminősítés mellett döntene jövőhéten, akkor az ország A+ kategóriába kerülne, ami 7 szinttel van a bóvli kategória felett és a legalacsonyabb lenne a versenytársak közt. Igaz, a Goldman Sachs szerint ez a forgatókönyv nem valószínű, tekintve, hogy az előrejelzések már így is elég negatívak. A Fitch márciusi várakozásai alapján a költségvetési hiány 5,6 százalék lesz – egy százalékponttal magasabb, mint amivel a kormány számol.

A politikai instabilitást a befektetők már most sem nézik jó szemmel. A Bank of America európai alapkezelői felmérése szerint Franciaország volt a legkevésbé kedvelt euróövezeti tőzsde a múlt hónapban, és eddig ebben az évben minden jelentős versenytársát alulteljesítette. Mégis, a túlzott borúlátás ellen intett Jean Dalbard közgazdász, aki a franciák helyzetéről úgy vélekedett,

a jövőben egy adósságválsággá vagy gazdasági válsággá válhat, de jelenleg még csak egy politikai válság.

Címlapkép forrása: EU