Megjöttek a friss adatok: nem történt még ilyen idén az ázsiai országban

A japán statisztikai hivatal adatközlése szerint júliusban átlagosan 4,1 százalékkal voltak magasabbak a japán alkalmazottak nominális bérei, mint egy évvel korábban. Az adat a bérdinamika jelentős gyorsulását mutatja, egy hónappal ezelőtt ugyanis még csak 3,1 százalék volt az éves növekedési ütem.

A reálbéreket nézve júliusban volt tapasztalható először növekedés az idei évben.

A gyorsuló béremelkedés vélhetően a szakszervezeteknek köszönhető, a legtöbb munkást tömörítő szervezet ugyanis már sorozatban második éve tudott 5 százalékos emelést kiharcolni.

A számokat nézve kijelenthető, hogy Japánban folytatódott a bérnövekedési momentum, amely egyértelmű jelzést adhat a Bank of Japan (BoJ) számára is a már régóta tervezett kamatemeléssel kapcsolatban is. A kibontakozó ár-bér spirált erősíti a kormány legfrissebb intézkedése is, amelynek értelmében az órabérek minimális értékét 6,3 százalékkal fogják emelni.

Az elemzők szerint a japán gazdaság belföldi kilátásai továbbra is pozitívak, a belső kereslet pedig akár külgazdasági sokkok esetén is stabil maradhat.

A gazdaság jelenlegi állapota alapján valószínű, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésén még kivár a japán jegybank, de a jelek arra mutatnak, hogy októberben 25 bázispontos emelés jöhet

- vélik a szakértők.

A kamatemelést nagyban meghatározza majd a fogyasztói árak emelkedése, amely már három éve meghaladja a BoJ 2 százalékos árstabilitási célját. Bár idén hónapról hónapra mérséklődik az áremelkedés üteme, a ragadósnak bizonyuló inflációra várhatóan reagálnia kell majd a jegybanknak.

Az adatok összhangban vannak azzal a véleményünkkel, hogy a jegybank októberben 25 bázispontos kamatemelést hajt végre. Ugyanakkor az amerikai vámok növekedésre gyakorolt hatása miatt az is előfordulhat, hogy a BoJ egyelőre kivár még az irányadó ráta emelésével

- mondta el Taro Kimura, a Bloomberg közgazdásza.

Kazuo Ueda, a BoJ elnöke szerdán megerősítette korábbi álláspontját, mely szerint a jegybank megteszi a szükséges intézkedéseket, ha a gazdasági helyzet a várakozásoknak megfelelően alakul. A következő hónapokban az elemzők enyhe, de már ötödik negyedéve stabil gazdasági növekedést, valamint erősödő ár-bér spirált várnak. Bár a növekedésről a legfontosabb információt a jövő hétfői 2. negyedéves GDP-adat árulja majd el, a kilátások szempontjából a véglegesített japán-amerikai kereskedelmi megállapodás lesz a meghatározó. Donald Trump amerikai elnök ugyanis tegnap írta alá azt a rendeletet, amely a korábbi 27,5 százalékos vámok helyett 15 százalékos terhet ró csak ki a japán autókra. Az alacsonyabb vámok jobb versenyképességet és növekvő megrendeléseket vetítenek előre.

A bérek várható alakulása már nem tűnik ilyen egyértelműnek. A júliusi béradatokat ugyanis számottevő mértékben torzíthatták a 7,9 százalékkal növő bónuszkifizetések, amely jelentősen nehezíti a folyamat tartós elemeinek azonosítását. Monetáris politikai szempontból az ár-bér spirál kockázatának értékelése a legfontosabb kérdés, amelynél viszont csak a tartós, hosszú távú hatások számítanak.

A torzító tényezők mellett ráadásul az sem látszik még egyértelműen, hogy a béremelkedés milyen mértékben és időtávon gyűrűzik majd át a fogyasztói árakba. A folyamat egyelőre még csak lassan zajlik, a 4,1 százalékos fizetésnövekedés 1,4 százalékos kiadásnövekedéssel párosult júliusban. Ezzel együtt a lakossági fogyasztás már sorozatban 5 negyedévben hajtja a gazdasági növekedést, a kormány által tervezett egyszeri helikopterpénz (azaz lakossági pénzosztás) pedig ezt még tovább erősítheti.

A munkaerőpiac jövőjét tekintve az elemzők vegyes képet látnak. Az ázsiai országban fennálló krónikus munkaerőhiány elvileg felfelé tolná a béreket, amit viszont ellensúlyozhat az exportvállalatok gyengélkedése. Ez ugyanis akár elbocsátásokhoz is vezethet, ami némileg enyhítené a piac feszességét és lassítaná a bérek emelkedését.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images