Trump alku: Japán vagy dollárban fizet, vagy újabb vámok jönnek

Japánnak magasabb vámokat kell fizetnie, ha nem finanszírozza Donald Trump amerikai elnök beruházási terveit – derül ki egy dokumentumból, amely részletesen ismerteti a két ország által júliusban megkötött, 550 milliárd dolláros finanszírozási kezdeményezést.

Trump a beruházási projekteket egy befektetési bizottság ajánlásai alapján választja ki,

amelyet az amerikai kereskedelmi miniszter, Howard Lutnick vezet a csütörtökön Washingtonban aláírt memorandum értelmében. A bizottság munkájába Japán egy külön panelen keresztül adhat be javaslatokat, a beruházásokat pedig legkésőbb 2029. január 19-ig kell végrehajtani – ez az időkeret egybeesik Trump elnöki ciklusával.

„A cél az, hogy az Egyesült Államokon belül építsünk ki ellátási láncokat” – mondta Ryosei Akazawa japán tárgyalófél csütörtök este Washingtonban. „Ezért természetes, hogy az amerikai fél, különösen Trump elnök szándékai erősen tükröződnek.”

A memorandum részletesebben mutatja be, hogyan köteles Japán finanszírozni Trump beruházási döntéseit, mint amennyit eddig a japán tisztviselők elárultak. Akazawa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a részletek nem változtak a júliusi megállapodáshoz képest.

A beruházási alap egy nagyobb kereskedelmi megállapodás része, amely az amerikai–japán kereskedelmet szabályozza. Ez a megállapodás általános vámtételeket, illetve az autóipari vámokat is 15%-ra korlátozza. Trump kormánya hasonló finanszírozási konstrukciókat más kereskedelmi megállapodásokba is beépített, például a Dél-Koreával kötött egyezségbe.

Bár a kétoldalú megállapodást július 22-én kötötték, az autóipari vámok addig 27,5%-on maradtak, ráadásul a korábbi vámok is érvényben voltak az idén kivetett új tételek mellett. Trump csütörtökön végrehajtási rendeletet írt alá, amely a vámokat 15%-ra csökkenti és megszünteti a vámhalmozódást – ezzel korlátozott sikert adva Shigeru Ishiba japán miniszterelnöknek, aki otthon lemondásra felszólító nyomás alatt áll.

A memorandum leszögezi: az Egyesült Államok nem emel vámokat, amennyiben Japán hűségesen végrehajtja az egyezményt és biztosítja a finanszírozást. Ha Japán mégis megtagadná egy projekt finanszírozását, akkor az amerikai elnök döntene a vámemelésről.

Japánnak a projekt felülvizsgálatára való benyújtást követő 45 napon belül dollárban kell forrást biztosítania.

Az egyes beruházásokhoz külön projekttársaságokat (SPV) hoznak létre, amelyeket az Egyesült Államok vagy annak kijelöltjei irányítanak főpartnerként.

Akazawa megerősítette, hogy Japán részben hitelgaranciák révén vesz részt a finanszírozásban. Egy magas rangú japán kormánytisztviselő szintén jelezte, hogy a konstrukció lényege nem változott: „Röviden: beruházásokat, hiteleket és hitelgaranciákat biztosítunk akár 550 milliárd dollár értékben. Ez változatlan.”

Akazawa ugyanakkor igyekezett csökkenteni a Japán tényleges befektetéseinek várható méretét. A konstrukcióban a Japan Bank for International Cooperation (JBIC) és a Nippon Export and Investment Insurance (NEXI) játszik vezető szerepet.

A júliusi bejelentéskor Akazawa elmondta: a teljes összegből mindössze 1–2% lesz tényleges befektetés, amelynek profitját 90–10 arányban osztják meg az Egyesült Államok és Japán.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images