A fekete hattyú árnyékában – Amikor a válság erőforrássá válik

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Minden hattyú fehér. Teljes bizonyossággal állította ezt a nyugati világ évszázadokon keresztül. Aztán 1697-ben holland felfedezők partra szálltak Ausztráliában, és szembe találták magukat egy fekete hattyúval. Véletlen, váratlan és sorsfordító esemény. Ettől persze sem a fehér, sem a fekete hattyúk élete nem változott meg különösebben – de az emberi tudás határai ismét látványosan kitágultak.

Később ezt a jelenséget használta Nassim Nicholas Taleb közgazdász metaforaként azokra a ritka, váratlan eseményekre, amelyekre senki sem számít, mégis hatalmas hatásuk van, és alapjaiban változtatják meg a világunkat és az arról alkotott képünket. Gondoljunk akár az internet megjelenésére, a 2008-as pénzügyi válságra, vagy a szeptember 11-i terrortámadásra. Utólag már mindenki látja az összefüggéseket, de előre senki sem számított rájuk.

A fekete hattyú jelenségre játszanak a tőzsdei spekulánsok, a technológiai startupok, sőt a szerencsejátékok megszállottjai is. Arra fogadnak, hogy történik valami váratlan esemény, amire senki sem számít, és ők a nyertesei lesznek ennek a fordulatnak. Vagy a vesztesei. De ezt már én teszem hozzá. Mert a fekete hattyú jelenség lényege, hogy nem látható előre, ezért minden csak azon múlik, hogy mennyire leszünk képesek jól kezelni a helyzetet. Ott és akkor, amikor bekövetkezik.

Ez igaz akár az egyének, akár nagyobb közösségek, de gazdasági társaságok dimenziójában is.

A fekete hattyú jelenséget érdemes komolyan venni és a vállalati stratégiába beépíteni.

Felkészülni nehéz, az alkalmazkodás a kulcs

Taleb szerint a legfontosabb dolog az, hogy elfogadjuk: nem minden jelezhető előre, és a bizonytalanság a világ természetes része. Erre konkrét intézkedésekkel nehéz felkészülni, hiszen nem tudjuk mi vár ránk. Ezért nem az előre megírt válságkezelési szabályzat a leghasznosabb eszköz, hanem az, amit a szervezet alapállapotában teszünk rendbe. Így fog kialakulni egy láthatatlan védőháló.

Érdemes a munkát ott kezdeni, hogy létrehozunk egy olyan stratégiát, amely képessé teszi a vállalatot arra, hogy gyorsan alkalmazkodjon az előállt helyzethez. Fontos megjegyezni, hogy a vállalati stratégiának nem célja a fennköltség és a terjedelmesség. Legyen egyszerű, rövid, tartalmas és érthető.

Ezzel párhuzamosan ki kell alakítani egy olyan vállalati kultúrát, amely alkalmassá teszi a szervezetet arra, hogy végrehajtsa az új stratégiát. Az ilyen szervezetekre jellemző a rugalmasság, a nyitottság, az innováció és a bizalom. Ezek kialakításában pedig kulcsszerepet játszanak a jó vezetők, akik képesek a jó helyzetfelismerésre, gyors reagálásra és higgadtak maradnak váratlan helyzetekben is. 

Antifragilitás – ami több mint a reziliencia

A vállalatirányítási keretek megfelelő kialakítása mellett napjainkban már számos olyan technológia is elérhető, amelyek tudatos használatával a vállalatok tovább növelhetik ellenálló képességüket.

• A felhő alapú szolgáltatások segítségével például rugalmasan átszervezhető a vállalat működése, gyorsan változtatható akár a dolgozók, akár a teljes vállalat földrajzi lokációja.
• Rövid idő alatt beemelhetők a technológiai újdonságok, vagy éppen kivezethetők az elavult megoldások.
• Továbbá mind az adat, az információ és informatikai biztonság terén is hatékonyan alakítható ki naprakész védelem.

Ha sikerül mindezt elérni, akkor a vállalat nemcsak, hogy ellenáll a váratlan, sokkszerű eseményeknek, hanem ezek hatására még erősebbé is válik. Ez az antifragilitás elmélete.

Az antifragilitás nem egyszerűen rugalmasság vagy reziliencia. Mint egy gumilabda, ami visszapattan, úgy a reziliencia esetében is elég az ütést kibírni és visszaállni az eredeti állapotba. Az antifragilitás viszont azt jelenti, hogy a csapásokat nem csak kibírjuk, de még erősebbek is leszünk tőle, pont úgy, mint az izom, amely terhelés hatására nem csak visszaáll, de meg is erősödik.  

A fekete hattyú árnyéka

A fekete hattyú jelenségről tudjuk, hogy ritkán következik be, de az kiszámíthatatlan, hogy egy évtizedre mennyi jut belőle. Egy magyar kis- és középvállalat átlagosan tizennégy évig működik. Érthető a vállalatvezetők azon gondolata, hogy ha a vállalatnak szerencséje van, akkor az életciklusa alatt nem következik be olyan váratlan esemény, amely a működésére komoly hatással lenne, ezért nem fordít erőforrást arra, hogy vállalatát antifragilissá tegye. Elfogadható álláspont, ugyanakkor egy jelentős szerencsefaktort hoz a működésbe.

Aki tíz éve indította vállalkozását, annak az elmúlt évek során szembe kellett néznie a COVID okozta kihívásokkal, az orosz-ukrán háború miatti energiaár-emelkedéssel és piacvesztéssel, vagy a mesterséges intelligencia határozott térnyerésével.

• Sok vállalat ment csődbe, sokan pedig kényszerűen alkalmazkodtak a kialakult helyzethez.
• Voltak azonban páran, akik működésüket tudatosan vagy csak ösztönösen úgy alakították ki, hogy mind a stratégiájuk, mind a vállalati kultúrájuk és szervezetük antifragilis, azaz ütésálló volt. Ők azok, akik tíz év és megannyi csapás után nemcsak működnek, hanem erősebbé és értékesebbé is váltak.

A hattyúk napjainkban is hasonlóan élnek, mint háromszáz éve. Színes történetük azonban nem csupán egy régi felfedezés krónikája, hanem egy fontos emlékeztető arra, hogy a világunk mindig tartogat meglepetéseket. Ha elfogadjuk ezt a bizonytalanságot, és beépítjük mindennapjainkba, akkor a következő fekete hattyú nem fenyegetés, hanem lehetőség lesz a növekedésre.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images