Ezt is elintézte az árrésstop: még egy évig bottal sem piszkálhatja a kamatot az MNB

Látszólag nincs itt semmi látnivaló, de mégis van

Júliusban a vártnál magasabb, 4,3% volt az inflációs ráta, de még ez is április óta a legalacsonyabb szint volt. Az elmúlt egy hónapban az is kiderült, hogy a kormány további három hónappal, november végéig meghosszabbította az élelmiszerek és a higiéniai termékek árrésstopját.

Most mindenki azt figyeli árgus szemekkel, mikor csökken 4% alá az áremelkedési ütem, hiszen azzal tavaly november óta először kerülne a jegybank célsávján (3 plusz-mínusz 1 százalék) belülre az infláció. Az elemzők azonban tisztában vannak azzal is, hogy az árrésstopok bevezetése

mintegy 1,5 százalékponttal szorította le az áremelkedési ütemet, vagyis a „tényleges” infláció bőven 5% felett, inkább 6% közelében lenne.

A Portfolio által megkérdezett elemzők most azt gondolják, hogy a kedd reggel megjelenő augusztusi inflációs ráta az előző havihoz hasonlóan 4,3%-os éves áremelkedési ütemről tanúskodhat. Szokatlanul egységes az elemzői közösség, a 11 megkérdezett szakemberből mindössze négyen nem 4,3%-ot becsültek.

Az üzemanyagárak egyhavi árcsökkenése meghatározó lehet abban, hogy a fogyasztói árak nem változnak várakozásunk szerint augusztusban – emelték ki az MBH Bank elemzői, akik az élelmiszerárak esetében kismértékű emelkedésre számítanak. A forint további erősödése ugyanakkor fékezhette a tartós fogyasztási cikkek árát, abban a termékkörben havi alapon ismét enyhe visszaesés lehetett.

Az előző hónappal ellentétben a lakossági energia augusztusban havi szinten kismértékben lefele húzhatta az inflációt, csakúgy, mint az üzemanyagok árcsökkenése – vélekedik Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője szerint is végig 4% felett marad az áremelkedési ütem az év végéig.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

Meddig maradhat magas a magyar infláció és mikor nyílhat meg a tér az alapkamat csökkentésére? - erről is biztosan kérdezzük majd a szakértőket október 7-én az év gazdasági csúcskonferenciáján. Emellett minden lényeges kérdés szóba kerül majd a vámháborútól a vállalati versenyképességig és a finanszírozási lehetőségekig.

Információ és jelentkezés

A relatíve nehezen becsülhető háztartási energia felől detektálható felfelé mutató kockázat augusztusra vonatkozóan, mivel a szokásosnál hidegebb téli és tavaszi időjárás után az éves elszámoló számlák ekkor kerülnek a fogyasztók kezébe – mutatott rá egy lehetséges meglepetésfaktorra Nagy János, az Erste Bank elemzője. Szerinte összességében az ipari termelői árak, az importtermékek, a forint stabilitása és a tendenciózus munkapiaci folyamatok lefelé mutató kockázatot jelentenek előre tekintve, azonban a lakossági inflációs várakozások magasan ragadása érdemben ellensúlyozhatja ezeket a hatásokat.

Csatlakozott a „4,3%-osok klubjához” Becsey Zsolt is, az Unicredit Bank elemzője szerint jelenleg nem látszik erős átárazás a cégek részéről. A legnagyobb kételyek továbbra is az élelmiszerárakat illetően merülnek fel. Jelentős az árnyomás mind az importárak, mind a termelői árak tekintetében, míg a kereskedőknek az árréstopokon elszenvedett veszteségeik miatt válik szükségessé valamilyen jellegű keresztárazás. A szezonális akciózások segítették ugyan az árakat alacsonyan tartani, de

nem számítunk arra, hogy a 2021 előtt megszokott méretes akciózásokkal egyhamar újra találkozzunk

- tette hozzá Becsey.

A maginfláció esetében minimális süllyedésre számít Virovácz Péter, ami pont elég lesz arra, hogy benézzen 4 százalék alá a mutató. Az ING Bank vezető elemzője szerint továbbra is az élelmiszerek csoportja adja az inflációs hozzájárulás legnagyobb részét.

A jelenlegi inflációs ráta nem kiemelkedően magas szint, de a jegybanki célt meghaladja – ahhoz tehát magas, hogy a jegybank kamatot vágjon, ahhoz viszont alacsony, hogy stagflációról beszélhessünk – kommentálta előrejelzését Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az árrésstopok nélkül ennél lényegesen magasabb lenne az infláció, már régiós összevetésben sem nézne ki jól.

dr. Regős Gábor

Gránit Alapkezelő, vezető közgazdász

Regős Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságmatematikai elemző közgazdász szakának elvégzése után ugyanott közgazdasági doktori fokozatot is szerzett. Pályája során több think tank-nél dolgozott

Tovább

Regős Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságmatematikai elemző közgazdász szakának elvégzése után ugyanott közgazdasági doktori fokozatot is szerzett. Pályája során több think tank-nél dolgozott… Tovább

Palócz Éva szerint nagyrészt az alacsonyabb bázis (tavaly augvusztusban 4,1%-ról 3,4%-ra esett az infláció) indokolhat kis emelkedést, a Kopint-Tárki vezérigazgatója várja a legmagasabb értéket a keddi közléstől, 4,6%-ot.

Mikor érhetjük el a bűvös hármassal kezdődő számot?

A következő hónapokkal kapcsolatban a legnagyobb kérdés az lehet, mikor csökken újra 4% alá az inflációs ráta. A tizenegy elemzőből egy már az idei év végére elképzelhetőnek tartja ezt. Ha ez megtörténik, akkor az árrésstopok ellenére is felerősödhetnek a kamatcsökkentési várakozások, amiket az MNB igyekezhet lehűteni.

A nyári hónapok átmeneti dezinflációja után őszre ismét 4,5% körül alakulhat az infláció, majd decemberre ismét 4%-ot megközelítő szintet érhet el – vélekednek az MBH Bank szakértői.

Az árrésszabályozás meghosszabbítása az év második felében is hozzájárulhat az alappályánál kedvezőbb inflációs folyamatokhoz, azonban a következő hónapokban – elsősorban a bázishatások miatt – az infláció kismértékű gyorsulására számítunk – kommentálta kérdésünkre Koncz Péter. A Századvég Konjunktúrakutató közgazdásza szerint fontos kiemelni a 400 forint alatt stabilizálódó – és jelenleg tovább erősödő – forintot is, ami az importált infláció csökkenésén keresztül támogatja a hazai dezinflációs folyamatokat.

A januári jövedéki adó emelés elhalasztása az év első hónapjaiban 4% alá tolja a fogyasztói árindexet, de ez az újabb korlátozó lépés csak rövid távon tolja lejjebb az inflációt, miközben tovább növeli annak a kockázatát, hogy a különböző árkorlátozások kivezetését követően jelentősen megugrik az infláció - ami viszont egyáltalán nem segíti az inflációs várakozások horgonyzását – hangsúlyozta Trippon Mariann.

Trippon Mariann

CIB Bank, vezető makrogazdasági elemző

1996-ban végzett a Külkereskedelmi Főiskola tőzsde-pénzintézet szakirányán. 2001-ben diplomát szerzett az EFFAS (European Federation for Financial Analyst Societies) nemzetközi befektetés-elemzői kurz

Tovább

1996-ban végzett a Külkereskedelmi Főiskola tőzsde-pénzintézet szakirányán. 2001-ben diplomát szerzett az EFFAS (European Federation for Financial Analyst Societies) nemzetközi befektetés-elemzői kurz… Tovább

A következő hónapokban lassú emelkedés várható az éves inflációban, majd november-decemberben ismét lehet csökkenés, szintén a bázishatások miatt – fejtette ki véleményét Varga Zoltán, az Equilor elemzője, aki szerint az év végére is csak megközelíteni tudjuk a bűvös 4%-ot.

Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója az egyetlen, aki már az idei év végére elképzelhetőnek tart hármassal kezdődő inflációs rátát. Ő arra számít, hogy szeptembertől újabb felfutás, majd novembertől nagyobb csökkenés várható, leginkább a bázishatásoknak köszönhetően.

Nagy János szerint nem csak az árrésstopok fenntartása hordozhat középtávon kockázatot, hanem a következő hónapokban érkező, választások előtti jóléti intézkedések is, melyek vélhetően fokozhatják a várt árnövekedést, és teret engedhetnek további átárazásokra.

Az előttünk álló hónapokban ismét emelkedhet az áremelkedés általános üteme és októberben tetőzhet a mutató, méghozzá 5 százalék közelében. Az ING Bank előrejelzése az árrésstopok november végi kivezetésével számol, így az év végi inflációs ráta is viszonylag emelkedett maradhat a magas bázis ellenére is – tette hozzá a fentiekhez Virovácz Péter. Szerinte az árrésstop újbóli három hónapig tartó meghosszabbítása az idei évi átlagot érdemben nem befolyásolná, miközben a jövő év eleji inflációt 3 százalék alá nyomná, de a 2026. év második felében a megszokottnál érdemben erősebb havi átárazásokat hozhatna.

Tényleg annyira türelmes lesz az MNB?

A jegybank lassan egy éve a jelenlegi 6,5%-os szinten tartja az alapkamatot, és a fentiek alapján egyelőre nincs is lehetősége annak módosítására. Főleg úgy, hogy folyamatosan az óvatos és türelmes monetáris politika szükségességét hangoztatja, legutóbb Varga Mihály beszélt erről pár napja.

Ráadásul a Monetáris Tanácsnak számolnia kell azzal is, hogy az árkorlátozó intézkedések nem maradhatnak fenn a végtelenségig, ami újabb megugrást hoz majd az inflációban. Vagyis, ha kitartanak amellett, hogy a célsáv tartós elérése a kamatcsökkentés előfeltétele, akkor

akár az is lehet, hogy 2026 végig is várniuk kell.

Ennek ellenére a régiós és fejlett jegybankok kamatvágásai mellett időről időre felerősödnek a piacon a lazítással kapcsolatos várakozások, melyeket eddig rendre lehűtött az MNB. Kérdés, meddig tud kitartani ebben a környezetben (magasan ragadó infláció, növekvő kamatelőny) a jegybank.

Trippon Mariann szerint az őszi hónapokban nincs esély a kamat csökkentésére, ha idén sor kerül egyáltalán lazításra, az decemberben következhet be.

A monetáris politikának nagyjából év végén vagy a jövő év elején jöhet el az az időpont amikor egy kamatvágásra elszánhatja magát, de ehhez szükség lesz arra is, hogy az amerikai gazdaság és a Fed galamb irányba haladjon tovább – vélekedik Becsey Zsolt.

A friss inflációs adat vélhetően az MNB-t nem sarkallja majd az üzenetei újragondolására, vagyis maradhat a szigorú és óvatos monetáris politika – véli Virovácz Péter. Az ING szakembere szerint az alapkamat 6,50 százalékon maradhat az év végéig. A jegybank óvatos, mivel a belső és külső kockázatok továbbra is jelentősek. Új narratívát legkorábban a szeptemberi Inflációs jelentés hozhat, de nagyobb a valószínűsége, hogy a decemberi riportban találkozunk majd komolyabb újdonsággal – teszi hozzá.

Virovácz Péter

ING Bank, vezető elemző

Virovácz Péter jelenleg a magyarországi ING Bank vezető elemzője. Pályafutását a Költségvetési Tanácsban kezdte, majd a Századvég Gazdaságkutató tudományos munkatársa, később a kutatócsoport vezetője

Tovább

Virovácz Péter jelenleg a magyarországi ING Bank vezető elemzője. Pályafutását a Költségvetési Tanácsban kezdte, majd a Századvég Gazdaságkutató tudományos munkatársa, később a kutatócsoport vezetője… Tovább

Az árrésstopok 2026 közepén esedékessé váló eltörléséből fakadó ugrást a monetáris politikának már most is figyelembe kell vennie, így ezért sem valószínű a monetáris kondíciók lazítása – kérdés, hogy a fentiek alapján erre egyáltalán jövőre lesz-e lehetőség – hangsúlyozta Regős Gábor.

Címlapkép forrása: Portfolio