OKSZ: sorra jönnek az áremelési igények a termelők felől

Az OKSZ közleménye hangsúlyozza: az élelmiszerárak emelkedése mögött költségoldali okok állnak, hiszen

a termelők és feldolgozók sorra jelzik áremelési igényeiket a kereskedelem felé.

Ezeket a láncok csak részben tudják tompítani, amit tovább nehezít az árrésstop intézménye. A szövetség szerint a kormány által bevezetett szabályozás a kereskedelmi szektorban már eleve veszteséges működésre épült rá, így csak tovább mélyíti a problémákat: korlátozza az árversenyt, ellehetetleníti a nagyobb kedvezményeket, és hátráltatja a fogyasztók számára kedvező akciók elindítását.

A közlemény arra is rámutat, hogy a hat legnagyobb élelmiszerlánc már 2024-ben, vagyis az árrésstop előtt is összességében veszteséges volt, és a hazai üzletláncok többsége is gyengébb eredményt produkált 2023-hoz képest. Az intézkedés emellett felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami különösen a kisebb településeken rontja az ellátást: már most mintegy 400 településen nincs bolt, sok helyen pedig verseny hiányában nincsenek versengő árak sem.

A KSH kedden közzétett adatai szerint augusztusban 4,3 százalék volt az éves infláció, pontosan akkora, mint júliusban, vagyis a várakozásoknak megfelelően alakult. Az élelmiszerek ára havi alapon nem változott, amit a zöldség-gyümölcs árak szezonális csökkenése és az egyéb élelmiszerek drágulása együttesen alakított ki.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio