Rengeteg fiatalnak esélye sincs a diplomára

Az iskolázottság történelmi csúcson áll. Az OECD-országokban ma már a fiatal felnőttek mintegy fele (48%) szerez felsőfokú végzettséget, szemben a 2000. évi 27%-kal.

Az ilyen végzettséggel rendelkezők általában magasabb jövedelmet, stabilabb foglalkoztatást és jobb egészségi állapotot élveznek

– derül ki az OECD új jelentéséből.

Az Education at a Glance 2025 nemzetközileg összehasonlítható statisztikákat közöl a világ oktatási rendszereiről. A jelentés szerint a felsőfokú végzettség általános bővülése ellenére a családi háttér továbbra is erősen meghatározza, hogy kik jutnak el a felsőoktatásba.

• 2023-ban a kevésbé iskolázott családokból származó fiatal felnőtteknek csupán 26%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel,
• míg a magasan iskolázott háztartásokból származóknál ez az arány 70% volt.

A hátrányos helyzetű diákokat gyakran pénzügyi akadályok, valamint korlátozott tanulmányi és szociális támogatás hátráltatják.

Sokan kihullanak a felsőoktatásból vagy csak sokkal lassabban végzik el a képzéseket, ezek rontják a közpénzek megtérülését, elmélyítik a készséghiányokat és korlátozzák a lehetőségekhez való hozzáférést. Az OECD- és partnerországok adatai szerint az alapképzésben tanulók mindössze 43%-a végez időben; ez az arány három további éven belül is csak 70%-ra emelkedik. A férfiak körében alacsonyabb a befejezési arány (63%), mint a nőknél (75%).

„A magas színvonalú felsőoktatás olyan készségekkel vértezi fel a tanulókat, amelyekkel megragadhatják a lehetőségeket a változó munkaerőpiacokon, és segíti társadalmainkat a demográfiai öregedés, a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és a zöld átmenet jelentette szerkezeti átalakulások kezelésében” – mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára. „Kulcsfontosságú az oktatás és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása, mivel a tartós készségeltérések valós költségeket jelentenek a bérekre és a termelékenységre, és hatással vannak az egyének jóllétére.”

Az alacsony befejezési arányok gyakran a hallgatói elvárások és a képzési tartalom közötti eltérésből, a nem megfelelő előkészítésből és az elégtelen támogató rendszerekből fakadnak.

Segítene a középfokú oktatásban az akadémiai felkészítés és a pályaorientáció erősítése, valamint a felsőoktatási programok olyan kialakítása, amely egyértelmű tanulmányi útvonalakat és célzott támogatást nyújt a lemaradás kockázatának kitett hallgatóknak.

A felsőoktatási rendszereknek a hozzáférés bővítése mellett meg kell tartaniuk a szigorú követelményeket, és személyre szabott támogatást kell biztosítaniuk a különböző előképzettségű és karriervárakozású hallgatóknak.

A jelentés kiemeli, hogy a magasan képzett tanárok nélkül nincs jól teljesítő oktatási rendszer, és hogy a tanárhiány megnehezíti a jól felkészült pedagógusok toborzását és megtartását.

A magas tanári fluktuáció tovább nehezíti a toborzást. A legtöbb országban a tanárok 1–3%-a megy nyugdíjba évente. Dániában, Észtországban és Angliában ezzel szemben évente közel 10% mond fel, ami folyamatos, jelentős utánpótlásigényt teremt. Franciaországban, Görögországban és Írországban évente 1% alatt van a felmondási arány, ami nagyobb személyzeti stabilitást ad, ugyanakkor korlátozza a tanári állomány megújulását.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images