Forró a talaj az új francia miniszterelnök talpa alatt

Nehéz feladat előtt áll Sebastien Lecornu, Franciaország frissen kinevezett miniszterelnöke: a politikusnak kompromisszumot kell kötnie az ellenzéki pártoknak és el kell fogadtatnia a 2026. évi költségvetési tervet. Ez utóbbi viszont óriási kihívásnak ígérkezik, mivel Lecornu mögött nem áll parlamenti többség, a jövő évi költségvetésnek pedig számottevő hiánycsökkentő intézkedéseket kell tartalmaznia, aminek megszavaztatása sosem egyszerű feladat. Franciaországban ez utóbbi ráadásul még az átlagosnál is nehezebb, mivel az elmúlt évtizedek fegyelmezetlen fiskális politikája miatt a politikusok és az emberek is elszoktak a megszorító intézkedésektől.

A kiadáscsökkentés nehézségét jól példázza François Bayrou, az ország napokban megbukott miniszterelnökének példája is, a politikus vesztét ugyanis egy, az ellenzék szerint túl nagy költségvetési megszorítócsomag okozta.

Első nyilatkozata alapján Lecornu tisztában van a feladat súlyával. Kinevezésekor tartott beszédében ugyanis az új miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy

változásoknak kell jönnie, elsősorban az ellenzékkel való együttműködésben. Ehhez pedig politikai és technikai szempontból egyaránt a korábbinál jóval kreatívabbnak kell lenni.

Lecornu első hetei kifejezetten sűrűnek ígérkeznek, Franciaországon ugyanis jelenleg tüntetéshullám söpör végig, a szakszervezetek pedig szeptember 18-ára szintén általános sztrájkot hirdettek meg a tervezett megszorító intézkedések miatt.

A politikai feszültségek enyhítése érdekében Emmanuel Macron elnök arra kérte Lecornu-t, hogy a kormányalakítás előtt egyeztessen az egyes frakciókkal a jövő évi költségvetési tervvel kapcsolatban. Az ilyen gyakorlat nem megszokott Franciaországban, ahol jellemzően a miniszterek felkérését szokta követni az első szakpolitikai egyeztetés. A politikai helyzet instabilitására való tekintettel Lecornu maga is komoly gesztusokat tesz a parlamenti pártok felé, ma ugyanis a pártvezetőkkel, holnap pedig a szakszervezetekkel egyeztet a költségvetést érintő tervekkel kapcsolatban.

Az új miniszterelnök első számú feladata a költségvetési hiány mérséklése lesz, amely viszont politikai kompromisszumok nélkül nem lehetséges.

Tanulva elődje hibájából, Lecornu várhatóan csökkenti a Bayrou által kijelölt kiigazítási csomagot

- vélik a Bloomberg közgazdászai.

Lecornu konkrét lépésekről egyelőre még nem beszélt, csak annyit jelentett ki, hogy a társadalmi elvárások és a gazdasági célok között fennálló rést kell szűkíteni. Lecornu elődje az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárása során megfogalmazott ajánlásokkal összhangban az idei 5,4 százalékos GDP-arányos költségvetést jövőre 1,5 százalékponttal mérsékelte volna, az ellenzéki pártok javaslata szerint azonban egy 0,7 százalékpontos hiánycsökkentő program is elegendő. A svájci UBS Bank szakértői szerint előfordulhat, hogy az Európai Bizottság végül egy 0,4 százalékpontos hiánycsökkentéssel is megelégszik majd.

A fiskális kilátások miatt a hitelminősítők és a piacok is kiemelt figyelemmel követik Európa második legnagyobb gazdaságát. A Moody’s hitelminősítő ügynökség úgy látja, hogy bár a közelmúlt teljesítménye jobb a vártnál, a jelenlegi bizonytalanság káros az adósságbesorolásra nézve, miközben a Fitch pénteken fogja frissíteni Franciaország besorolását.

A befektetők a kormányválságra és a költségvetés körüli aggodalmakra eladási hullámmal reagáltak, melynek eredményeképp évtizedes rekordot döntött a kötvénypiacon a német eszközökhöz képest árazott kockázati felár, miközben a 10 éves lejáratú kötvényhozamok már a 15 éve gyakorlatilag csődbe jutó Görögországnál is magasabb szuverén adósságkockázatot jeleznek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images