Itt a jegybanki forradalom, véget ér az évtizedes titkolózás

A Svájci Nemzeti Bank (SNB) mai intézkedésével látványosan nyit a nagyobb átláthatóság felé:

mostantól ugyanis minden kamatdöntés után négy héttel részletes összefoglalót tesz közzé az ülésről.

Az új rendszer már a szeptember 25-i üléssel életbe lép. Martin Schlegel a nyitás lényegét így foglalta össze:

A beszámoló kiterjed majd az ülés mindkét napjára, azaz tartalmazni fogja majd a svájci gazdaság állapotának értékelését, illetve a Kormányzótanács vitáinak fő pontjait. A változtatás célja, hogy a gazdaság szereplői jobban megértsék a döntések hátterét, valamint azt, hogy miként alkalmazzuk monetáris stratégiánkat az adott helyzetben.

A bejelentett intézkedéssel az SNB nagy lépést tesz a Fed és más fejlett országok jegybankjai által már régóta biztosított transzparencia felé, de továbbra sem fed fel egyéni álláspontokat, a vitákat összegző stílusban mutatja be. Schlegel indoklása szerint ugyanis

a több transzparencia nem mindig jobb. Fontos, hogy a Kormányzótanács nyílt vitákat folytathasson a monetáris politikai kérdésekről, az ezekről való beszámolás pedig nem bátortalaníthat el egyetlen résztvevőt sem abban, hogy szabadon kifejtse a véleményét.

A lépés egy több éve tartó nyitási folyamat következő állomása: a jegybank 2020 óta negyedéves bontásban közli az intervenciós adatokat, 2022-től kezdődően évi négy sajtótájékoztatót tartanak, mostantól pedig a viták összefoglalása és a kormányzótanácsi tagok külső előadásainak diái is elérhetővé válnak.

Schlegel az SNB döntését a nemzetközi igények átalakulásával indokolta, mostanra ugyanis bevett gyakorlattá vált, hogy a jegybankok beszámolnak a monetáris politikai vitáikról.

Nemzetközi összevetésben a svájci gyakorlat legjobban az Európai Központi Banknál (EKB) és a Bank of Canada-nál (BoC) működő rendszerhez fog hasonlítani (késleltetett, kollektív hangvételű beszámolók), de tudatosan kerüli a név szerinti szavazások és egyéni álláspontok publikálását. Magyarországon az MNB a döntés napján indoklást ad, melyet jellemzően két hét múlva egy rövidített, kollektív jellegű jegyzőkönyv publikálása követ. A hazai rendszer szintén az EKB/BoC gyakorlatához hasonlít, amelyhez most Svájc is felzárkózik.

Piaci szempontból az SNB negyedéves összefoglalói új, kiszámítható információs forrást teremtenek a devizapiaci tranzakciókhoz, különösen egy olyan időszakban, amikor napirenden lehet a negatív kamatok esetleges visszahozatalának és a túlértékelt frank árfolyamának gyengítésének kérdése is.

Ahogy Jean Dalbard, a Bloomberg Economics közgazdásza fogalmaz:

a lépés jelentős előrelépést jelent az SNB számára: növeli az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot éppen akkor, amikor a defláció fenyegetése körvonalazódik, és nehéz monetáris politikai döntések állnak a jegybank előtt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images