Veszélyes járvány ütötte fel a fejét egy magyar megyében, évek óta nem volt ilyen

A kéknyelv-betegség a házi kérődzőket, elsősorban juhokat, szarvasmarhákat és kecskéket érintő, potenciálisan halálos kimenetelű betegség.

A járvány kitörését 15 szarvasmarhánál észlelték egy 303 állatból álló állományban az ország délnyugati részén fekvő Somogy megyében - közölte a Reuters hírügynökség a párizsi székhelyű WOAH a magyar hatóságoktól származó információkra hivatkozva.

A kéknyelv-betegség előző magyarországi kitörését legutóbb 2015 decemberében jegyezték fel

- tette hozzá a WOAH a Reuters beszámolója szerint.

Miről is van szó?

A kéknyelv-betegség (Bluetongue) kérődző állatokat érintő, rovarok által terjesztett (Culicoides szúnyogok/“törpeszúnyogok”) vírusos kórkép. Nem terjed közvetlen állat–állat kontaktussal, az emberre nem veszélyes, de főleg juhokban súlyos megbetegedést és elhullást, szarvasmarhában többnyire enyhébb, gyakran tünetmentes fertőzést okoz. A vírust sok, egymástól eltérő szerotípus alkotja (több mint húsz), és az egyik ellen szerzett védelem nem véd a másik ellen; ezért a védekezés kulcsa a célzott, szerotípus-specifikus vakcinázás és a vektorok elleni védelem.

Az elmúlt egy évben Európában a BTV-3 szerotípus dominált északnyugaton, miközben Dél- és Közép-Európában továbbra is jelen volt a BTV‑8 és több helyen felbukkant a BTV‑4 is; 2024 őszén a Hollandiában azonosított BTV‑12 volt az első ilyen bejelentés Európában. Közben a BTV‑3 elleni első uniós engedélyezésű vakcinák 2025 februárjában megjelentek (BLUEVAC‑3, Syvazul BTV‑3), a tagállamok némelyike pedig 2024-től vészhelyzeti engedéllyel már használta a BTV‑3 elleni oltóanyagokat.

A Magyarországgal szomszédos országok közül Ausztriában 2024. szeptember 12-én jelentették az első BTV‑3-as esetet Vorarlbergben, és BTV‑4-et Stájerországban; 2025 tavaszára több mint 400 gazdaság érintett volt, az ország elvesztette a kéknyelv‑mentes státuszt, és széles körű vakcinázási ajánlások születtek. Szlovéniában 2025. február 11-én hivatalosan megerősítették a kéknyelv-betegséget BTV‑4 szerotípussal, majd 2025. július 18-án a hatóságok a BTV‑8 első előfordulását is bejelentették; július végén Ilirska Bistricában egy juhállományban is azonosítottak esetet, szeptember elejére pedig több tucat tartóhely érintetté vált, főleg az ország nyugati és déli részén. Horvátországban 2025 július–augusztusában igazolták a BTV‑8 cirkulációját; augusztus 14-ig 18 gazdaságon, több megyében erősítették meg a betegséget juhokban és szarvasmarhában. Még 2024 decemberében a kínai vámhatóság ideiglenes importtilalmat vezetett be többek között Horvátországból származó kérődzőkre a kéknyelv miatt. Szerbiában 2025. július végén a boszilegrádi térségben két juhállományban erősítették meg a kéknyelv-betegséget; a minisztérium fertőzött zónát jelölt ki és további tipizálás indult. Szlovákiában a szakhatóság 2025. május 1-jén is azt közölte, hogy az országban a katarális juhláz/kéknyelv eddig nem fordult elő, ugyanakkor folyamatos a monitoring és a felkészülés a szomszédos országok esetei miatt. Ukrajnában 2025 áprilisában országos forródrót-rendszert állítottak fel a kéknyelv és a száj- és körömfájás gyors bejelentésére az EU‑ban zajló járványok kockázata miatt; a hatósági tájékoztatás szerint megerősített hazai esetet nem jelentettek, de a nyári vektoraktivitás miatt fokozott az éberség.

Közép‑Európa tágabb környezetében Németországban 2024 tavaszától tömegesen szaporodtak a BTV‑3 kitörések, ami hozzájárult ahhoz, hogy a német hatóságok 2024–2025-ben sürgősséggel engedélyezzék majd kiterjesszék a BTV‑3 vakcinák használatát; Franciaország 2024 augusztusától jelentősen növelte a vakcina-készleteit, hogy a terjedést fékezze.

Magyarország 2025 nyarán kéknyelv‑mentes státuszban volt, de az importból érkező állatok és a szomszédos országok esetei miatt a Nébih frissítette az állatmozgatási feltételeket: július 8‑tól bizonyos feltételek mellett elfogadja a fogékony fajok beszállítását BT‑korlátozás alá eső területekről is (pl. teljes, releváns szerotípusokra kiterjedő oltás és indulás előtti negatív PCR).

Címlapképünk illusztráció Forrása: MTI Fotó/Mészáros János