Gyógyítható a rákos megbetegedés? Itt a válasz!

A beszélgetés legérdekesebb üzeneteit foglaljuk össze az alábbiakban.

Mindenki lehet rákos. A tudomány jelenlegi állása szerint úgy gondoljuk, hogy igen. A férfiaknál kicsit több mint 50 százalék, a nőknél kicsit kevesebb mint 50 százalék az esély, ha egy nyugat-európai várható élettartamot veszünk.

Az emberek körülbelül egynegyede hal meg daganatos betegségben, ami össze is egyeztethető azzal, hogy minden második esetet kb. meggyógyítunk. Az arányszám attól is függ, hogy mennyi a várható átlagéletkor egy populációban. Régen nem volt ennyi rákos beteg, de nyilván amíg 37 év volt a várható átlagéletkora, ott kevesebben voltak tumorosak is.

A daganatos esetek számának változása. "Sokan szokták mondani, hogy a daganatos esetek száma nő. Valójában több évtizeden keresztül azt láttuk, hogy a korosztályos daganatosok száma csökkent. Ha megnéztük, hogy mennyi 50 éves tumoros, mennyi 60 éves, mennyi 40 éves, akkor valójában csökkenést látunk, részben életmódváltozásoknak, dohányzásról leszokásnak köszönhetően.

Viszont az, hogy összesen mennyien lesznek tumorosak, az azért nőtt, mert az átlagéletkor elkezdett nőni. Vannak azonban olyan trendek, amelyek kedvezőtlenek és bizonyos tumor típusok, ilyen például a melanóma, a bőrrák, amelyiknek nőtt az esetszáma, vannak bizonyos típusú vérképzésből származó daganatok, leukémiák, limfómák, amelyeknek növekszik az esetszáma, valamint a fiatalkori emlőtumorosoknak a száma is nőtt. Ami feketén-fehéren látszik, az a vastagbél tumor, ami most az Egyesült Államokban a vezető daganatos halálok 50 év alatti férfiaknál.

A genetikai hajlam és az életmód összefüggése. A daganatok kialakulásához nagyon sok mindennek kell elromlania egyszerre egy sejtben. A tudományos szakirodalom azt mondja, hogy a daganatok kialakulásának egy része egyszerűen balszerencse, tehát valamekkora része véletlen. Ezen kívül van valamekkora genetikai háttere, és vannak olyan genetikai variánsok, amelyek nagy esélyt adnak arra, hogy egy adott embernek egy adott típusú daganata kialakuljon.

De a genetika sose determinisztikus, mindig egy valószínűséget ad meg, egy hajlamot.

Egy csomószor felteszik azt a kérdést, hogy a genetika fontosabb vagy az életmód, és ez egy teljesen értelmezhetetlen kérdés, mert ezek iszonyatosan erősen összefüggnek. A kettőt együtt lehet értelmezni, és az életmóddal a rossz genetikát baromi erősen lehet ellensúlyozni.

A korai diagnózis jelentősége. "A daganatok gyógyításában azért történt ilyen óriási előrelépés az elmúlt évtizedekben, mert egyrészt nagyon sokat fejlődtek a terápiás megoldások, másrészt mert hamarabb diagnosztizáljuk őket. Egy korai stádiumban felismert tumort majdnem mindig meg lehet gyógyítani, csak az a baj, hogy amire tüneteket okoz, és az ember eljut az orvoshoz, addigra már gyakran túl késő, vagy iszonyú heroikus küzdelmet igényel rettenetes mellékhatásokkal. Ha tudom, hogy nekem extrém magas rizikóm van például prosztatatumorra, akkor nem 40 vagy 50 évesen kezdek el urológushoz járni szűrésre, hanem mondjuk 30 évesen.

A mikrobiom szerepe az egészségben. A mikrobiom egy mikroba életközösséget jelent, és amikor a hétköznapi értelemben beszélünk róla, akkor általában a bélmikrobiomra gondolnak az emberek. Itt sokkal több mikroorganizmus él, mint ahány emberi sejtünk van, velünk szimbiózisban élnek, és nem vagyunk életképesek nélkülük. Nincs olyan, hogy egészséges mikrobiom. Azt viszont meg tudjuk mondani, hogy mi az egészségtelen mikrobiom. A mikrobiomokat elsősorban a táplálkozásunkkal tudjuk befolyásolni, sokkal jobban, mint probiotikumokkal. Nagyon sok betegségnek elég tipikus mikrobiom lenyomata van, nemcsak bélbetegségeknek, hanem központi idegrendszeri betegségeknek is, a szklerózis multiplextől kezdve az Alzheimerig vagy a depresszióig.

A gyógyszerek hatékonyságának összefüggése a mikrobiommal. Bizonyos daganatterápiák, immunterápiáknak a hatékonysága függ attól, hogy a mikrobiomban bizonyos baktériumok megtalálhatók vagy nem találhatók meg. Tehát ez bizonyos gyógyszereknél bizonyított, hogy nagyon jelentősen befolyásolja a hatásukat az, hogy az illetőnek milyen a mikrobiomja.

Az egészségtudatosság és a társadalmi felelősség. Az emberek nem az alapján élik az életüket, hogy mi az optimális étrend vagy mi az optimális alvás. Sem te, sem én nem tartunk be mindent, ami ahhoz kell, hogy optimálisan maximalizáljuk az életet. Az a kérdés, hogy hol húzod meg a határt. Szerintem az, hogy az ember ne dohányozzon, ne legyen túlsúlyos, és mozogjon, az adott esetben sokkal fontosabb. Nagyon szívesen megmérjük a metabolitjait valakinek, meg az epigenetikáját, de talán ha leszokna a dohányzásról, lefogyna, és időnként sportolna valamit, az fontosabb lenne. És ami nagyon fontos: ezek a változtatások ingyen vannak.

Az egészségügyi rendszerek. Az egészségügyi rendszerek évszázadok alatt alakultak ki, és alapvetően az összes egészségügyi rendszer arra van berendezkedve, hogy betegségeket gyógyítson. A finanszírozás, az infrastruktúra, az orvosok oktatása, minden arról szól, hogy egy meglevő betegséget hogyan gyógyítsunk, és ezek nagyon lassan változnak. Sokáig nem voltak olyan eszközeink, amivel a tünetek előtt meg tudtuk volna mondani, hogy valakinek milyen baja lesz. Sokkal többet kéne költenünk prevencióra, mert a páciensnek is jobb, az egészségügyi rendszernek is jobb, az orvosnak is jobb. Meggyőződésem, hogy a világ a prevenció irányába is fog elmenni, de ehhez szemléletváltás kell mind az oktatásban, mind a finanszírozásban, eszközparkban.

A prevenció és kezelés költségarányai. "Az egészségügyi összköltségvetésnek körülbelül 3% megy prevencióra és 97% terápiára. És ez nem csak Magyarország-specifikus.

A jövő diagnosztikai lehetőségei. A jövő a véralapú teszteké, ezek már léteznek, és korai stádiumban tudnak daganatokat kimutatni. Még nem kellő a pontosságuk, nem olcsók, de ebbe az irányba mennek a fejlesztések. Ha ezeknek a pontossága nő, és a költsége lejjebb megy, akkor egy idő után meg fogja érni az embereket populáció szinten szűrni. Azt gondolom, hogy 10-15 év múlva mindenkiről fogjuk tudni születésénél vagy már születése előtt, hogy pontosan milyen rizikói vannak.

A daganatos betegségek gyógyíthatósága a jövőben. A legfejlettebb egészségügyi országokban, ahol magas szintű a prevenció, ott a daganatos betegek 70 százaléka ma is meggyógyul. Ahhoz képest, hogy ez 50 évvel ezelőtt tényleg egy halálos ítélet volt, ez óriási előrelépés. Borzasztóan függ attól, hogy milyen típusú tumora van az illetőnek, és milyen stádiumban találják meg. Ha kellően korai stádiumban találják meg, akkor gyakorlatilag szinte mindent meg lehet gyógyítani most is. Azt gondolom, hogy 10 év múlva 90 százalékos gyógyulásnál fogunk tartani legalább - vetítette előre Duda Ernő. Annyiféle új technológia van, a mesterséges intelligencia óriási dobást fog adni ezeknek a kutatásoknak, és nagyon sok ígéretes dolog van már most klinikai vizsgálatok fázisában.

Duda Ernő

Solvo / Medipredict, Magyar Biotechnológiai Szövetség, alapító/elnök

30 éves vállalkozói pályafutása alatt közel két tucat alapításában vett részt, az ismertebbek a Copy General, az Antikvarium.hu, a SOLVO Biotechnológiai Zrt. és a Medipredict, illetve elnöke a Magyar

Tovább

30 éves vállalkozói pályafutása alatt közel két tucat alapításában vett részt, az ismertebbek a Copy General, az Antikvarium.hu, a SOLVO Biotechnológiai Zrt. és a Medipredict, illetve elnöke a Magyar… Tovább

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio