UBS-vezér: a globális vámok hatása az amerikai gazdaságra még bizonytalan

Sergio Ermotti, az UBS Group AG vezérigazgatója szerint

a globális vámok amerikai gazdaságra és inflációra gyakorolt hatása továbbra is bizonytalan,

ami megnehezíti a Federal Reserve politikájának előrejelzését.

„Az Egyesült Államokban továbbra is úgy véljük, hogy a növekedés fennmarad, de az infláció kérdése és annak hatása a jegybank politikájára nyitott marad” – mondta Ermotti csütörtökön a Bloomberg TV-nek adott interjúban Hongkongban.

A piac szinte biztosra veszi, hogy a Fed szeptember 16–17-i ülésén kamatot csökkent, de az ezt követő monetáris lépések ütemét illetően egyre nagyobb a bizonytalanság.

„A vámok valódi hatása a fogyasztókon lesz mérhető” – mondta a 65 éves bankár. „Az Egyesült Államokban pontosan látnunk kell, van-e inflációs komponense a vámoknak. Szerintem ez még nem világos.”

Ermotti szerint a világgazdaság kettéválik: egyik részét a technológia és a mesterséges intelligencia hajtja, míg a másik inkább a hagyományos iparágakra épül.

Példaként Hongkong „fellendülő” IPO-piacát említette. „Általánosságban van egy konstruktív lendület, de a döntés még nem született meg, mert a komplexitást nemcsak a gazdaság, hanem a geopolitikai környezet is fokozza” – mondta.

A svájci gazdasági minisztérium az UBS-től is kért javaslatokat a jobb amerikai kereskedelmi megállapodás érdekében,

miután az Egyesült Államok 39%-os vámot vetett ki a svájci exporttermékekre – a legmagasabbat a fejlett országok közül. Ez komoly fenyegetést jelent a svájci vállalatokra és a gazdaságra. Egy esetleges közvetítő szerep a kormány felé javíthatná az UBS pozícióját a hatóságoknál, miután feszülté vált a kapcsolat a bank által ellenzett új tőkekövetelmények miatt.

Ermotti a javasolt tőkeszabályokat „túlzónak” nevezte, a svájci banki szabályozásról szóló vitát pedig „óriási elterelésnek”. Svájc a Credit Suisse 2023-as összeomlása után mutatta be a szigorításokat, miután a bajba jutott bankot összeolvasztották az UBS-szel, amely így egy olyan méretű hitelintézetté vált, amit válság esetén valószínűleg lehetetlen lenne megmenteni. A tervek az UBS meglévő tőkekövetelményeit akár 26 milliárd dollárral is megemelhetik a kormány becslése szerint.

„A követelmények jelen formájukban nagyon büntető jellegűek és túlzóak, ezért el kell gondolkodnunk azon, hogyan védjük meg a részvényeseink és az érintettek érdekeit” – mondta Ermotti.

A vita azt a kérdést is felvetette, hogy az ország legnagyobb bankja korlátozhatja-e növekedését vagy akár áthelyezheti-e a székhelyét. Ermotti azonban megerősítette, hogy az UBS nem tervezi üzleteinek visszafogását, és továbbra is Svájcból kíván működni. „Nehéz elképzelnem egy sikeres globális szervezetet, amely közel áll az ügyfelekhez, erős tőkével rendelkezik, és mégis a zsugorodást választja stratégiának. Mi a globális jelenlétünk megtartására összpontosítunk.”

Az UBS jelenlegi fő feladata a Credit Suisse integrációjának befejezése, amely a svájci ügyfelek migrációjával 2026-ban zárul le – tette hozzá.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images