Olyan történt Oroszországban, ami mindenkit meglepett

Oroszország jegybankja ma 100 bázisponttal, 17 százalékra csökkentette az alapkamatot. A lépés alulmúlta a piaci várakozásokat, a legtöbb előrejelzés ugyanis 200 bázispontos lazítást valószínűsített. A jegybank döntése egyértelműen jelzi az óvatosságot, és azt, hogy a döntéshozók a fokozatos normalizációt részesítik előnyben. A jegybank indoklása szerint az árnyomás nem lassult kellőképpen, így a nagyobb kamatvágás túl kockázatos lett volna.

A döntés alapján egyértelmű, hogy a monetáris politika továbbra is szigorú marad,

vagyis a kamatpálya lazítása csak lépésről lépésre, az inflációs lefutás igazolódása mellett történik. A jegybank korábbi kommunikációja szerint a kondíciók addig maradnak szigorúak, amíg az infláció tartósan az árstabilitási cél felé felett van. Az orosz jegybank saját várakozásai szerint 2025-ben 18,8–19,6 százalék körül alakulhat az átlagos kamatszint,

ami a mostani vágás után is pozitív reálkamatot implikál.

A lépés egyben ellenállást is tükröz a gyorsabb ütemű lazítást sürgető üzleti és kormányzati szereplői igényekkel szemben. A jegybank már a nyár folyamán is jelezte, hogy a 2023–2024-es túlfűtöttségből eredő inflációs kockázatok és a várakozások lassú lehorgonyzása miatt a túl gyors kamatvágás kockázatos lenne a dezinfláció szempontjából.

Az orosz jegybank szigorú monetáris politikája azt eredményezi, hogy a bankközi és vállalati forrásköltségek csak lassabban enyhülnek, miközben a betéti kamatok mérséklődése is csak apránként következik be. Bár a stratégia összhangban van a jegybank céljával, hogy a várakozásokat tovább horgonyozza,

ugyanakkor jelentős rövid távú növekedési áldozattal járhat.

Oroszországban az áremelkedés üteme sokat csökkent a gazdaság lassulása miatt (ez részben pont a szigorú monetáris politika, részben pedig háború és a szankciók miatt van), ugyanakkor a felfelé mutató kockázatokat továbbra is növeli a rubel gyengülése és az importált infláció. Bár a fogyasztói árak a júliusi 8,8 százalék után augusztusban átlagosan már csak 8,1 százalékkal haladták meg a 2024 azonos hónapjában tapasztaltat, a 200 bázispontos lazításhoz ez sem volt elég.

Pedig a reálgazdaság állapota indokolná a jelentősebb kamatvágást:

a hitelkereslet, a belső fogyasztás és a beruházás egyaránt folyamatosan csökken a magas kamatok miatt, miközben költségvetési oldalról a növekvő hiány pályája és az emiatt növekvő belföldi finanszírozási igény tolja feljebb a hozamgörbét. Oroszország gazdasága az idei év második negyedévében kicsivel ugyan, de elkerülte a technikai recessziót (ennek feltétele a szakértők szerint a gazdaság két egymást követő negyedéves zsugorodása), a szakértők szerint azonban egyre közelebb a válsághoz az eurázsiai ország.

Előretekintve a monetáris politika adatvezérelt üzemmódban marad, azaz a jegybank lépésről lépésre, a beérkező makrogazdasági adatok értékelését követően határozik az alkalmazandó stratégiáról. A kamatpálya jövőjét tekintve az inflációs adatok, a bér‑ és szolgáltatásár‑dinamika, a rubel árfolyama, valamint a fiskális politikai döntések lesznek meghatározóak.

A mai, vártnál kisebb kamatcsökkentés fő üzenete az, hogy a jegybank az infláció mérséklését tekinti elsődlegesnek és csak akkor gyorsít a lazítás ütemén, ha a kockázatok ezt fenntarthatóan megengedik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images