Új ára lesz az olasz adóparadicsomnak

Az Olaszországba költöző gazdagok egy igencsak kedvezményes adózási konstrukciót választhatnak: 200 ezer eurós, fix éves átalánydíjat fizethetnek minden, külföldről származó jövedelmükre, akár a letelepedéstől számított 15 éven keresztül. Ez kivált minden más, ezen bevételekre vonatkozó befizetési kötelezettséget.

A pénzügyi előnyök és a kellemes, mediterrán környezet kombinációja már több mint 4000 külföldi milliomost csábított a dél-európai államba 2017 óta.

Csak 2024-ben 706 új kérvényről számolt be a számvevőszék, és 2025-ben sem fog csökkenni ez a szám – vélekedett a Corriere della Sera, az egyik legnagyobb olasz lap.

A sajtóban "paperoniként" hivatkoznak az érkezőkre, ami egyben Dagobert bácsi neve is.

A franciák nem örülnek

Azok az országok, ahonnan éppen a legtehetősebb adófizetők távoznak, érthető módon nem veszik jó néven a trendet. Franciaország azóta megbukott miniszterelnöke, Francois Bayrou részben emiatt a szabályozás miatt állította az olaszokról augusztus legvégén, hogy mesterségesen olyan környezetet teremtettek a fiskális ösztönzőkkel, amivel igazságtalanul csábítják át az embereket és a tőkét. (Ő a "fiscal dumping" kifejezést használta.) Ezen aztán pártállástól függetlenül felháborodtak a napfényes Itália politikusai. Giorgia Meloni miniszterelnök például azzal utasította vissza a "vádakat", hogy az olasz gazdaság valójában az ország stabilitásának és a hitelességüknek köszönhetően vonzó. A konfliktusról mi is beszámoltunk:

A legtöbb szupergazdagot pedig nem is Franciaországból, hanem Londonból vonzotta Olaszország. Azon belül is Milánó, az ország pénzügyi központja adott otthont az érkezők legnagyobb részének. A Financial Times-nak nyilatkozó források már azt mondták, hogy a nyüzsgés az 1990-es években a brit fővárosban tapasztalhatóra emlékezteti őket. Az utóbbi években egyre-másra jönnek létre az előkelőknek szóló exkluzív klubok és a művészeti galériák. A Soho House éppen most létesít helyi szervezetet, a Carlton Hotel pedig várhatóan novemberben nyitja meg a kapuit a városban.

Nem csupán a Milánó pénzügyi központ szerepét erősítette az átalányadó rendszere, de a számvevőszék szerint bevezetése óta 315,3 millió eurót szedett be belőle az állam. Arra is figyelmeztettek azonban, hogy az érkezők hatása a reálgazdaságra kérdéses – ami már csak azért is fontos szempont, mert a szabályozást azzal a céllal fogadták el eredetileg, hogy a növekedést segítség elő vele.

"Aki Olaszországba jön, az tegyen az országért"

Emiatt a Giulio Centemero, a kormányon lévő Lega párt képviselője és a Pénzügyi Bizottság vezetője egy változtatási javaslatot tett: az áttelepülőknek legyen kötelező befektetni az olasz gazdaságba, így például olasz értékpapírokba, közép- és hosszú lejáratú állampapírokba, kockázati tőke projektekbe, startupokba, alapítványokba vagy egyesületekbe.

"Nem vagyok a gazdagoknak szóló átalányadó-rendszer ellen, de olyan változtatásokat kell kidolgozni, amik az országnak is jót tesznek" – mondta Centemero.

A milliomosokat nem csak bevonzani kell, hanem itt is tartani, vagy legalábbis azt szeretnénk, ha a befektetéseik itt maradnának.

Az általa benyújtott módosítással a politikus szerint "növekszik a likviditás és új befektetői réteg jön létre, ráadásul ezek olyan befektetések, amik az országnak is hasznosak és multiplikátor hatásuk van."

Ha elfogadják a javaslatot, az kétélű fegyvernek bizonyulhat.

Egyrészt valóban hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban hasznosítják a gazdaságuk számára, hogy sikerült az országba csábítaniuk ennyi szupergazdagot. Másrészt azonban ezek az emberek jelentős részben a pénzügyi előnyök miatt tették át a székhelyüket Dél-Európába. Ha az olaszok annyi kötelezettségek rónak rájuk, hogy már nem éri majd meg ott maradni, akkor könnyen a sátorfájuk szedése mellett dönthetnek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images