A lengyel hadsereg láthatatlan ellensége: a hiány

Előző pénteken a Fitch Ratings adósbesorolással foglalkozó cég negatívra rontotta Lengyelország kilátását. Az indoklás jó képet ad arról, hogy milyen gazdasági problémákkal kell szembenéznie a régió eddigi növekedési bajnokának. Az okok közt első helyen szerepelt a növekvő költségvetési hiány, de kiemelték a "belföldi politikai kihívásokat" is. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az ellenzéki elnök és a kormány szembenállása, ami a röpke 1 hónap alatt már 6 vétót hozott, az ország pénzügyeire is kihat.

Karol Nawrocki elnök kijelentette, hogy semmilyen, a lengyel emberek életét megnehezítő adóemelést nem fog támogatni. Ez jelentős akadályt gördít a kiigazítás elé az idén várhatóan 6,9 százalékos GDP-arányos deficittel küzdő országban. Nem mintha annyira nagy kormánypárti akarat lenne a megszorításokra, miközben a szavazók egyre inkább elfordulnak tőlük a kampányígéreteik teljesítésének hiánya miatt. Igaz, ezeket nehéz is úgy végrehajtani, hogy a mostani kabinet teljes ciklusa alatt ellenzéki államfővel és a vétóival kell küszködni.

A megkövült szembenállás már azzal fenyeget, hogy az EU újra befagyaszthatja a korábban felszabadított lengyel forrásokat.

Az uniós pénzek zárolásának ugyanis egyik legfőbb indoka a bírói függetlenséggel kapcsolatosan felmerült aggályok voltak. Amikor a mostani kormány 2023 decemberében leváltotta a Jog és Igazságosságot (PiS), akkor szinte azonnal megindult a források felszabadításának folyamata. Az Unió azt remélte, hogy a kormányváltás igazságügyi reformokat is hoz magával – egy ilyen törvénytervezetet azonban a lengyel kabinet aligha tudna elfogadtatni a köztársasági elnökkel.

Az eset minden bizonnyal óvatosabbá tette Brüsszelt, és a jövőben jobban megfontolják majd, hogy mikor oldják fel egy ország forrásainak blokkolását. Mindez tanulságos lehet a magyar uniós pénzek felszabadításával kapcsolatban is.

A magas költségvetési hiány, az uniós források újbóli blokkolásának kockázata és a Fitch mostani jelzése óvatosabbá teheti a befektetőket, és megemelheti a hitelfelvétel költségeit. A PiS korábbi miniszterelnök-helyettese és védelmi minisztere, Mariusz Błaszczak arra figyelmeztetett, hogy mindez nyomás alá helyezheti a védelmi költségvetést és arra kényszerítheti a kormányt, hogy megtakarítási vagy új finanszírozási lehetőségeket keressen.

"A lengyel határt nem egy kis hiánnyal fogjuk megvédeni"

Pedig a lengyelek ambiciózus tervet készítettek a katonai kiadásokról, így sok hitel felvételére lesz szükségük. A NATO-n belül GDP-arányosan már így is ők költenek a legtöbbet védelmi képességeik fejlesztésére (4,5%), és ők voltak az egyik leghangosabb támogatói annak a kezdeményezésnek, hogy a katonai szövetség tagjai emeljék 5%-ra védelmi kiadásaik arányát. A 2026-os költségvetési tervezetükben ennek megfelelően rekordösszeget jelentő 200 milliárd zlotyt irányoztak elő erre a célra.

Természetesen a kormányzat is tisztában van azzal, hogy a deficit túl magas, ezt azonban a célok függvényében indokoltnak látják. Donald Tusk miniszterelnök például úgy fogalmazott:

A lengyel határt nem egy kis hiánnyal fogjuk megvédeni. Egy modern, nagy hadsereggel fogjuk megvédeni.

Ezzel egybecsengően a pénzügyminiszter, Andrzej Domański a költségvetést úgy jellemezte, hogy az "egy költségvetés a biztonságért, a beruházásokért és természetesen a polgárok támogatásáért".

Ahogy az utóbbi idézet is sejteti, nem csupán a védelmi kiadások jelentenek nagy tételt a jövő évi büdzsében.

• Szerepelnek benne Lengyelország első nukleáris erőművének megépítéséhez szükséges források. A projekttel egyszerre tennének az energiafüggetlenség és a környezetbarátabb gazdaság felé lépést, amire égetően szüksége van egy olyan országnak, ahol még tavaly is az energiatermelés 57 százalékáért (!!) felelt a szén. A beruházást két amerikai cégből álló konzorcium végzi.
• Megmarad a 800+-ként ismert családtámogatás is, amit még a PiS vezetett be 2016-ban. A program keretében a családok gyerekenként 800 zloty támogatást kapnak havonta. Ugyan a mostani kormány felvetette, hogy munkához kössék a jogosultságot – legutóbb éppen július végén –, azonban a támogatás végül változatlan formában él tovább.
• Újdonság az is, hogy az özvegyek júliustól felvehetik az elhunyt férjük nyugdíjának egy részét. Ezzel a Lewica, a kormánykoalíció baloldali pártja fontos kampányígéretét váltotta be. Az intézkedés várhatóan növekvő terhet fog róni a büdzsére, mert 2027-ben emelik majd a második nyugdíjból felvehető rész arányát 25%-ra a jelenlegi 15%-ról, 2028-ban pedig a ráta duplázása is jöhet.

A kérdés azonban továbbra is fennáll: miből finanszírozzák majd a terveiket?

A bankokkal vágnák át a gordiuszi csomót

Az új elnök, Karol Nawrocki fent említett kijelentése, miszerint megvétóz minden, a lengyel emberek életét nehezítő adóemelést, nem sok lehetőséget hagy pluszbevételek bevonására.

A megoldás, amivel Tuskék előrukkoltak, itthon is ismerős lehet: megemelnék a bankok adóterheit.

A tervezet szerint 2026-ban a jelenlegi 19%-os bankokat terhelő társasági adót 30%-ra növelnék. 2027-ben az adókulcs 26, 2028-tól és azt követően 23 százalékra változna.

Az intézkedésről Pálfi Györgyöt, a VIG Alapkezelő lengyel részvényalapjának portfóliómenedzserét kérdeztük. "Mivel a bankok adóztatása Lengyelországban is népszerű intézkedésnek számít, így ez maradt, mint lehetséges adóemelés elnöki vétó nélkül."

Az adóemelés jelenleg még csak tervezet, de igen valószínű hogy a fent említett okok miatt át fog menni közel a mostani formában.

Mit jelent ez a bankoknak és befektetőiknek?

A társasági adó emelése "körülbelül 16-18%-kal csökkentheti a 2026-os, 10% körül a 2027-est és 3-4% körül a 2028 és azutáni banki eredményeket. Persze ennek mértéke függ a végleges adóemeléstől, illetve a banki reakcióktól, ellenintézkedésektől is". A pénzintézetek például magasabb díjakkal, vagy az eredményüket csökkentő tételeik növelésével is próbálhatják mérsékelni a kiesést.

A terv bejelentését követően a lengyel bankok papírjai több, mint 10 százalékos zuhanással reagáltak. Így Pálfi szerint "mondhatjuk, hogy ez a hatás már egy nap alatt beárazódott". A portfóliómenedzser négy okot emelt ki, ami miatt az esés nagyobb lett, mint amit az eredményváltozások indokoltak volna.
- Volt honnan esni. Az elmúlt időszakban a lengyel bankok rendkívül jól teljesítettek, a szektor könyv szerinti értékhez viszonyított árfolyama (P/BV) például elérte 10 éves csúcsot jelentő, 1,7-szeres értéket.
- Nagy volt a bizalom a kormánnyal szemben, hogy befektetőbarát gazdaságpolitikát folytatnak majd.
- Tekintve, hogy 2027-ben választások lesznek, nagy a kockázata, hogy a tervekkel ellentétben nem fogják fokozatosan csökkenteni az adókulcsot.
- A lengyel részvények különösen érzékenyen reagálnak minden, orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményre, és az utóbbi hetekben ezen a téren is inkább rossz hírek jöttek.

A szakember szerint a rövid távú elbizonytalanodás ellenére a szektor hosszú távon továbbra is vonzó célpont lehet a lengyel pénzintézetek kiemelkedő nyereségessége és a kedvező makrokörnyezet miatt.

A bankokat érintő adóemelésről ugyan már korábban is szó volt, de az előzetes várakozásoknál sokkal (nagyjából tízszer) nagyobb elvonás került a tervezetbe. A Pénzügyminisztérium várakozásai szerint a társaságiadó-bevételek 2026-ban körülbelül 6,5 milliárd zlotyval nőnek majd, a javaslat teljes hatása pedig a következő 10 évben összesen 20 milliárd zloty lesz.

Mindez azonban önmagában nem lesz elég arra, hogy az EU-s elvárást jelentő 3 százalékos szint alá csökkentse a GDP-arányos deficitet. Ahogy a Fitch hitelminősítő is fogalmaz, "a hiteles költségvetési konszolidációs stratégia hiánya valószínűleg megnehezíti Lengyelország számára, hogy a következő parlamenti választások előtt, 2027-ig jelentősen csökkentsék a költségvetési hiányt".

A kérdés így az, hogy vajon a piac lehetővé teszi-e majd a lengyel kormánynak, hogy egyszerre finanszírozza a rendkívüli időkhöz illő nagyszabású katonai terveit és a jóléti programjait, vagy valahol összébb kell majd húzni a nadrágszíjon. Ha a reformok hiánya miatt esetleg az EU-s forrásokat újra befagyasztanák, az mindenképpen a szerényebb tervek felé mutat – amin még a bankadóból befolyó adóforintok szépségtapasza sem változtatna sokat.

Címlapkép forrása: Artur Widak/NurPhoto via Getty Images