Döntött a kormány: kiegészítő nyugdíjemelést kapnak az idősek!

Ezek voltak a legfontosabb bejelentések a szerdai sajtótájékoztatón:

• A kormány 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről döntött, amely átlagosan 51 ezer forinttal növeli a nyugdíjasok éves bevételét. A kifizetés két részletben, novemberben és decemberben történik, összesen 112 milliárd forintos költségvetési hatással.
• Október elején indul a nemzeti konzultáció az adórendszerről, amelyben öt kérdés szerepel majd. A fő téma a 15 százalékos egykulcsos szja és a 9 százalékos társasági adó fenntartása lesz. Áfacsökkentésről nem lesz kérdés.
• A kormány nem áll le az orosz olaj vásárlásával, mert nincs más, biztonságos és megfizethető alternatíva. Gulyás szerint hosszú távon az EU és az USA érdeke is a gazdasági együttműködés Oroszországgal, a szankciók pedig nem hozták meg a várt eredményt.
• A kormány megtiltotta, hogy a görög Hellenic Dairies megvásárolja az Alföldi Tej Kft.-t, szuverenitási okokra hivatkozva. Gulyás Gergely szerint magyar kézben kell maradnia a cégnek, és akár állami tulajdonba vétel is szóba jöhet, ha nincs hazai vevő.
• Az Otthonstart Programnál az első két hétben több mint tízezer lakáshitel-igénylés érkezett, napi átlagban ezer. A kormány várakozása szerint már idén 10–15 ezer új lakás építése indulhat el, és a többi otthonteremtési támogatás is elérhető marad. A kereslet országosan erős, de keleti megyékben kisebb az érdeklődés.
• Folyamatban vannak az egyeztetések a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményről. Az amerikai vízummentesség a kettős állampolgárokra is érvényes, de egyéni vizsgálatokra sor kerülhet.
• Magyarország minden NATO-szövetséges biztonsági érdekeit közös ügynek tekinti, és támadás esetén szolidárisan lép fel. A lengyel F–16-os rakétaügyben Gulyás szerint a lengyel kormánynak kell tisztáznia a helyzetet.
• Magyarország általánosságban ellenzi a szankciókat, de nem vétóz, ha azok nem okoznak közvetlen kárt a magyar gazdaságnak. Ha súlyos gazdasági következményekkel járnának, akkor a kormány elutasítaná őket.
• Összesen 10,2 milliárd forint értékben adtak át fejlesztéseket, köztük a 7,5 milliárdos szekszárdi sportuszodát. Vidékfejlesztési és közlekedési projektek, valamint iskolai konyha- és turistaház-fejlesztések is megvalósultak országszerte.

Az ingatlan.com adatai szerint 1,1 százalékkal nőttek az ingatlanárak augusztusban, amely cáfolni látszik a drágulást kizáró kormányzati érvelést. Gulyás Gergely szerint a 1,5 milliós négyzetméterár-korlát hatékony módja a piac szabályozásának, az eddig tapasztalható áremelkedések alapján pedig pár százezer forintos költségnövekedés áll szemben 150 000 forintos havi megtakarítással, amit a támogatott hitel tesz lehetővé.

A kínálat szűkösségét a miniszter is elismerte, melyet szerinte az építések ösztönzésével lehet némileg mérsékelni.

Az Eurostat friss jelentése szerint Európában 81 év volt a születéskor várható élettartam, miközben Magyarországon csak 77 év. Gulyás Gergely szerint a különbség nem az egészségügyi ellátórendszer miatt van így, hanem sokkal inkább az emberek életmódjának köszönhetően. A kormány feladata a kérdésben a szűrővizsgálatok számonkérése és a sportos élet támogatása, amiket a kormány különböző tárcákon keresztül igyekszik is megtenni.

Egy másik kérdésre válaszolva Gulyás kitért arra a lengyel sajtóban megjelent információra is, miszerint nem orosz, hanem lengyel F–16-os rakétája csapódhatott be egy szeptember 10-i incidens során a Fridic nevű lengyel településen.

Arra a kérdésre, hogy a lengyel kormány nem sietett-e elhamarkodottan a NATO-hoz fordulni az ügyben, Gulyás úgy reagált, hogy elsősorban a lengyel kormánynak kell tisztáznia, mennyire megalapozott a felvetés és a korábbi bejelentés. Hozzátette, hogy

Magyarország számára a NATO szövetségi ereje alapvető fontosságú, ezért minden NATO-tagállam biztonsági érdeke közös ügy. Ha egy tagállamot támadás ér, és konzultációt kér a közös védelemről, Magyarország mindig szolidárisan és szövetségesként fog fellépni, és cserébe ugyanezt várja el másoktól.

Gulyás Gergely a kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy bár nem ismeri a tervezet részleteit, a döntő faktor a költségvetési lehetőségek lesznek. A miniszter szerint elegendő lehetőség esetén fontolóra veszik a két termékkör áfájának csökkentését, hivatalos bejelentésig azonban nem bocsátkozik előrejelzésekbe.

Gulyás Gergelyt arról kérdezték, hogy az ősszel esedékes 19. szankciós csomag bejelentésének elhalasztása mögött állhat-e az a szándék, hogy Brüsszel nagyobb nyomást gyakoroljon Magyarországra és Szlovákiára. A miniszter elmondta, hogy folyamatosan próbálják győzködni Magyarországot minden egyes szankciós csomag kapcsán.

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány általánosságban nem ért egyet a szankciós politikával, de ha olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek közvetlenül nem sértik Magyarország érdekeit, akkor nem akarnak akadályt gördíteni az uniós döntéshozatal elé. Ugyanakkor jelezte, hogy ha a szankciók közvetlen és súlyos károkat okoznának a magyar gazdaságnak, akkor a kormány ezeket nem tudná elfogadni. Új típusú nyomásgyakorlásról azonban szerinte egyelőre nincs jele, a kísérletek eddig a megszokott formában zajlanak.

Gulyás Gergely azzal kapcsolatban kapott kérdést, hogy Donald Trump és egyik kormányzója felszólították a NATO-tagországokat, köztük Magyarországot és Szlovákiát is, hogy álljanak le az orosz olaj vásárlásával. A miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja változatlan:

jelenleg nincs olyan alternatíva, amely biztonságosan és megfelelő áron biztosítaná Magyarország energiaellátását, ezért az orosz import fenntartása továbbra is indokolt.

Úgy véli, hosszabb távon Európa és az Egyesült Államok érdeke is az lenne, ha Oroszországgal gazdasági együttműködésre törekednének, miközben Magyarország elismeri, hogy Oroszország nemzetközi jogot sértett az Ukrajna elleni háború elindításával. Gulyás arról is beszélt, hogy a szankciók nem hozták meg a várt eredményt: az elmúlt három évben az orosz gazdaság gyorsabban növekedett, mint az európai, így a szankciós politika szerinte nem érte el célját.

Fontos megjegyezni, hogy bár felületesen a statisztikákra nézve valóban az látszik, hogy Oroszország gazdasága folyamatosan bővült. Bár az orosz gazdaság valóban erősödik, de a GDP-növekedést szinte teljes egészében a hadiipar hajtja. A termelés növekedését elsősorban a fronton elpusztuló fegyverek és harceszközök pótlása generálja, ami hosszú távon fenntarthatatlan. Ez a fajta „növekedés” valójában a gazdaság torzulását jelzi, és a civil szektor gyengülésével, valamint komoly strukturális problémákkal jár, ahogy arról többször is írtunk.

A Google Trends keresési adatai alapján az ország keleti felében sokkal kisebb az Otthon Start iránti kereslet, mint az ország nyugati részén. A kérdéssel kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, hogy részletesebb adatok majd csak októberben jönnek, de a bankok tájékoztatása szerint az igények területileg és vagyoni eloszlást tekintve is egyenletes.

Papír alapon és online is ki lehet tölteni majd a nemzeti konzultációt, bár egyelőre még csak előbbi van meg.

Az amerikai vízummentesség a kettős állampolgárokra is vonatkozik, de az amerikai kormány megteheti, hogy egyes esetben külön vizsgálatot indít. A kettős adóztatásról szóló egyezmény kapcsán is zajlanak a tárgyalások, Gulyás Gergely reméli, hogy hamarosan itt is várható előrelépés.

Gulyás Gergely szerint látható a tanári béremelés hatása, mivel sokan mentek idén vissza az oktatási rendszerbe.

A generális áfacsökkentés kereskedelmi hasznot növel és adóbevételt csökkent, így nem érdemes a kulcs mérséklésén gondolkozni

– jelentette ki Gulyás Gergely. A miniszter ezzel együtt azt is megerősítette, hogy áfával kapcsolatos kérdés nem lesz a nemzeti konzultációban.

Gulyás Gergely a budapesti buszok átvizsgálásával kapcsolatban elmondta, hogy a közelmúltban több jármű kigyulladt, ami szerencsére nem járt személyi sérüléssel. Hozzátette, hogy egy későbbi felmérés szerint a fővárosi közlekedésben használt buszok mintegy háromnegyede kisebb-nagyobb műszaki hibával működik. A miniszter szerint ebben a helyzetben a Fővárosi Kormányhivatal vizsgálata teljes mértékben indokolt, és érthetetlen, mi okozta a problémák kialakulását.

Kiemelte, hogy bár a kormány és a főváros között régóta vita van a finanszírozásról, a jogszabályok egyértelműen meghatározzák, hogy a fővárosnak a BKV és a BKK működtetésére kell elsődlegesen fordítania a forrásait. Hangsúlyozta, hogy még ha a főváros valóban csődközeli helyzetben is lenne, a tömegközlekedés finanszírozása nem kerülhet veszélybe, minden más kiadást csak ezután lehet fedezni.

Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Önkormányzat perre ment a magyar állammal a szolidaritási adó elvonásai miatt. Karácsony Gergely főpolgármester szerint ennek a drasztikus elvonásnak az oka, hogy a fővárosi pénzügyi nehézségekkel küzd. Most Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány szerint a főváros költségvetését megvizsgálva az látszik, hogy a BKK működésének finanszírozására elegendő forrás áll rendelkezésre, és ennek kellene prioritást élveznie más kiadásokkal szemben.

Gulyás Gergely elmondta, hogy a múlt héten Magyarországon járt az ukrán miniszterelnök-helyettes, és a tárgyalásokon szóba kerültek a kárpátaljai magyarság jogai is. Úgy fogalmazott, hogy ha optimistán közelítjük meg a helyzetet,

már önmagában a párbeszéd is előrelépésnek tekinthető.

Kiemelte, hogy a magyar fél egyértelművé tette: elvárják Ukrajnától a 2015 előtti közösségi és nemzetiségi jogok visszaállítását, mégpedig az akkori szabályozásnak megfelelő formában. Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak a Velencei Bizottság döntése alapján, hanem az emberi jogok egyetemessége miatt is alapvető elvárás. Azt is világossá tették az ukrán fél számára, hogy a két ország jószomszédi viszonyának ez megkerülhetetlen feltétele.

Az energiabeszerzések ügyében Gulyás szerint a biztonságos csatornák és az árversenyképesség a legfontosabb tényező. Ez kell ugyanis a rezsicsökkentés fenntartásához, a magyar kormány ugyanis nem akar többet fizet a nyersanyagokért.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke, a napokban rendkívül éles kritikát fogalmazott meg az Európai Bizottság működésével kapcsolatban. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy Draghi már korábbi jelentésében is komoly problémákat tárt fel, most pedig azt mondta, hogy az általa javasolt intézkedéseket nemcsak hogy nem hajtották végre, hanem a helyzet azóta tovább romlott. A miniszter szerint Draghi helyzetelemzése fontos és pontos, mivel rávilágít azokra a problémákra, amelyekről Magyarország már évek óta beszél. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a javasolt megoldásokkal, különösen a közös hitelfelvétel gondolatával, a kormány nem ért egyet, mert azt téves iránynak tartja.

Összesen 5 kérdést tesz majd fel a kormány, az ívek postázása pedig október elején kezdődik majd. Gulyás Gergely azt is kijelentette, hogy fával kapcsolatos kérdés nem lesz.

Az Otthon Start kapcsán eddig 10 000 igénylés érkezett be, de a kormány továbbra is fenntartja a többi otthonteremtési intézkedést, mivel ezek párhuzamosan, egyszerre is igénybe vehetők.

Gulyás Gergely egyetértett Nagy Mártonnal, aki stratégiai jelentőségűnek nevezte a hazai mezőgazdaságot, amely miatt szükséges volt a felvásárlás megakadályozása.

Magyar érdeklődők is vannak az Alföldi tej Kft. iránt, de még az állami tulajdon is jobb, mint a külföldi

- tette hozzá a miniszter.

Az Alföldi Tej Kft. felvásárlásának tilalmával kapcsolatban Gulyás Gergely megerősítette, hogy az ország szuverenitásának védelméért szükség volt a tranzakció megakadályozására. A miniszter megerősítette, hogy a vevő a görög Hellenic Dairies vállalat lett volna, azt pedig szintén nem tartotta kizártnak, hogy az új tulajdonos bezáratta volna a céget. Ott egyelőre nem tartunk, hogy az állam vegye meg a céget, de Gulyás szerint az a legfontosabb, hogy továbbra is magyar kézben maradjon a cég. Szükség esetén a kormány is kész tárgyalni az Alföldi megvásárlásáról, de a prioritás az lenne, hogy hazai magánkézben kössön ki a cég. Magyar vevő jelenlétét egyelőre nem erősítette meg a miniszter.

Vitályos Eszter kormányszóvivő arról számolt be, hogy az elmúlt héten összesen 10,2 milliárd forint értékben valósultak meg különböző beruházások Magyarországon. Kiemelte, hogy ezek közül a legnagyobb Szekszárdon készült el, ahol bruttó 7,5 milliárd forintos költséggel építették meg a Sipos Márton Sportuszodát. A létesítményben egy tanmedencét és egy feszített víztükrű nagymedencét alakítottak ki úszásoktatásra, úszó- és vízilabdaedzésekre. Emellett 254 férőhelyes lelátó, fitneszterem, szauna, irodák, öltözők, büfé, valamint 32 új parkolóhely is létesült.

Elmondta, hogy Csombón 250 millió forintos beruházásból felújították a csapadékvíz-elvezető rendszert, és a Dorozsma–Majsa főcsatorna oldalán új zsilip épült, amely segíti a víz helyben tartását és természetes hasznosítását. Zilisen a Top Plusz program keretében 193 millió forintból felszíni csapadékvíz-elvezetést alakítottak ki. Mátranováknál 140 millió forintból új közösségi teret adtak át, míg Nagycserkeszen megújult és kibővült a művelődési ház, amely 246 millió forintból valósult meg.

Debrecenben 290 millió forintos támogatással belterületi utakat fejlesztettek, és felújították a Hallad és Hencse közötti útszakaszt is. A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy ennek köszönhetően a térség lakói és az ide látogatók biztonságosabb körülmények között közlekedhetnek Kadarkút, Kaposvár és a Balaton irányába.

Befejeződött a dunabogdányi tanuszoda energetikai korszerűsítése is, amely 62 millió forintos honvédelmi támogatással valósult meg, és hőszivattyús rendszer beépítésével csökkenti az üzemeltetési költségeket. Emellett 5 millió forintos támogatással megújult a visegrádi nagyparkoló környezete és a városi park.

Kiskunhalason átadták a Református Kollégium Központi Általános Iskolájának új főzőkonyháját, amely napi 1500 adag étel elkészítésére alkalmas, teljesen korszerű energetikai megoldásokkal, 200 millió forintos beruházás keretében.

Fajsz térségében a Vidékfejlesztési Program közel egymilliárd forintos támogatásával valósult meg vízgazdálkodási fejlesztés, amelynek eredményeként több száz hektárral nőtt az öntözött terület nagysága.

Emellett megújult a nagy-hideghegyi turistaház is, ahol gépészeti felújítás történt, és korszerűsített szállásrészekkel várják a vendégeket.

Gulyás Gergely a kormányinfón beszámolt arról is, hogy a kabinet meghallgatta az Otthonstart Program eddigi tapasztalatait. Elmondta, hogy a program részletes adatai csak egy hónap elteltével, október elején állnak rendelkezésre majd, de már most látszik, hogy az érdeklődés rendkívül nagy. A második héten is átlagosan napi ezer lakáshitel-igénylés érkezett a bankokhoz, így két hét alatt már több mint tízezer hitelkérelmet nyújtottak be.

A miniszter szerint ez egyértelműen mutatja a program sikerét és azt, hogy a célkitűzés – vagyis hogy a fiatalok albérletből saját lakásba költözhessenek – széles társadalmi igényre válaszol (bár azt nem tisztázta, hogy milyen az életkori eloszlása az igénylőknek). Kiemelte, hogy a kedvező, fix kamatozású konstrukció sokak számára teszi elérhetővé a lakásvásárlást, akik eddig nem is álmodhattak erről. Hozzátette, hogy a program iránt országszerte nagy az érdeklődés, a fővárosban, a megyei jogú városokban és kisebb településeken egyaránt.

Gulyás úgy fogalmazott, hogy a kormány arra számít, már az idén 10-15 ezer új lakás építése indulhat meg az Otthonstartnak köszönhetően, és a jövőben ez a szám akár több tízezerre is emelkedhet.

Arra biztatta az embereket, hogy éljenek a lehetőséggel, mert ez nemcsak a családoknak, hanem a gazdaságnak is jót tesz.

Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormány a múlt heti ígéretének megfelelően nemzeti konzultációt indít az adórendszerről. Ennek célja, hogy a magyar választópolgárok véleményt mondhassanak a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó rendszeréről, valamint a jelenlegi, 9 százalékos, szintén egykulcsos társaságiadó-szint fenntartásáról. 

A nyugdíjas infláció ismeretében – amely 4,8 százalék volt augusztusban – 1,6 százalékos kiegészítő emelésről határozott a kormány.

Ennek költségvetési vonzata 112 milliárd forint lesz, amelyre Gulyás Gergely szerint rendelkezésre állnak a szükséges források.

A miniszter részletezte, hogy az emelés átlagosan 51.100 forint plusz kifizetést jelent egy nyugdíjas számára az idei év egészére vetítve, de az egyéni összegek eltérhetnek a konkrét nyugdíj nagyságától függően. A kormány ezt két részletben fizeti ki:

novemberben a nyugdíjasok a havi nyugdíjukkal együtt megkapják a 11 hónapra járó kiegészítést és a 13. havi nyugdíjhoz tartozó emelést is, decemberben pedig az utolsó, 12. havi részt folyósítják.

16 órakor kezdődik a Kormányinfó, amelyről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

Az elmúlt napok legfontosabb eseményét az Alföldi Tej Kft. külföldi felvásárlásának állami megakadályozása és az esetleges állami tulajdonba vétel vizsgálata, így erről és a hazai agrárium helyzetéről nagy valószínűség szerint hallunk majd a sajtótájékoztatón.

Emellett szóba kerülhet Paks II. bővítése, az orosz energiafüggőség kérdése (amelyet a Donald trump-vezette amerikai kabinet kritizált az elmúlt napokban), valamint a következő 7 éves Európai Uniós költségvetés is.

Hazai fronton továbbra is kiemelt jelentőségű az Otthon Start hitelprogram, amelynek első tanulságai akár már a mai Kormányinfón is elhangozhatnak. A magyar gazdasággal kapcsolatban szó lehet még az árkorlátozásokról, az erősödő forintról, valamint a költségvetés alakulásáról is.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi