Egy nagy célt vett komolyan az EU, azt is elbukja

Az Európai Unió klímaügyekért felelős miniszterei csütörtökön várhatóan megerősítik, hogy a közösség nem tudja tartani az ENSZ által megszabott határidőt az új kibocsátáscsökkentési célok meghatározására.

A késedelem oka az EU-tagállamok közötti megosztottság a klímatervekkel kapcsolatban.

A halasztás gyengítheti az EU nemzetközi vezető szerepét a jövő heti ENSZ klímacsúcs előtt, ahol a világ vezetőitől új célkitűzéseket várnak. Az EU új célok nélkül vesz részt a találkozón, és elmulasztja a szeptember végi ENSZ-határidőt, miközben a nagy kibocsátók, köztük Kína, várhatóan teljesítik azt.

Az EU eredetileg mind a 2035-ös, mind a 2040-es időszakra vonatkozó új klímacélokat el akarta fogadni ebben a hónapban.

Több ország – köztük Németország, Franciaország és Lengyelország – azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a kormányfők először az októberi csúcstalálkozón vitassák meg a 2040-es célt, ami mindkét célkitűzés tárgyalását kisiklatta.

Alternatív megoldásként az EU-miniszterek csütörtökön egy "szándéknyilatkozatot" próbálnak elfogadni, amely körvonalazza, milyen klímacélt remél jóváhagyni az EU a jövőben.

A nyilatkozat tervezete szerint az EU 66,3% és 72,5% közötti kibocsátáscsökkentési célt próbál majd elfogadni 2035-re.

A dokumentum szerint az EU továbbra is arra törekszik, hogy a végleges 2035-ös célt a novemberi COP30 klímacsúcs előtt benyújtsa. Linda Kalcher, a Strategic Perspectives agytröszt ügyvezető igazgatója szerint ennek elmulasztása gyengítheti a COP30 ambícióit, mivel "más országok az EU-t használhatnák kifogásként saját tétlenségükre".

Az EU hagyományosan ambiciózus globális klímamegállapodásokat szorgalmaz, saját politikáira hivatkozva példaként. Azonban az éghajlatvédelmi intézkedések költségeivel kapcsolatos növekvő aggodalmak, valamint a védelmi és ipari kiadások növelésére irányuló nyomás ellenállást váltott ki egyes tagállamokból.

Az EU-országok nem értenek egyet a 2040-es klímacélról, amelyre az Európai Bizottság 90%-os nettó üvegházgáz-kibocsátás csökkentést javasolt. "Egyértelműen elutasítjuk a 90%-os célt, mert egyszerűen nem látjuk a technológiai utat hozzá" – mondta Petr Hladik cseh környezetvédelmi miniszter szerdán.

Csehország más országokkal, köztük Olaszországgal együtt a meglévő uniós klímapolitikák, például a 2035-ös CO2-kibocsátó autók tilalmának gyengítését is szeretné. Más kormányok, köztük Spanyolország és Dánia, erőteljesebb klímaintézkedéseket támogatnak, hivatkozva az Európát sújtó hőhullámokra és erdőtüzekre, valamint az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésének szükségességére.

Forrás: Reuters

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio