Geológiai csoda van a lábunk alatt, csak le kell fúrni érte - Új szektorban terjeszkedik az MVM

Az MVM Csoport a magyar villamosenergia-piac egyik meghatározó szereplője, az ország termelésének közel 60 százalékát biztosítja, hőtermelésben viszont eddig csak korlátozottan volt jelen

- kezdett bele az interjúba Kiss Csaba, az MVM termelési- és nukleáris vezérigazgató-helyettese.

A társaság most geotermikus irányban bővíti portfólióját, mivel ebben a technológiában egyszerre rejlik a villamosenergia- és a hőtermelés lehetősége. A geotermikus áramtermelés egyik sajátossága, hogy a megmaradó hő kaszkádrendszerben újrahasznosítható, így a lakossági és ipari fűtés mellett a mezőgazdaságban is értékes felhasználási területek nyílnak - emelte ki.

Az MVM Green Generation Kiskunhalason indított úttörő programja éppen erre épít:

a cél egyszerre a villamosenergia-termelés és a helyi távhőszolgáltató számára biztosított hő előállítása

- mondta Kiss Csaba, majd azzal folytatta, hogy "ez a projekt nemcsak a hazai geotermikus szektor bővítését célozza, hanem hozzájárul Magyarország energiafüggetlenségéhez is, hiszen helyi erőforrásra támaszkodik, ezzel növelve az ellátásbiztonságot."

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Kivételesen jó alkalmat biztosít a téma megismerésére és átbeszélésére a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forum.

Információ és jelentkezés

Magyarország geológiai adottságai kedveznek a geotermia hasznosításának. A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága átlagosan 25–30 kilométer, ami kevesebb, mint az európai átlag fele. Ez a körülmény fokozott hőáramlást eredményez, így a felszín közelében is elérhető magas hőmérsékletű víz. A villamosenergia-termeléshez szükséges magas entalpiájú, 2000–2500 méter mélyen található rétegek azonban jelentős kockázattal járnak, hiszen nem mindenhol adott a megfelelő vízkibocsátást biztosító tárolókőzet. Emiatt a kutatás és a fúrás komoly geológiai kockázatokat hordoz.

Az entalpia hőtechnikai fogalom, amely egy adott anyag energiatartalmát jellemzi (általános egysége: kJ/kg). Minél magasabb ez az érték, annál több hasznosítható hőenergiát tartalmaz az adott közeg.

A hazai energiapolitika egyre inkább felismeri a geotermikus energia jelentőségét

- mondta Kiss Csaba.

A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció célja, hogy 2030-ig a geotermikus kapacitás megduplázódjon, és a hőtermelésben a jelenlegi 6,5 százalékos arány 25–30 százalékra emelkedjen. Ez 2035-re mintegy 1,0–1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltását teheti lehetővé. Az iparági együttműködést segíti a 2023-ban létrehozott Magyar Geotermikus Klaszter is, amely az érintett szereplők tapasztalatcseréjét és közös érdekképviseletét támogatja - hívta fel a figyelmet az MVM vezérigazgató-helyettese - majd hozzátette:

a technológia legnagyobb előnye, hogy ellentétben a nap- és szélenergiával, időjárástól függetlenül, folyamatosan képes energiát termelni, így stabil és kiszámítható forrást jelent.

Hosszabb távon költséghatékony lehet, és a fenntartható energiaellátás egyik alappillérévé válhat.

Ugyanakkor kiemelte, hogy

a beruházási költségek magasak, mivel a mélyfúrás technológiaigényes és drága folyamat, a siker pedig nem mindig garantált a geológiai bizonytalanságok miatt.

A hosszú távú fenntarthatóság is kihívás: ha nem megfelelően kezelik a tározókat, hőveszteség léphet fel, ami csökkenti az energiahozamot. Az MVM számára ezért kulcsfontosságú, hogy a fejlesztések stabil fogyasztói háttérrel párosuljanak. A villamosenergia-termelés mellett a hőellátás biztonságos lekötése elengedhetetlen a projektek gazdaságosságához.

A Jedlik Ányos Energetikai Program, amely elsősorban fogyasztói oldali rendszerek fejlesztését támogatja, közvetve a termelőoldali beruházásokat is segíti, hiszen a kereslet és kínálat összehangolása nélkülözhetetlen.

Címlapkép forrása: Portfolio