A külföldi befektető esete az Alföldi Tejjel - és a magyar állammal

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

2025 nyarán a magyarországi befektetési piacot felkészületlenül érte a külföldi tőke beáramlását korlátozó 163/2025. (VI. 23.) kormányrendelet. A rendelet egy korábbi határozat módosítását tartalmazta a stratégiai fontosságú magyar gazdasági társaságok védelmének érdekében. A rendeletben foglaltak alapján a külföldi tőkebefektetések felülvizsgálatát kiterjesztették összesen 24 szektor 63 tevékenységi ágazatára, így olyan húzó ágazatokra is, mint a nagy- és kiskereskedelem, a gyógyszergyártás, az élelmiszerágazat és mezőgazdaság, az egészégügy, az építőipar stb.

A módosítások tartalmazták a cégfelvásárlásokhoz kapcsolódó ügyintézési határidő meghosszabbítását, mely az állam felülvizsgálati lehetőségét erősítette a külföldi tőkebefektetők ellenőrzésének céljából, továbbá elővásárlási jogot is előírt az állam számára, amennyiben tiltó döntés születik a külföldi felvásárlással kapcsolatban.

A rendelet hosszú távú várható hatásait egy korábbi elemzésünkben részleteztük, ugyanakkor hamar napvilágot látott az információ, miszerint augusztus 19-i hatállyal a rendelet helyébe lép a 2025. évi L. törvény, mely eltörli a szigorító feltételeket és visszaállítja a külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó szabályozásokat eredeti állapotukba. Mindezek alapján a szigorítások két hónapig voltak érvényben, így jelentős hatást nem gyakoroltak a befektetési piacra, ugyanakkor elkezdődtek a találgatások, hogy milyen céllal is születhetett a szigorításokat tartalmazó rendelet.

A találgatások lassan a végéhez érnek, több forrás is megerősíti, hogy a cél az Alföldi Tej Kft. külföldi kézbe kerülésének meghiúsítása lehetett .

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. június 5-én egy hivatalos bejelentést kapott, miszerint egy külföldi tulajdonú vállalatcsoport meg kívánja vásárolni a 100%-ban magyar tulajdonban lévő Alföldi Tej Kft-t. A minisztérium nem szolgáltatott információt a külföldi tőkebefektető kilétéről, ugyanakkor több forrás is a görög tejipar egyik piacvezető cégét, a Hellenic Dairies-t jelölte meg, mint potenciális felvásárló. A rendelkezésre álló információk alapján a Hellenic Dairies az Alföldi Tej Kft. 100 %-os üzletrészét kívánta megszerezni, ezáltal bővítve az eddig sem csekély európai jelenlétét.

Az NGM felülvizsgálta az adásvételi szerződés részleteit, melyet követően megtiltotta a tranzakció folytatását a külföldi tőkebefektetővel.

Az NGM döntésének alapja, hogy az ügylethez kapcsolódó tulajdonszerzés esetében fennáll Magyarország államérdeke veszélyeztetésének a lehetősége, mellyel az Agrárminisztérium és a Tej Terméktanács tagjai is egyetértenek. A kormány a magyar családok élelmiszer-ellátásának biztonságát kívánja fenntartani a szuverenitás megőrzésével. Várakozásaik szerint, amennyiben külföldi kézbe kerülne az Alföldi Tej Kft., mely a hazai nyerstej-felvásárlás közel 20 százalékát adja, úgy fennállna a veszélye, hogy a nyerstejet exportálnánk és a külföldön előállított tejtermékeket az eddiginél magasabb áron vásárolhatnánk meg, emellett jól ismert és népszerű termékek tűnnének el a hazai boltok polcairól.

A tiltást követően az Alföldi Tej Kft. azonos feltételekkel felajánlotta a befektetési lehetőséget a magyar állam számára, mellyel kapcsolatosan jelenleg is vizsgálat folyik. A várható döntés további spekulációkra adhat okot, ugyanakkor konkrétumokkal egyelőre nem lehet szolgálni. Amit azonban mindenképp fontos még kiemelni, hogy az NGM azért tilthatta meg a tranzakciót, mert a szigorító kormányrendelet kiterjedt a már folyamatban lévő ügyekre is, így az élelmiszerágazatba tartozó Alföldi Tej Kft. esetében is élhetett a kibővített jogkörével.

Mindez azt a feltételezést erősíti, hogy összefüggés lehet a rendelet és az Alföldi Tej Kft. felvásárlása között.

De miket érdemes gazdasági szempontból megvizsgálni az érintett ügy kapcsán? Kezdjük az érintett társaság, az Alföldi Tej Kft. érdekeivel. A magyar tejipar évek óta pénzügyi nehézégekkel küszködik, mely alól hazánk piacvezető vállalkozásai sem élveznek kivételt. Az Alföldi Tej Kft. is veszteségesen működik, árbevételében is visszaesés volt megfigyelhető a 2024. üzleti évben. Tulajdonosi köre elég széleskörű, melyben számos magyar tejtermelő vállalat és szövetkezet megtalálható.

Mindeközben a feltételezett külföldi befektető, a Hellenic Dairies európai viszonylatban a tejipar egyik legnyereségesebb cége, továbbá számos országban jelen van a piacon, leányvállalatait megtaláljuk többek között Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Bulgáriában és Romániában is.

Cégcsoport szinten is jelentős beruházási tevékenységet folytatnak, mely a vállalkozás tőkeerősségét bizonyítja.

Ha cégértékelési szempontból vizsgáljuk a meghiúsult tranzakciót, valószínűsíthetőleg a Hellenic Dairies olyan szinergiákat azonosíthatott az Alföldi Tej Kft. esetében, mely számára a befektetési lehetőséget vonzóvá tehette, hiszen egy veszteséges vállalkozást egyéb befektető nem próbálna meg felvásárolni.

Az Alföldi Tej Kft. tulajdonosai számára egyértelműen vonzóvá válhatott a részesedések potenciális értékesítése, hiszen a várható legmagasabb vételár mellett történt volna meg a tranzakció. Továbbá a vállalkozás működését sem veszélyeztette volna a görög befektetés, hiszen egy tőkeerős piaci szereplő valószínűsíthetőleg hosszú távon stabilizálná a társaság eredménytermelő képességét.

A továbbiakban vizsgáljuk meg a szuverenitás kérdéskörét is. Az NGM indoklása alapján a tulajdonosi váltás hatására a magyar családok élelmiszer-ellátásának biztonsága sérülne és jól ismert magyar termékek tűnnének el a piacról. Az Alföldi Tej Kft. többek között olyan márkákat tulajdonol, mint a Riska, a Magyar Tej, vagy a Pure Milk.

Amennyiben az Alföldi Tej Kft. egy az iparágban vezető pozícióban lévő vállalkozás tulajdonába kerülne, az mindenképp veszélyeztetné a márkák fennmaradását. Ugyanakkor számos olyan magyar brandet találunk a piacon, melyek idő közben külföldi tulajdonba kerültek, de továbbra is a felvásárló közönség által ismert név alatt értékesítik termékeiket (a teljesség igénye nélkül például: Túró Rudi, Balaton szelet, Sport szelet, Baba, Omnia).

A Hellenic Dairies saját márkája az Olympus, mely márkát kiterjesztette a nemzetközi leányvállalatainak termékeire is, így feltételezhető, hogy egy magyarországi befektetés esetében is hasonlóan járna el. A magyar márkák veszélyeztetettsége esetükben mindenképp fennáll. Ugyanakkor ez nem jelenti egyértelműen azt is, hogy a nyerstej exportálásra kerülne és külföldön állítanák elő a polcokra kihelyezett termékeket. Vegyük példának a Hellenic Dairies brassói leányvállalatát, mely saját gyártású termékeket kínál a román piacon az Olympus márkanév alatt. Ezen termékek fogyasztói árait összehasonlítottuk az egyik nemzetközi hipermarket román üzleteinek polcain megtalálható „hazai” tejtermékek fogyasztói áraival, melyek között jelentős eltérést nem azonosítottunk. Amennyiben pedig a magyarországi tejtermékek áraival végzünk összehasonlítást ugyanezen hipermarket kínálatában, az Olympus tehéntej romániai literára a Magyar Tej és a Riska tehéntejeinek literáraival azonos sávban mozog.

Ezek alapján drasztikus áremelkedést egyértelműen nem lehet társítani a potenciális külföldi tulajdonos érkezése mellé.

Összességében vizsgálva az Alföldi Tej Kft. külföldi befektető általi felvásárlásának lehetőségét, gazdasági szempontból egy megalapozott akvizíció hiúsult meg, ugyanakkor kétségkívül az nem jelenthető ki, hogy mindez a tej árának drágulását és a hazai tejipari termékek eltűnését is eredményezte volna.

Végül milyen döntés várható az Alföldi Tej Kft. állami felvásárlásával kapcsolatosan? Mint ahogy a korábbiakban is említettük, az Alföldi Tej Kft. tulajdonosai ugyanazon feltételek mellett felajánlották a magyar állam számára is a felvásárlási lehetőséget. Azért fontos hangsúlyozni az „ajánlás” kifejezést, mivel a szigorító kormányrendelet már napjainkban nincs érvényben, így ugyanazon konstrukcióban elővásárlási joga a továbbiakban nincs a magyar államnak. Bár döntés még nem született a felvásárlással kapcsolatosan, ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy meghiúsul az állami felvásárlás. Ha mégis megtörténne ez a forgatókönyv, akkor az többek között a befektetési piacon is kifejtené negatív hatását, hiszen számos olyan alapelv kerülne megkérdőjelezésre, melyeknek a piaci alapon hozott befektetési döntéseknek meg kell felelniük.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio