A magyar gazdaság is kilőhetne a 200 ezer milliárd forintos tervtől, de ötlet sincs a megvalósításra a németeknél

Tavaly szeptemberben egy drezdai vasúti híd látványos összeomlása az Elba folyóba jelezte Németország sürgető infrastrukturális beruházási igényeit. Friedrich Merz kancellár válaszként egy jelentős,

12 évre elosztott 500 milliárd eurós (195 ezer milliárd dollár) fejlesztési csomagot fogadtatott el, amely a gazdasági növekedést hivatott támogatni.

Fél évvel később azonban egyre nő a frusztráció. A problémát az okozza, hogy nincs világos terv arról, hová és hogyan kerülnek a források. Fennáll a veszély, hogy a homályos célkitűzések és a koordináció hiánya tompítja Európa legnagyobb gazdaságának versenyképességét javító eszköz hatékonyságát.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

Hamarosan itt van a Portfolio gazdasági csúcskonferenciája, ahol a legfontosabb gazdasági témákról, a legfenyegetőbb kockázatokról is szó lesz. Ne maradjon le róla!

Információ és jelentkezés

Az alap 100 milliárd eurót irányoz elő Németország 16 tartománya számára, ám Szászországban például az önkormányzatok, köztük Drezda, rosszabbul járhatnak.

„Végeredményben Drezda városa rosszabbul jár majd, mint az infrastruktúra-alap nélkül” – nyilatkozta Dirk Hilbert, a város polgármestere a Bloombergnek.

A beruházási prioritások még mindig nincsenek pontosan meghatározva, pedig ez elengedhetetlen lenne a szivárgó iskolai mosdóktól kezdve a törött hidakon át a nagyfeszültségű villamoshálózatok és a szélessávú internet fejlesztéséig terjedő feladatlistához.

A Deutsche Bank AG vezérigazgatója, Christian Sewing egy frankfurti konferencián kifejezte aggodalmát, hogy a magánbefektetők, akiket eredetileg bátorított a nagyszabású terv, most bizonytalanok.

Tudnunk kell, mennyi megy infrastruktúrára, mennyi technológiára, mennyi hálózatokra

– mondta.

A probléma részben az állami és szövetségi hatóságok versengő prioritásaiból ered, de a német bürokrácia is jelentősen lassítja a projekteket. Még a drezdai vészhelyzet esetében is, ahol az összeomlott Carola híd még mindig bontási terület, az újjáépítés csak 2028 második negyedévében kezdődhet, befejezése pedig 2031-re várható.

Bár a rendelkezésre álló összeg jelentős, a Kölni Német Gazdasági Intézet becslése szerint az ország infrastruktúrájának korszerűsítése 600 milliárd euróba kerülne. Mivel az alap nem elegendő Németország minden igényének kielégítésére, egyértelmű irányelvekre van szükség.

A frusztráció már megmutatkozott Észak-Rajna-Vesztfália önkormányzati választásain, ahol mind Merz Kereszténydemokrata Uniója, mind a társkormányzó Szociáldemokraták támogatottsága csökkent, miközben a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párt közel megháromszorozta szavazatarányát.

Lars Klingbeil pénzügyminiszter szeptember elején független tanácsadó testületet nevezett ki az alapok irányításának segítésére. „Minden befektetett eurónak a lehető legnagyobb hatást kell elérnie” – mondta, jelezve, hogy a kormány szerint a megvalósítás nem magától értetődő.

Egy nemrégiben készült Forsa-felmérés szerint a válaszadók 73%-a aggódik, hogy a kormány túlterhelt. Az ország infrastruktúrájának javítását nevezték meg Merz kormányának legfontosabb feladataként, de az állam problémamegoldó képességébe vetett bizalom az elmúlt években folyamatosan csökkent.

A bürokrácia jelentős akadályt jelent: egy új autópálya építéséhez szükséges idő mintegy 85%-át a tervezés és az engedélyek beszerzése teszi ki a ZDB építőipari lobbicsoport tanulmánya szerint. "Új pénz bevetése viszonylag könnyű, ha megvan a politikai akarat, de a megvalósítás sokkal nehezebb feladat" - mondta Carsten Kühl közgazdász, Rajna-vidék-Pfalz tartomány korábbi pénzügyminisztere.

A német infrastrukturális alap okozta gazdaságélénkítésből Magyarország is profitálhatna a Société Générale friss elemzése szerint. Így a németországi problémák a magyar gazdaságot is fékezhetik és elmaradhat az ezektől várt felpattanás.

Címlapkép forrása: EU