Kína bilincsbe fogta az USA-t, míg Európa már nagy lépést tett a függetlenségért

A szombaton közzétett vámadatok szerint

az USA-ba irányuló export 5%-kal csökkent az előző hónaphoz képest, 590 tonnára.

Ugyanakkor a teljes kivitel mintegy 6146 tonnára emelkedett, ami a januári szint óta a legmagasabb.

Az adatok Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető pénteki, kereskedelmi feszültségekről folytatott telefonbeszélgetése után láttak napvilágot. A ritkaföldfém-mágnesek, amelyek nélkülözhetetlenek az elektromos járművek, szélturbinák és katonai eszközök gyártásához, idén Peking legerősebb fegyverévé váltak a Washingtonnal szembeni kereskedelmi konfliktusban.

Kína a globális mágnesgyártás mintegy 90%-át ellenőrzi, és az ellátási válság felgyorsította az USA és más országok törekvéseit saját ellátási láncuk kiépítésére. Ebben viszont most jön majd eltolódás: csütörtökön átadták az Európai Unióban, Észtországban a világ legnagyobb Kínán kívüli ritkaföldfém-mágneseket gyártó üzemét,

Narvában megnyílt Európa legnagyobb ritkaföldfém-mágnesgyára, amelyet 14,5 millió eurós uniós támogatással építettek meg a Just Transition Fund finanszírozásával, amelyről korábban helyszíni riportban számoltunk be.

A gyár elektromos járművekhez, szélerőművekhez és mikroelektronikához gyárt mágneseket, csökkentve az EU 90 százalékban Kínából származó importfüggőségét, mivel teljes kapacitásán az uniós szükségletek harmadát is képes lesz kielégíteni. A beruházás akár 1000 munkahelyet teremthet, erősíti Európa ipari kapacitását és stratégiai önállóságát, valamint segíti a térséget abban, hogy fokozatosan elmozduljon a korábbi, olajpalakitermelésre épülő gazdasági szerkezetétől.

Eközben az Egyesült Államok a nyersanyagoldalról próbál függetlenedni: az MP Materials Corp., az egyetlen amerikai ritkaföldfém-bányász vállalat az év későbbi részében tervezi megkezdeni a mágnesek kereskedelmi gyártását.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images