A Fed egyik döntéshozója szerint idén nem kell több kamatcsökkentés

Raphael Bostic, az atlantai Federal Reserve Bank elnöke szerint most nincs erős indok újabb kamatcsökkentésre, mivel továbbra is az infláció jelenti a legnagyobb aggodalmat,

noha az utóbbi hónapokban a gazdasági kockázatok egyre inkább a foglalkoztatás felé tolódtak.

Egy interjúban elmondta, hogy az idei évre mindössze egyetlen kamatvágást tervezett be – és mivel a múlt héten a Fed már lépett, szerinte jelenleg nincs szükség további lazításra az év hátralévő két ülésén. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt a prognózist „nagyon halvány ceruzával” írta, azaz nyitva hagyja a lehetőséget a körülmények változására.

Bostic így fogalmazott:

„Aggódom amiatt, hogy az infláció túl régóta túl magas. És ezért ma nem támogatnám az újabb lépést, de meglátjuk, mi történik.”

Már a júniusi előrejelzéseiben is egyetlen kamatvágással számolt. Most ugyanakkor helyénvalónak tartotta a múlt heti döntést, mert a kockázatok kiegyensúlyozottabbá váltak: míg három hónapja az infláció kezelése volt a fő feladat, most a munkaerőpiaci gyengeség is egyre hangsúlyosabb szempont.

Bostic idén nem szavaz a monetáris döntéseknél, de részt vesz a vitákban. Tavaly a Fed összesen 1 százalékponttal csökkentette az irányadó rátát, miután az infláció enyhült, és megnőtt a félelem attól, hogy a magas kamatok indokolatlanul fékezik a gazdaságot és a munkaerőpiacot.

Trump-politika és gazdasági környezet

A mostani döntéseket jelentősen befolyásolják Donald Trump kormányának gazdasági lépései. Az új vámok jóval meghaladják az első ciklusban alkalmazottakat, és komoly többletköltséget rónak a gyártókra és a kisebb vállalkozásokra. Az árakra gyakorolt hatás egyelőre részben rejtve marad, mivel a cégek folyamatosan alkalmazkodnak ellátási láncaik és árképzési stratégiáik átalakításával.

A szigorúbb bevándorlási szabályok szintén visszafoghatják a munkaerőpiaci bővülést.

Ez magyarázhatja a foglalkoztatás lassulásának egy részét.

Bostic a mostani időszakot „az egyik legnehezebbnek” nevezte, mert egyszerre nő az inflációs kockázat és a gazdasági gyengülés veszélye.

Kilátások: infláció és munkaerőpiac

Bostic szerint a munkaerőpiac egyelőre nem omlott össze: „Nem gondolom, hogy a munkaerőpiac válságban lenne. Nyitott kérdés, mennyire gyenge valójában.”

Saját előrejelzése szerint az év végére a maginfláció 3,1%-ra emelkedik a júliusi 2,9%-ról, a munkanélküliség pedig 4,5%-ra kúszik fel. Úgy véli, az infláció csak 2028 körül térhet vissza a Fed 2%-os céljához.

A vámok hatása eddig mérsékelt volt, mert a cégek különféle módszerekkel időben elnyújtották a költségek fogyasztókra hárítását. Ugyanakkor ezek a pufferek kifuthatnak, ami azt jelentheti, hogy az árrobbanás helyett hosszabb ideig fennmaradó, mérsékelt inflációs nyomás várható.

Bostic figyelmeztetett: „A teljes történet még nem rajzolódott ki arról, hogyan fogják a vállalatok a költségszerkezet változásait beépíteni a végtermékek áraiba.”

Munkaerő-kínálati szűkösség

A munkaerőpiac helyzetét nehezíti, hogy a bevándorlási szabályok lassítják a munkaerő-állomány növekedését.

Bostic számításai szerint a kínálati korlátok a közelmúltban tapasztalt foglalkoztatási lassulás mintegy harmadát magyarázzák.

Ez a hatás ráadásul erősödhet, mivel körülbelül egy év telik el a legális bevándorlás és a munkavállalási engedélyek kiadása között. Így sokan, akik tavaly érkeztek az országba, csak mostanában jelennek meg a munkaerőpiacon.

„A kínálati kihívás egyre súlyosabbá fog válni” – mondta Bostic.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images