Az ország, ahol a gazdasági növekedés negyedét úgy is a sport adja, ha nem is versenyeznek

Talán senki nem gondolná, de van egy olyan ország a Földön, amely kiszűri a sport hatását a GDP-statisztikáiból a jelentős torzítás elkerülése érdekében. Svájcról van szó, ahol a nemzetközi sporteseményekből származó hozzáadott érték akár 0,3-0,4 százalékponttal is hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez.

Bár az alpesi ország méretéhez képest számos nagyobb sporteseményt rendezett a múltban (a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokságnak például társházigazdája volt, de az 1954-es világbajnokságot is itt rendezték meg, nem beszélve a rendszeres téli sportversenyekről), aki azt gondolná, hogy ez hajtja ennyire az ország gazdaságát, az téved. A választ a nemzetközi sportszervezetek és -események adják.

Svájc a sport Írországa

Ahogy a technológiai cégek (Google, Microsoft, Apple, Meta/Facebook) a bevételeik jelentős részét Írországban mutatják ki, hasonló történik Svájcban is, csak itt sportszervezetekkel. Bár az alpesi országban az okot nem a kedvező jogi és adózási rendszer, hanem az ország történelmi stabilitása jelentette, mindkét helyen a nagy nemzetközi szervezetek azok a szereplők, akik bevételeikkel jelentősen megemelik az ország GDP-jét. Svájc egyaránt otthont ad a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek (FIFA), az Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA), valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB), amely azt jelenti, hogy

a négyévente megrendezett Labdarúgó-Világbajnokság, Európa-Bajnokság és Olimpiai Játékok bevételei mind itt kerülnek kimutatásra.

Az elmúlt 3-3 ciklust tekintve a FIFA mintegy 19,7, a NOB pedig 20,9 milliárd dollár bevételt termelt a sportszervezetek számára, miközben az Európa-bajnokságok 6,3 milliárd euró bevételhez juttatták az európai szövetséget.

Bár a rendezvény helyszíni bevételei (jegyeladások, szálláshelyek és megnövekedett turizmus) mindig a rendező országot illetik, a közvetítési jogdíjak és szponzori támogatások a szövetségek kasszájába vándorolnak, amelyek aztán a szervezeteken keresztül Svájc nemzeti számláin is megjelennek.

Ráadásul Svájc relatíve kis ország, így ezen bevételek észrevehetően módosítják a növekedési adatokat

- adott magyarázatot a furcsa jelenségre Yngve Abrahamsen, a KOF Swiss Economic Institute vezetője.

A kutató mindehhez azt is hozzátette, hogy a bevétel nagy részét a szövetségek a közvetítések megvalósítására fordítják, a GDP-ben csak a tényleges hozzáadott érték jelenik meg. Azonban ezt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, ugyanis az Európa-bajnokság és az olimpia évében (ezeket jellemzően közvetlenül egymás után rendezik) a szövetségek "pénzügyi eredménye" akár 0,4 százalékponttal is emelheti a svájci GDP-növekedést - számolt be egy elemzésében a svájci KOF Swiss Economic Institute. Egy 0,4 százalékpontos egyedi GDP-hatás még a rendszerint 5-6 százalékos éves növekedést felmutató Kínában vagy Indiában is jelentős lenne,

Svájc gazdasága azonban az elmúlt években rendszerint csak 1-2 százalékkal bővült, amelynek nem ritkán 25-35 százaléka származott a nemzetközi szövetségektől.

Ez a helyzet állt elő például tavaly is, amikor az 1,4 százalékos éves bővüléshez a párizsi olimpia és az Európa-bajnokság 0,4 százalékponttal járult hozzá.

A nagyobb GDP-vel rendelkező országok, mint például az Egyesült Királyság szinte meg sem érzik az olyan nemzetközi sportszervezetek jelenlétét, mint például a Nemzetközi Teniszszövetség (ITF). Bár érdemes megjegyezni, hogy Svájcban a világ 3 legnagyobb sportszervezete székel, a jelentős GDP-hatás fő oka a nemzetgazdaság mérete, és nem a sportszervezeté.

Kiszűrendő szezonális hatások

Hosszú távon a svájci GDP-t természetesen növeli a sportesemények bekönyvelése, de trendszerűen "csak" annyival, amennyire a sportgazdaság bővül, vagyis ahogy a sport egyre nagyobb értékű üzletté válik. Rövid távon azonban ennél sokkal nagyobb kilengéseket okoz a sportdiplomáciai nagyhatalmi státusz. A sportesemények hatása ugyanis ciklikusan, minden második évben jelentkezik a gazdasági teljesítményben, hiszen világbajnokságot, Európa-bajnokságot és olimpiát is csak páros években rendeznek. A köztes esztendőkben esemény híján a bevétel is jóval kevesebb. 

Vagyis azokban az években, amikor épp vannak nagy versenyek, az elszámolt GDP nagyobb, így az előző (sportesemény nélküli) évhez képest a növekedés megugrik. Aztán fordítva: amikor a viszonyítási évben volt sportesemény, a tárgyévben viszont épp nincs, akkor a GDP-növekedés visszaesik. Az ilyen oda-vissza kilengések jellemzően 0,3-0,4 százalékponttal mozgatják fel-le a GDP-növekedést. Ezt mutatja az alábbi ábránk.

Bár a sportesemények a GDP-t számottevően "rángatják", más reálgazdasági szegmensre, mint például a munkaerőpiacra nincsenek hatással.

Természetesen a sportszövetségeknek is vannak alkalmazottjai, de állományuk időben stabil, az eseményekhez kapcsolódó egyszeri foglalkoztatottság-növekedés a rendező országokban történik

- idézi Abrahamsent a KOF honlapja.

A gazdasági folyamatok értékelése, az előrejelzések és a gazdaságpolitikai döntések szempontjából indokolt a sportesemények hatásának kiszűrése, ugyanis a sportszervezetek hozzáadott értéke nem követi az üzleti ciklusokat, a torzított GDP-adatok pedig akár téves fiskális és monetáris döntésekhez is vezethetnek.

Ennek ellenére a korrekció csak az elmúlt évtizedben terjedt el – mondta el Abrahamsen. Márpedig olimpiát 1896, míg labdarúgó-világbajnokságot 1930 óta rendeznek, így a bevételek GDP-torzító hatása egyáltalán nem új keletű dolog.

A KOF 2017 óta alkalmazza a speciális módszertant, amelyet azóta számos gazdasági intézmény – többek közt a gazdasági minisztérium is átvett. Az országos statisztikákban 2022 óta szerepel sporteseményekkel és anélkül is az ország GDP-je, míg az IMF 2018 óta bontja ketté a svájci növekedést. Az OECD publikációiban 2024 óta utal hasonló módszertan alkalmazására, bár statisztikai adatbázisaiban ez egyelőre még nem jelent meg.

Mit vár az IMF a következő években?

Az elmúlt években konszenzussá váló GDP-megbontást a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is alkalmazza, amely

a következő években 0,3 százalékpontos abszolút GDP-hatást becsül a sporteseményekhez kapcsolódóan.

A ciklikusságnak köszönhetően a páros években ez fűti (+0,3 százalékpont), a páratlanokban pedig hűti (-0,3 százalékpont) az alpesi ország növekedését. Az IMF előrejelzései alapján a svájci gazdaság csak lassan heveri ki a Donald Trump amerikai elnök által kivetett 39 százalékos vámok hatásait és a magasabb bizonytalanságot, így a növekedés csak 2028-ban éri el újra a potenciális szintjét. A reál GDP-növekedés a következő 5 évben évi 1-2 százalék, míg a sportesemények hatásától megtisztított bővülés 1-1,5 százalék körül alakulhat.

Az előrejelzéseket készítő közgazdászok dicsérték Svájc erős gazdasági alapjait, amelyeket szilárd intézmények, körültekintő politikák és képzett munkaerő támaszt alá és amelyek az elmúlt évek külső sokkjai ellenére is biztosították az ellenállóképességet és a makrogazdasági stabilitást. Az elemzők ugyanakkor rámutattak a magas vámok miatti romló kereskedelmi körülményekre és a külföldi tőkebeáramlás által felértékelődő frank kockázataira.

Az erős deviza az importtermékek olcsóbbá válása miatt fékezi az inflációt, ami Európa legtöbb országával szemben Svájcban nem előnyt, hanem kockázatot jelent. Az alpesi országban ugyanis idén szinte teljesen megállt a fogyasztói árak emelkedése, a defláció (azaz a tartósan csökkenő árak) pedig akár a negatív kamatkörnyezet visszaállítását is indokolttá teheti.

A svájci jegybank vezetői korábban többször is úgy nyilatkoztak, hogy a negatív kamatszint csak a többi eszköz hatástalansága esetén következik be, így ennek esélye egyelőre nem számottevő. A legfrissebb előrejelzések alapján sem a svájci jegybank, sem a piaci szereplők, sem pedig az IMF nem számít a defláció beköszöntére,

a becslések konszenzusosan 0,1-0,7 százalékos árnövekedésről szólnak a következő 1-2 évet tekintve.

Címlapkép forrása: Shutterstock