Új aranylázként emlegették, most bebukhat ez az izgalmas sztori

Fordulópont a környezetvédelemben?

A Biodiverzitás Nemzeti Joghatóságon Túli Területeken (BBNJ) néven ismert Nyílt Tengeri Egyezmény 2026 januárjában lép hatályba, miután Marokkó 60. országként ratifikálta a megállapodást. A két évtizede készülő egyezmény

lehetővé teszi kiterjedt védelmi zónák létrehozását a nemzetközi vizeken, azzal a céllal, hogy 2030-ra az óceánok 30%-át védetté nyilvánítsák.

Bár az egyezmény közvetlenül nem tiltja a bányászatot, de előírja a kormányok együttműködését olyan szervezetekkel, mint a jamaicai székhelyű Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (ISA), amely eddig nem hagyott jóvá kereskedelmi célú bányászatot nemzetközi vizeken.

A környezetvédők üdvözölték az áttörést. Lisa Speer, a Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsának igazgatója szerint

ez egy generációnként egyszer, ha egyáltalán előforduló természetvédelmi lehetőség.

Kirsten Schuijt, a WWF International főigazgatója "fordulópontnak" nevezte a megállapodást. A G7-országok közül eddig csak Franciaország ratifikálta az egyezményt, de várhatóan többen is csatlakoznak az ENSZ New York-i klímacsúcsán. Az Egyesült Államok, bár aláírta a szerződést a Biden-adminisztráció alatt, még nem ratifikálta azt.

Nem érdemes még örülni

A környezetvédők optimizmusa ellenére több ország is halad előre a tengerfenéki ásványkincsek kitermelésével. Az egyezmény ratifikálása után néhány órával

India 15 éves szerződést kötött az ISA-val, amely kizárólagos jogot biztosít számára polimetallikus szulfidok feltárására az Indiai-óceánon.

India emellett nikkel, mangán és réz feltárására is engedélyt kér a Csendes-óceánon. Donald Trump amerikai elnök pedig egy április végén aláírt rendeleteben arra utasította a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalt (NOAA), hogy gyorsítsa fel az amerikai és a nemzetközi vizeken az óceánfenék bányászatára vonatkozó engedélyek kiadását a vállalatok számára.

A Trump-adminisztráció a tengerfenéki bányászatot

stratégiai lehetőségnek tekinti a kritikus ásványok biztosítására és a külföldi ellátási láncoktól való függőség csökkentésére.

Egy fehér házi tisztviselő szerint az iparág 100 000 munkahelyet teremthet és több százmilliárd dollárral növelheti az amerikai gazdaság méretét a következő évtizedben.

Az USA-n és Indián kívül a Cook-szigetek, Japán és Norvégia is előrehalad a tengerfenéki bányászattal saját felségvizeiken, a közelgő nyersanyaghiányra hivatkozva.

Az iparági képviselők szerint a tengerfenéki kitermelés kisebb környezeti lábnyommal jár, mint a szárazföldi bányászat. Az ellenzők viszont arra figyelmeztetnek, hogy

a mélytengeri ökoszisztémák még mindig kevéssé ismertek, és megzavarásuk súlyos következményekkel járhat a tengeri élővilágra.

Címlapkép forrása: Shutterstock