Az amerikai álmot kergették, most Trump rájuk vágja az ajtót

Pénteken Donald Trump bejelentette, hogy megemeli a H-1B munkavállalói vízumok díját, és a vállalatoknak már vasárnaptól évi 100 000 dollárt (33,15 millió forintot) kell fizetniük minden ilyen vízummal felvett új munkavállaló után.

Ezek azok az engedélyek, amikkel speciális tudású külföldi szakembereket vehetnek fel a cégek az Egyesült Államokban, és általában 3 évre szólnak (habár meghosszabbíthatóak). A jogosultsághoz minimum alapszakos diplomával kell rendelkezni. Tulajdonképpen ez az a rendszer, amin keresztül az USA beengedi a világ élvonalába tartozó embereket az országba, akik jellemzően az IT szektorban helyezkednek el.

Képezzék az amerikaiakat. Ne hozzanak be embereket, hogy elvegyék a munkánkat

– mondta Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a bejelentés kapcsán. Egy fehér házi közleményben egyenesen nemzetbiztonsági fenyegetésnek nevezték, hogy az amerikai dolgozókat alacsonyabban fizetett, külföldi munkavállalókkal helyettesítik. Szerintük a tendencia lenyomja a béreket és az ellen ösztönöz, hogy az amerikaiak természettudományos pályát válasszanak.

A szándék az, hogy elérhetetlenné tegyék a H-1B vízumot a frissen végzett egyetemi vagy főiskolai hallgatók számára, és csak a leginkább senior munkavállalók juthassanak hozzá, akik nagyon nagy, sok pénzzel rendelkező munkaadók alkalmazásában állnak

– nyilatkozta a Bloombergnek Karin Wolman bevándorlási ügyekre specializálódott jogász. "Senki más nem fogja tudni megengedni magának – startupok, kis cégek, nonprofitok, egyetemek, kórházak. Csak az egészségügyre gyakorolt hatása pusztító lesz."

Mindez komoly aggodalmat váltott ki az amerikai orvosi szervezetekből, mert vidéki térségekben már most is nagy a hiány szakorvosokból és rezidensekből, akik közül sokan H-1B vízummal dolgoznak. A Fehér Ház szóvivője hétfő este jelezte, hogy az orvosok és a rezidensek "a nemzeti érdek" alapján kivételt kaphatnak a fizetési kötelezettség alól. A pontos szabályozás azonban még nem ismert: nem világos, hogy minden orvos automatikusan mentesül-e, vagy csak bizonyos kategóriák (például a hiányszakmákban, vidéki kórházakban dolgozók).

India volt tavaly a H-1B vízumok legnagyobb kedvezményezettje, a jóváhagyott kérelmek 71%-ával, míg Kína 11,7%-kal a második helyen állt. A 2023-ban az engedélyt elnyerők nagyjából kétharmada dolgozott az IT szektorban.

A technológiai fölény, ami agyelszívásra épült

Az Egyesült Államok hosszú évtizedek óta a világ legtehetségesebb diákjainak és kutatóinak célországa. A második világháború után az amerikai egyetemek és kutatóintézetek világszínvonalú infrastruktúrát, bőkezű ösztöndíjakat és szabadabb kutatási környezetet kínáltak, amivel sikerült magukhoz vonzani a legjobb elmék közül sokat Európából és Ázsiából. Ez a dinamika azóta is meghatározza az amerikai tudományos és innovációs ökoszisztémát.

A Szilícium-völgy felemelkedésében szintén kulcsszerepet játszott a bevándorlás. Az indiai és kínai mérnökök, informatikusok és vállalkozók ezrei találtak lehetőséget az Egyesült Államokban, és közülük sokan a világ legismertebb technológiai cégeinek vezető pozícióiba jutottak. Egy becslés szerint 1998-ban a régió high-tech cégeinek negyedét kínai és indiai mérnökök és programozók irányították. Egy 2022-es elemzés szerint

a legnagyobb, 1 milliárd dollár feletti értékeltségű startupok (úgynevezett "unikornisok") többségét, 55 százalékát bevándorlók alapították.

Ha a második generációs bevándorlókat is számításba vesszük, az arány egyenesen kétharmados.

A tudományos életben ugyanez a minta ismétlődik. Ezt jól érzékelteti a Nobel-díjasok helyzete: az ezredfordulótól 2023-ig 40 százalék volt azok aránya, akik külföldi származásúként nyerték el az USA-nak a kémia, fizika vagy orvostudomány területén a rangos elismerést. Az amerikai tudományos és technológiai fölény tehát nagyban annak köszönhető, hogy az ország képes volt integrálni a világ különböző pontjairól érkező kiemelkedő tehetségeket.

Bekrepálhat a tehetségmágnes

Most éppen ez a fölény került veszélybe. Ahogy fentebb is említettük, a radikális díjemelés leginkább a kisebb szereplőket sújtja: a startupokat, egyetemeket, nonprofit szervezeteket és kórházakat. Ők azok, akik nem tudják megfizetni a 100 ezer dolláros összeget, miközben az innováció, a kutatás és az oktatás jelentős része éppen ebből a közegből születik. A nagyvállalatok valószínűleg képesek lesznek továbbra is H-1B vízumos munkaerőt alkalmazni, de az amerikai technológiai fölényt nem csak a Google és a Microsoft tartotta életben – hanem az a sokszínű, kockázatot vállaló ökoszisztéma, amelyet most a kormány saját politikájával szoríthat háttérbe.

Trump lépései a kutatási (és oktatási) szféra ellen nem újkeletűek. Korábban már nekiment a legrangosabb amerikai egyetemeknek is: többször azzal fenyegette őket, hogy megszünteti, vagy legalábbis erősen csökkenti az állami támogatásukat, kínai és más ázsiai diákok vízumát korlátozta és kutatókat és professzorokat gyanúsított meg nemzetbiztonsági kockázattal. Többször célkeresztbe kerültek azok a programok, amelyek révén a külföldi hallgatók amerikai intézményekben szerezhettek tapasztalatot.

Kanada és Európa szeretne hasznot húzni

Az elbizonytalanodó képzett szakemberekért azonnal elindult a verseny. Kanada júliusban elindított egy különleges vendégmunkás programot kifejezetten azoknak, akik már rendelkeznek H-1B vízummal, hogy inkább Kanadában kamatoztassák tudásukat. Az így fogadni tervezett 10 ezres létszámkeret egyetlen nap alatt betelt.

A helyzetből az EU is szeretne profitálni. Emmanuel Macron francia elnök például egy új, 500 millió eurós kutatásfinanszírozási program bejelentésekor úgy fogalmazott:

Európa tárt karokkal várja azokat a kutatókat és családjaikat, akik máshol cenzúrával, adminisztratív korlátozásokkal vagy politikai nyomással szembesülnek.

Ugyan a folyamat még az elején jár, a nagy érdeklődést mutatja a posztdoktori ösztöndíjprogramra történő rekordszámú jelentkezés is, amiről nemrég adtunk hírt.

Hosszú távú lábonlövés

Le kell szögezni, hogy a Trump-kormányzat bevándorlásellenes és top egyetemekkel szembeni lépései

nem fogják tudni egyik napról a másikra megváltoztatni azt, hogy jelenleg az usa a világ vezető innovációs hatalma.

A cégek nem fognak csak úgy elköltözni és a kutatási hálózatok sem könnyen települnek át. Rövid távon abban is "sikeres" lehet a kabinet, hogy a bevándorlók összetételét a magasabb fizetésűek felé mozdítsa el (ezzel eleget téve azon célkitűzésüknek, hogy a külföldi hátterű munkaerő ne nyomja lefelé a béreket). Sőt, még az is lehet, hogy a mostani intézkedést elkaszálja a bíróság. Egyes jogászok azt hangsúlyozzák, hogy a lépés nem jogszerű, hiszen a vízum díjának az adminisztrációs költségek fedezéséről kellene szólnia, ezért az ilyen drasztikus emelésnek nincsen jogalapja.

Az amerikai üzenet azonban akkor is teljesen világos marad, ha esetleg az igazságszolgáltatás érvényteleníti majd az elnöki rendeletet. Az USA nem szívesen látja a külföldi munkavállalókat. Ha egy ambiciózus fiatal éppen azon gondolkozik, hogy hova menjen egyetemre, akkor megeshet, hogy a bizonytalanság és az ellenséges légkör miatt végül nem az Egyesült Államokat választja.

Így könnyen lehet, hogy az amerikaiak éppen most vesztik el a jövő tehetségeit.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images