Itt az MNB indoklása a kamatdöntésről!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Az elmúlt hónapokban megkötött kereskedelmi megállapodások hatására a globális konjunktúrakilátások némileg javultak.

Hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasági növekedése ugyanakkor továbbra is visszafogott.

A nemzetközi ellátási láncok vámok miatti töredezettebbé válása, a világpiaci élelmiszerárak folytatódó emelkedése, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is erős árdinamikája felfelé mutató kockázatot jelentenek a globális inflációra. Az energiaárak az előző kamatdöntés óta nem változtak érdemben.

A nemzetközi pénzpiacok a kereskedelmi és geopolitikai fejleményekre továbbra is érzékenyen reagálnak. A Federal Reserve szeptemberi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal mérsékelte az irányadó ráta célsávját. A jegybanktól várt kamatpálya lefelé tolódott, a piaci árazások alapján év végéig további kettő 25 bázispontos kamatcsökkentés várható. Az Európai Központi Bank változatlanul tartotta az irányadó kamatokat szeptemberben. A piac által várt euro kamatpálya némileg feljebb tolódott, az árazások nem jeleznek további kamatcsökkentést az idei évre vonatkozóan. Az elmúlt hónap során a régiós jegybankok közül a lengyel jegybank 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát.

2025 második negyedévében is visszafogott maradt a hazai konjunktúra.

A GDP növekedését elsősorban a lakossági fogyasztás élénk bővülése okozta, miközben a beruházások csökkenése folytatódott.

Az elhúzódóan mérsékelt konjunktúra mellett a munkaerőpiaci feszesség oldódott, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta változatlanul historikusan alacsony.

Az idei év hátralévő részében a gazdaság lassú élénkülése várható, amit az erős fogyasztásnövekedés mellett a fokozatosan normalizálódó külső konjunktúra támogathat. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye visszaesik az idei évben, így összességében a júniusi előrejelzésnél lassabban, 0,6 százalékkal bővülhet a hazai GDP 2025-ben. Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők támogatják a növekedés élénkülését. Az erős fogyasztásdinamika a teljes előrejelzési horizonton a növekedés fontos tényezője marad, amit az emelkedő reálbérek és a kormányzati intézkedések egyaránt támogatnak. Az európai konjunktúra élénkülésével és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjeinek felfutó termelésével az export eddiginél gyorsabb bővülése várható.

A magyar GDP a következő években a júniusi előrejelzéssel megegyező ütemben, 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet.

A hazai hitelezést továbbra is kettősség jellemzi: júliusban a háztartási hitelezés élénkülése folytatódott, míg a visszafogott vállalati hitelkeresletben nem látható érdemi fordulat. Az elmúlt hónapokban bejelentett hitelprogramok és támogatások egy egyébként is aktív lakáspiacon érvényesülnek, így összességében

a háztartási hitelállomány éves növekedése 2025 végén 17–20 százalék, 2026 folyamán pedig 18–22 százalék lehet.

Az MNB előrejelzése szerint a vállalati hitelállomány 2025-ben és 2026-ban is 2,0 százalékkal bővülhet. A hazai bankrendszer tőkeellátottsága és likviditási helyzete erős, akár érdemben nagyobb hitelkereslet kielégítésére is alkalmas.

Augusztusban az infláció az előző hónaphoz hasonlóan 4,3 százalékon alakult, a maginfláció pedig 3,9 százalékra mérséklődött. A hatósági és az önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírtak, ugyanakkor ezen körön kívül továbbra is erős vállalati átárazások figyelhetők meg.

Az év eleje óta összességében erősödő forint kedvező hatásai egyre inkább megjelennek a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban. A rövid távú vállalati árvárakozások visszafogott dinamikát jeleztek augusztusban. A lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, de továbbra is magas szinten tartózkodnak.

Az infláció az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt.

Éves átlagban idén a júniusi előrejelzéshez képest némileg alacsonyabban, 4,6 százalékon, 2026-ban pedig kissé magasabban, 3,8 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index. 2027-ben 3,0 százalékos infláció várható.

Az alappálya mentén a szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az árstabilitás.

A folyó fizetési mérleg egyenlege júliusban 241 millió eurós többletbe fordult. Az élénkülő belső kereslettel párhuzamosan 2025 egészében átmenetileg enyhén mérséklődik a folyó fizetési mérleg többlete. 2026 elejétől azonban az erősödő külső kereslettel és az új beruházások termelésének felfutásával a külső egyensúlyi pozíció fokozatosan javul. Mindezek hatására a folyó fizetési mérleg többlete 2025-ben a GDP 1,3 százaléka, 2026-ban 1,4 százaléka, 2027-ben pedig 1,6 százaléka körül, a júniusi előrejelzéshez képest kissé alacsonyabban alakulhat.

A költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet az állami kamatkiadások fokozatos mérséklődése mellett. Az elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúlyközeli szinten alakulhat. A nyár folyamán bejelentett kormányzati intézkedések 2025-ben várhatóan még mérsékelten hatnak a költségvetésre, 2026-tól azonban már megemelkedhet hiánynövelő hatásuk. Az államadósság 2025. évi csökkenését az előirányzottnál magasabb várható pénzforgalmi hiány, valamint a visszafogott gazdasági bővülés is nehezíti. Ugyanakkor a hiány várható fokozatos mérséklődésével az előrejelzési horizont végére ismét csökkenhet a GDP-arányos adósságráta.

A Monetáris Tanács kockázati értékelése alapján a szeptemberi előrejelzés alappályáját összességében felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok övezik. A Tanács által kiemelt pályák a fogyasztás gyorsabb bővülésével, a geopolitikai feszültségek éleződésével, illetve elhúzódóan gyenge európai konjunktúrával számolnak.

A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a fenntartható gazdasági növekedéshez. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez. A piaci stabilitást a negyedév végén az MNB továbbra is a naponta meghirdetésre kerülő egynapos FX-swap tenderrel, illetve a heti rendszerességű diszkontkötvény-aukcióval erősíti.

A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje is változatlan maradt.

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.

Címlapkép forrása: Shutterstock